Szamos, 1912. március (44. évfolyam, 49-74. szám)

1912-03-01 / 49. szám

POLITIKAI NAPILAP. ■ Magyar képviselők Luegeréktáborában. Szaimár, 1912. február 29. (—y—r.) A Justh-párt roatema* tikai pontossággal halad a politikai tisz­tesség lépcsőjén lefelé. Ma már eljutattak odáig, hogy si­került kivivniok a magyar parlament megbotránkozását. Legújabb siralmas szerepükkel vég­képpen lecsúsztak a hazafiság polcáról s nehány nap múlva az ország legki­sebb falujában is tudni fogják, a leg­rozogább utszéli csárdában is arról fog­nak beszélni, hogy a Justh-párti hon­mentők, akiket függetlenségi program­mal választott meg a hangzatos, de vég­képpen üres jelszavaktól elbolondhott nép, hogy ezek a nagy-nagy hazafiak szemérmetlen meztelenséggel a nyilvá­nosság előtt kárörvendenek azon, hogy Bécsben akadályokat görditenak a bé­kés kibontakozás elé Ezek a szabadal­mazott honmentők még az ördöganyjá­A juhász. — Hát szógám! szó ide, szó oda, nem szívesen bocsájtalak utadra, mert különb bojtárom voltál, mint az eddigiek, de hát, te tudod a sorod, legényember vagy, lehet, zavarog valami a szived táján, na hát, na. Köhögött egyet az öreg juhász­számadó, egy kis szünetet is tartott, meg a bajuszán is igazított valamit s igen ko­moly arccal nézegetett végig az előtte álló szép szál juhászbojtáron. A legény áll előtte levett kalappal, mint a eövek ; az alacsony, kis sárfalu szoba, mintha erre az élő szó borra készült volna, olyan erősségnek tűnt fel ez az alak s talán, ha ez kilép a ház ból, menten összedől, — Hát leszámoljunk ? — kérdi szünet Után a gazda, — még egyszer kérdésben teszlek szógám, mert egy szűrrel, egy pár csizmával javítást ígérnék s elengedném a két birka árát. — Köszönöm gazd’uram, szives jó­val is összeölelkeznének, csakhogy meg­mentsék magukat. A bécsi magyarfaló krresztény- szociálisták szennyes magyargyülöletük- nél egy csöppet sem tisztább sajtójuk utján azt a hirt adták szélnek, hogy a Kossuth-párttal kötött egynémely fölté­telek, főképpen azok, melyek magyar nemzeti szempontból birnak fontossággal, Bécsben nehézségekbe ütköznek. Justhék szörnyen megörültek ezek­nek a híreknek. Annyira beleéltek az örömmámorba, hogy még a köteles szeméremről is megfeledkeztek s ma a parlament előtt oly értelmű nyilatkozato­kat tettek, melyből félre nem érthetően lehet megállapítani, hogy kárörven­deznek. A legérdekesebb azonban, ho?y a bécsi keresztéuy-szociálisták h;resztelései egy jóttányival sem érnek többet a piaci kofák pletykáinál. S bár ezt Justhék is igen jól tudják, vagy legalább is kellene tudniok, mégis iárörvendezve vigyorognak ki az egérfogóból, amely­ben ide-oda futkároznak, de sehogysem szándékát, megtéríteni a kárt, de — el­megyek. — Hm!! — dünnyög egyet a gazda. Hát már rendben volnánk. Téged, Gyuri fiam, valahol még nalamnál is jobban szerethetnek. No meg az, aki téged szeret, nem is ilyen vén ember lesz, mint én. Na jó. Itt a béred. Itt van a leveled. Az asztalfiókból a számadó uram elő­adja a mondottakat. Gyuri a zsebébe teszi az elbocsátó levelet, átveszi a pénzt, megolvassa. — Megkövetelem gazd’uram, a birkák ára nincs kifogva. — Nincs-e ? Igazgat magán egyet az öreg gazda, mint aki zavarban van. Csak tartsd meg még, vissza ne add, azt sem tudom, hogy volt az az eset s ha el- mondtad, úgy mondom meg, mivel tartozol. — De dazd’uram 1 — szabadkozott Gyurka. — Na fiam! Ejnye no! Ülj le no, ki vagy már fizetve, csak vendég vagy tudnak belőle kijutni, mert az ajtaját — elég balgán — maguk csukták be. Valóban, nem volt még rá példa, hogy függetlenségi programmal megvá­lasztott képviselők kárörömet erezzenek azon, hogy nemzeti előhaladásunk út­jába állítólagos nehézségek torlódnak. Igazán visszatetsző látvány, amint Justhékat egy táborban látjuk Luege- rékkel. Ennek a kárörömnek azonban semmi alapja nincs, mert amint auten­tikus helyről értesülünk, ami most Bécs­ben történik, az csak egy kutmórgezési kísérlet olyanok részéről, akik nem lát­ják szívesen, hogyha Magyarországon a nyugalom és a rend helyreáll. Justhék megbotránkoztató tettét nagy kétségbeesésük menti. Návay elnök ma is igen hatályo­san szorongatta a hínárba jutott obstruk- ciót, mely már valósaggal vergődik. Az elnök erélyes házszabály kezelésének az egész ország örömére előbb-utóbb áldo­zatul fog esni a müharc fáradalmaitól már is alig lihegő Justh-kompánia. már a nagy Hortobágyon — biztatja a/iut. — Hát, hogy igaz legyek, meg hogy belenézzen gazd’uram a lelkembe, hall­gasson meg . . . Végigsimítja kezével a haját a legény, távolabb huzza a széket a gazduram aszta­lától, leül s elkezdi: — Szép tavaszi reggel volt, széjjel­terült a nyáj a pusztaságon; a Ma'yi, a szamár egyet-kettőt ugrott napfelkeltekor s a pulim, a Pörge meg-megzavart egy pár tévelygő jószágot. Hogy, hogynem gazd’uram, egy kicsit úgy erőt vett rajtam a gondolkozás, hogy egyszer csak elővet­tem a furulyát s belefujtam. — Az a furulyaszó messze hallatszik a pusztán s elgondoltam, hadd hallja meg az a csikós, akit múlt vasárnap a csárdában földhöz kanyaritottam. De a furulya hangja, gon­doltam, még messzebb is elszáll — messze, messzire. Amint mutatja kezével a bojtár a hang szállását, kérdi a gazda ifjúi tűzzel: Gallérok gőzmosása = JLIA F |\l JFT p á |. Kézimunkák, glacé kezigttk tükörfénynyel hófehérre *1 >v 1 - v ' l * 1 bútorok, szőnyegek tisztítása. Syár főüzlet.; Szaímár, Kossuth ß.-u. 10. felvételi üzlet: Kazincz^-u. 17., Glítila-u. 2. Nag^árol?: 8zéd|en?i-u. 34- Hlapittatott 1886 UiorlÁ egy WáSner'íéle légkazános kettős SÖrCSapoi Ó készülék és egy teljesen jókarban lévő, akár egy­IldclUO akár két ló után vászonfedeles kocsi és egy teljes fűszer üzleti berendezés sürgősen eladó. Mindezekről értekezni lehet Díndenfeld Domokosnénál, Deák-tér. Báró Vécsey-ház. Jelen számunk 6 oldal terjedelmű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom