Szamos, 1912. március (44. évfolyam, 49-74. szám)
1912-03-01 / 49. szám
1912. március 1.) 49. szám. SZAMOS 3. oldal nem az az idea, melyet még alig nehány évvel harsogva kacagott meg a tudatlanság. Ma már egy komoly terv, amely nagyon rö vid időn belül testet ölt a város dicsőségére. A városnak a Postaközben van egy hatalmas, be nem épített telektömbje, amely ma még a köztisztaságnak egyik nagy szégyenfoltja, de rövid nehány év alatt légszebb része lesz a városnak. Ide építik a nyár folyamán az uj állami adóhivatalt és ugyancsak ide építik a kultúrpalotát is. A ku lurpalotáva! egyben megoldják a zeneiskolát is. A terv szerint ugyanis ugyanott nyer elhelyezást a zeneiskola is, megfelelő stsárnu tanerővel és: egy hatalmas hangversenyteremmel, amire szintén nagy szüksége van Szatmárnak, mert messze földet kell bejárni, amig az ember még egy oly*.n zeneileg müveit várost talál, mint Szatmár. De nemcsak kulturális szempontból érdemel ez a tervezet elismerést, hanem financialiter sem megvetendő. A zeneiskola áthelyezésével szintén egy nagy értékű ingatlan szabadul föl. Elvégre itt is már az ideje, hogy a zeneiskola roskadozó, régi épülete helyén egy uj, modern palota álljon, méltóan a szomszédos épületekhez. Egy beteg gyermek kálváriája. —- Saját tudósítónktól. — Szatmár, febr. 29. A hatósági orvosok nem egyszer, minden szigorú óvintézkedéseik ellenére is, szinte tehetetlenül állnak a ragályos betegségek terjedésével szemben s rendszerint ilyenkor sohasem hiányzik egy-egy nagy- képű „nópmen'ö“, aki azután az orvosokat kárhoztatja a ragályos betegségek terjedése miatt. Ezeknek a tüzön-vizen való népmen- töknek ajánljuk a következő esetet, amely tegDap történt Szatmáron. A Szatmárhegyen nehány nappal ezelőtt megbetegedett Endé- nének egyik gyermeke. Orvost nem hivatott, hozzá, csak amikor már a szegény gyermek meghalt. A hegyi orvos megnézte a kis halottat s konstatálta, hogy vörhenyben halt meg. Ekkor azonban már Endéné második gyermeke is ágybadőlt, akin az orvos szintén vörhenybetegséget észlelt. Nyomban izolálta a gyermeket és a ház kapujára kira- gasztatta a vörös cédulát. Endéné azonban a vörös cédulát le tépte, a lázbeteg gyermeket felöltöztette és a hegyi vasúton, amely — szerdai vasárnap lévén — zsúfolva volt felnőtt és gyermek utasokkal — bejött Szatmárra és elment Jéger dr. tiszti főorvoshoz. A főorvos megvizsgálta a gyermeket s épp úgy, minta hegyi orvos, vörhenyt konsta tált rajta. — Hogy mert maga ezzel a beteg gyermekkel bejönni Szatmárra ? — kérdezte az asszonyt — miért nem hívta Halász dr. urat a beteghez? — Volt ő nálunk, de énnekem nem tetszik, hát ezért jöttem a nagyságos főorvos úrhoz. Áz én pénzemért oda megyek, ahova akarok. Jéger dr. telefonhoz kérette Halász dr.-t, aki részletesei) referált az esetről. Elmondta, hogy minden óvintézkedést megtett, az asszonyt ki is oktatta, arról azonban nem tehet, hogy az asszony ellenszegült utasításainak. A főorvos ezután telefonált a rendőr- főkapitánynak, hogy az asszonyt gyerekével együtt szállítsák a járványkórházba. Mikor az asszony ezt meghatotta, egv alkalmas pillanatban megszökött a főorvos szobájából és a beleg gyermekkel ismét fölszállt a zsúfolásig megtelt vonatra azzal a szándékkal, hogy hazautazzék. Szerencsére Jéger dr. éppen abban a percben ment ki az útra, amikor a vonatban meglátta az asszonyt a gyermekkel. A vonat már útban volt, de a főorvos keresztül futott a piactéren s megelőzte a vonatot, melyet meg is állított. Majd egy scend- őrrel letartóztatta az asszonyt és bekisór- tette a járványkórházba. Ez az eset szomorú bizonyítéka annak, hogy a közönség nemhogy előmozdítaná, segítené a hatósági orvosoknak amúgy is nagyon terhes és felelőségtől je; munkáját, korlátolt eszével még akadályokat gördit ütjük ba. A vörhenybetegség o’yan veszedelmes és annyira ragályos, hogy a jel nleg főn- álló rendszabályok nem felelnek meg céljuknak. Sokkal szigorúbb rendsz Irályokat és óvintézkedéseket kellene életbe léptetni. Olyanokat, mint a kolerával szemben, mert a mi népünknek csak a statáriális szigorúság imponál. Három a tánc, négy a pofon. — Saját tudósítónktól — Szatmár, febr. 29. Tatarán János paciafalusi lakos is sokáig megemlegeti ezt a táncmulatságot, amelyikért hónapokon át nyomja majd az ágyat s még ezer szerencséje, hogy életben van, mert könnyen belehalhatott volna a táncmulatság gyönyörébe. ügy történt a dolog, hogy a paciafalu siak nagy cécó‘ csaptak a falu korcs májában. Folyt a pálinka, dübörgőd a csárda zsíros, maszatos padlója, meghaló nótákat üvöltöttek a vigadók, szóval semmi sem hiányzott ahoz ami egy jósikerü „elite“ falusi mulatsághoz szükséges. Már hajnal felé járt az idő, amikor a táncban kifáradtak. Az ivásban azonban még nem. A fehérnépség hazatakarodott, a fér fiák pedig nekidőltek a kecskelábu faragott asztaloknak és itták rendületlenül a pá linkát. Az egyik asztal mellett négyen üllek : Tatarán Prekup, Lup György, Bretán János és Ma'usán János. Már jóideje kivángatták egymás egészségére a pálinkát, amikor észrevették, hogy a szomszédaszlalnál egyedül vigasztalj i magát Tatarán János. Hogy, hogynem, a négy cimbora be- lékötött Tataránba Egy ideig csak bírták szóval, de mikor már végig szidták egymásnak valamennyi föl- és lemenő ágbeli atyafiát és a kalc.n- dáriumbeli szentekkel is végeztek, verekedésre került a dolog. Szegény Tatárán 4 hatalmas pofont kapott. Több is jutott volna belőle, de sikerű t neki idejekorán megugrani. Amint nagy busán hazafelé ballagott, egyszer csak előtte termett a négy cimbora. Tatarán elakart futni előlük, de nem sikerült, mert Marosán elfogta. A részeg emberek vadállati üvöltéssel vették kőiül a szegény embert. Marosánnak egyszer csak az a gondolata támadt, hogy T táránt megkellene fü- röszteni. A részeg embereknek szörnyen tét szett a pokoli ötlet. Egy pillanat alitt vál- lukra kapták a szerencsétlen áldozatot és a legközelebbi ház udvarán bedobták a kútba, majd mind a négyen röhögve elfutottak. A kútba dobott ember jajveszékelésére kirohantak a házbeliek ás nag nehezen kihúzták. Mire kiértek vele, a kiállóit izgalmaktól és a súlyos zuzódásoktól, melyeket esés közben szenvedett, eszméletlenül roskadt össze s csak hosszas fáradozás után sikerült eszméletre téríteni. Az orvos véleménye szerint több hónapot vesz igénybe teljes fölgyógyulása. A helyszínére kiszállt csendőrök kihallgatták a tetteseket, akik azonban semmire sem akarnak emlékezni. Részegségükkel védekeznek. A csendőrsóg megindította ellenük az eljárást. Ma pénteken, március 1-én A. bérlet. — A. bérlet, a budapesti Nemzeti Szinház müsordarabja : JUDIT. Szomorujáték 6 felvonásban. Irta Hebbel Frigyes. Fordította Ivánfi Jenő. Főrendező Fehér Gyula. SZEMÉLYEK: Judit Holofernes Ephraim Achior, a móabiták vezére Sámuel, aggastyán- Az unokája Daniel tostvére néma és vak Délia, Samaja felesége Mirza, Judit szolgálója Samaja, Assad barátja Assyr, főpap Mesopotámiai követ Aggastyán 9' -j bethuliai öreg Holnap szombaton, 191 B. bérlet. JUDIT. B. bérlet. Szomorujáték 6 felvonásban. Heti műsor. Vasárnap délután 10 edszer „Leány vásár“ operette, — este ez idényben először „A balkáni hercegnő“ operette. (C. bérlet.) Kornai Berta vendégjátékai. Három estén három kedves zenéjü operetteben mutatkozott be Kornai Berta, a fővárosi közönség kedvenc primadonnája a szatmári közönségnek. Felesleges kütün elmondani, hogy mily nagy értéke a magyar operettének Kornai Barta, aki régi nagy soubrettek nyomán érte el tudását és művészetét, amelyet újszerű báj, ötlet és eszpri zománcával tett csillogóbbá. Már az „Obsitosában, az első felléptekor a maga részére hódította a szatmári közönséget, mely a legfokozottabb várakozással Ő3 igényekkel várta a művésznő bemutatkozását. Elmés, pajzán, kedves és vonzó kreálás, temperamentum, graciozitás jellemzi összes alakításait. A közönség mindhárom este valósággal ünnepelte a bájos vendégmüvésznőt, énekszámait frenetikus tapssal jutalmazta s ujraztatta. A színtársulat mindegyik estén kitett magáért. Az előadások összes szerep löi kellemes miliőül szolgáltak a művésznő játékának. Külön kell megemlékeznünk Dénes Elláról, akinek gyönyörű koloratur- jában tegnap este igaz élvezetünk volt. A T TlTVr/Á mérnöki irodája IjfMÍi CAÍLáiWJ Barcsényi-u. 33. szám alá helyezte át. Teiefonszám 189 Z. Hahnel Aranka Fehér Gyula Szőke Sándor ifj. Lenkey Gy. Rovó István Pattay Balázs Bálint P. Torday Etel Czakó Miéi Ross Jenő Szalóki Dezső B. Mihályi Károly Holtai Hugó Radócz Feri Kottler Manó 2. március 2-án
