Szamos, 1912. február (44. évfolyam, 25-48. szám)

1912-02-06 / 28. szám

XLIV. *v*§iya*!. Szatmár, lfl2. február hé 6„ kedd. 28. szám. EI<WÍ76*A«i dij : Helyben: 1 évre 12 K.Vi évre6 K.»/«évre3K,1 hór«1 K Vidékre:.. .. 16 .. 8 .. 4 .........1'50 E^ y szám ára 4 ffifár­■ 1" -----'LB.JI! Sz erkesztőség és kiadóhivatal : Rékóczi-utcza 9. szám. SB Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmiron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés meLlett. a legjuMevosabb árban kbz*!- tstaek. — ki apróhirdetések kó'A't nmden szó 4 flilér. MyHttér sora 70 fiHér A vármegye. Szatmárnémeti, 1912. február 5. (She) Szatmárvármegye törvény- hatósági bizottsága csütörtökön, február 8-án közgyűlést tart, amelyen az ürese­désben lévő közigazgatási bizottsági tag­sági helyeket tölti be. A vármegye közigazgatásáoan első­rendű szervezetként működő közigazga­tási bizottság kiegészítése olyan jelentős esemény, amely döntő befolyással bir az egész vármegyei életre és olyan mederbe is zökkentheti azt, amelyben az áldatlan politikai viszályok hullámai vetnek gátat a nyugodt, csendes munkálkodásnak. Szatmárvármegye a legutóbbi orszá­gos politikai változás alkalmával már ki­mutatta józanságát és a teljes megcsö- mörlését a nemzeti jelszavakkal hado- názó üres politikai versengéssel szem­ben és azóta az ország olyan törvény- hatóságai közé számítódik, ahol a ko­moly előrehaladás, a nemzeti munka biz­tos támaszra, biztos talajra számit. A közigazgatási bizottság az a po­litikai összekötő kapocs, amely a kor­mány és a vármegye közönsége között közvetíti azokat a fontos intézkedéseket, amelyeket a gazdasági és politikai élet felvirágoztátása tekintetében az egész ország ügyeit intéző kormányzat fogana­tosítani szükségesnek tart. Elsőrendű ki­vánalom tehát, hogy ez a kapocs olyan egyének összetartó szervezete legyen, amely szervezet teljes egészében át tudja érteni s magáévá tudja tenni a felsőbb kormányzat összes rendelkezését és rendelkezésének alapgondolatát. Ez az egyedüli lehetőség ugyanis, hogy azok az üdvös alkotások, amelyek az ország kormányzata által az egész nem­zet politikai és gazdasági életének fel­lendülését célozzák, a tényleges célt is érjék el és ne vesszenek el valamely politikai szédelgés útvesztőjében. Szatmármegye, ha rá is tért a po­litikai versengés helyett a józan munkál­kodás útjára, ma mégis az ország legel- maradottahb, legszegényebb vármegyéi közé tartozik. Kultúrája elhanyagolt, gaz­dasági élete legfeljebb csiráiban mutat­kozik, közlekedési viszonyai rendkívül sok kivánivalót igényelnek s maga a közigazgatás sem mondható példásnak. Ilyen viszonyok mellett a legelső kötelesség az, hogy a vicinális politizá­lás teljes mellőzésével összes szervei és intézményeit összhangba hozza azzal az általános és országos irányelvvel, ame­lyet a nemzet legutóbbi ítélkezése foly­tán vezetőnek, az egész ország elfo­gadott. Félre kell tehát tenni a vármegyei életben olyan nagyon általános szokássá vált családi versengést és engedve a jó­zan belátásnak, legelső sorban magának a vármegyének eminens érdekeit szem­eiéit tartva, olyan egyéneket kell a vár­megye közigazgatási bizottságába ültetni, akik a vármegye ügyei vezetéseben or­szágos érdeket látnak és nem hiú dísz­nek, vagy a versengésben elért győze­lem diadalának tekintik majd azt a fon­tos pozitiót, amelyet betölteni hivatva lesznek. Az ország újra a megpróbáltatás nehéz idejét éli s ilyenkor súlyos követ­kezményei lehetnek annak a szomorú ténynek, hogy az országos politikai vá­lasztások hiányában, a magyar ember, tőle telhetőleg a vármegyei élet mezején keres kielégítést politikai szenvedélyé­nek. Ez az ős szenvedély pedig nagyon gyakran büntet meg azután olyan ártat­lanokat, akik az általános előrehaladás munkájában kívánnak inkább részt venni, mint a politikai versengés mulatozá­saiban. Az elhanyagolt, elmaradott várme­gye kívánkozik a munkában, a gazda­sági felvirágoztatásban részt venni és ebben nem fog kielégülést nyerni, ha az olyan fontos szervezet, mint a köz- igazgatási bizottság, az elfojtott politikai szenvedélyek kitörő versengése folytán lesz kiegészítve. lit most nem ellenzékieskedni, ha­zafias jelszavakat hangoztatni kell a vár­megyének, hanem az ügy fontosságához méltó komolysággal olyan egyéneket küldeni a bizottságba, akiknél biztosíté­kot lát arra, hogy a nagyon fontos összmunkálkodás egy törvényhatóság és a kormány között nem lesz megzavarva egy percre sem. A Kölcsey-kör Szabadiskolája Hetedik előadás : február 6-án délután fél 6 órakor = a városháza nagytermében. = Előadó: Dr. Kovács István Égető társadalmi kérdések I. AZ ÖLTÖZKÖDÉS Belépő jegy 20 fillér. Bérlet-jegy 2 korona. A helyzet. — Budapesti tudósitónbtól. — Budapest, 1912. febr. 5. A parlamenti váltság utolsó napjait éli. Szerdán, kétnapos szünet után, újra összeül a képviselcház és a miniszterelnök kérni fogja a véderőjavaslatok elhalasztott tárgyalásának napirendre tűzését. Ugyanak­kor a miniszterelnök szabatosan meg fogja vonni azt a határt, amelyen belül honorálni kívánja úgy a Kossuth-pártnak, mint Justhók- nak kívánságait. Az ellenzék vezérférfiai meggyőződhetlek a miniszterelnökkel foly­tatott eszmecserékből, hogy az őszintén iparkodik minden akadályt elhárítani a par­lament munkaképességének helyreállítása elől. Mostani bécsi tartózkodása is e tisz­teletreméltó törekvés szolgálatában áll s bár ő maga az ellenzékkel szemben semmi­A hyíJiemkus révén lett világhírű a valódi kaucsuk-cipösarok Palma kaucsuk ágybetét minősége ° ■m elsőrangú

Next

/
Oldalképek
Tartalom