Szamos, 1912. február (44. évfolyam, 25-48. szám)

1912-02-29 / 48. szám

Negyvennegyedik Av*oiva*\ Szatrr.ár, 1912. február ítá 29.. csütörtök. POLITIKAI NAPILAP. 48. szám. ProVizóriuii) mind halálig. Szatmár, febr. 28. (She.) Február 19-iki párthatá­rozata törhetetlen betartásáról nyilatko­zott pártja nevében napirend előtt Justh Gyula és ezzel meghordozta véres kard­ját a szent háborúra — a provizóriu­mért. Harmincöt ember az egyik oldalon, — tízszeres többség a túlsón és da­cára a számarány kétségbeejtően egyen­lőtlen megosztásának, a harmincöt kevés, mégis csak neki szalad a falnak. Harci zászlajáról azonban, tagad­hatatlan áldozatkészséggel, lemarasztott egy csomó érdemes jelszót s ma, a ve­zérek kurta és rideg kijelentése után, nem maradt azon egyéb, csak a pro­vizórium. A provizórium, amely egyik rész­ről elösmeri a kormány katonai javasla­tának perfekt és szükséges vo tát és csekély szünetelés után az újra felvétel­kor simán, bizonyára hozzászólás nél­kül törvényt is enged belőle szentesíteni; — másoldalról azonban nem engedi Lucite — Két legenda. — I. A kastély. Elmúlt a hat nap. Ez alatt a hat nap alatt teremtette isten a földet és az eget és mindent, ami bennük van. A hetedik nap reggele közeledett. Lucifer odalépett a Teremtőhöz O volt az első az angyalok között és a legkomolyabb. — Mit teremtünk még, oh Uram ? — kérdezte. — Semmit, — felelte az Ur. — A föld teremtése be van fejezve, készen van teljesen. Most pedig pihenni akarok bi • borfelhőkből készült trónomon; ma pihenni akarok. Első hívem, nyújtsd nekem reggeli italomat. — Mondd, oh Uram, mivel keverhe­tem italodat ? — Keverd, amivel tudod. Lucifer távozott. Kis i<}ő múlva visz- szatért és egy serleget tartott a kezében, talapzatán egy meteor csillogott, szélein tárgyalni, megvitatni ugyanazt ezen a napirenden,, mert a népnek színjáték, okvetetlenkedés, szent háború kell. A Justh-párt szerint az általános, titkosért, — az ország közvéleménye szerint azonban — a minisztere'nők kijelentései után — már semmiesetre sem azért, mert hisz ezek a nyilatkoza­tok eddigi elvtársaikban is képesek vol­tak a bizalmat, a megnyugvást felkel­teni úgy, hogy éppen az a tudat sze­relte le a legutóbb is a harcolók tekin­télyes seregét, hogy a választójog de­mokratikus kiszéles’tése, soha sem állt közelebb a megvalósításhoz, mint éppen most. Mindenki tisztában lehet tehát vele, hogy ez a most induló technikázás, már nem a katonai reform ellen és még ke- vésbbé az általános, titkosért folyik majd és nem hoz, de nem is hozhat ezek te­kintetében eredményeket. A provizórium csak elodázza ugyan­ezt a katonai reformot, a technikázás feloszlatja a Házat és a végén sem a nemzeti követelések nem érvényesülhet­nek a véderőben, sem uj páriám nt nem ülhet össze az uj választási törvény alapján. k ________________rr|i pe dig c-illagok fénylettek. Az Ur bibor- felhő trónusán ült, pi lantása körülölelte az egész világot, mosoly vonult végig arcán é. igy szólt: — Nézd, milyen jó minden. Ekkor felelt az angyalok kórusa :- Dicsőség neked, óh Uram! Min den nagyon jól van! A virág szomját az ég harmatja oltja s a szomjas állat a sziklából fakadó forráshoz jár. Kedvesen mosolyog a föld, mikor végigsimogaija a nap és éjjel megpihen a nap sugarai'ól. Te ügyességed, tetted, az emberek kezét és nyelvét beszédre képesítette. A felhőkig emelkedik a fülemüle csattogása és a csillagofc on túl hozzád száll Adám gondolata, oh Uram ! Lásd, minden jól van úgy, ahogy van ! Ekkor félbeszakította a dicséreteket az Ur és szólt: — Lucifer, te hallgatsz! Miért nem csatlakozol a többiek kórusához? A függetlenségi eszmék hatalmas erejű harci jelszavai helyett egy nagyon szegényes kis jelszóval, a provizórium­mal készül tehát összecsapásra az a nagy készség, amely tiszteletreméltó ós tekintélyes mindaddig, amig elvekért és nem politikai taktikáért lelkesedett. Meg­halni és megsemmisülni az eszméért, szép és magasztos gondolat, — ám, megsemmisülni és eltiportatni — a pro­vizóriumért : ügyetlenség és komikus. Elvégre meg kellene gondolni, hogy vájjon lehet-é a provizórium pártprogramm és meg lehet-é állni azzel a megfogyott felirásu zászlóval a harcban egy percre is anélkül, hogy a nemzet szemében ko­mikussá, vagy lenézetteké ne váljanak. Minden körülmény a nyílt, az egye­nes, az eltipró harc megkezdését indo­kolná velük szemben és tapintatosan és előrelátóan a békekisérletek folytatása következik mégis. — Mert félreértések, elkeseredettségek látszanak valójában a háttérben, amelyek még sem képezhetik rövid időre sem a rég várt nyugodt munkálkodás gátjait. Zug a Justh Jancsi part, nekimegy a fainak. Majd ha nagyot koppan : szépen el is hallgat. — Nem ludok énekelni, Uram és a dicséretből úgy is elég, — Talán keveset alkottam számodra, első hivem ? — Nagyon sokat, Uram ! ;Az embert is megalkottad- Én tudom, hogyan fog ez a teremtmény szaporodni ós tudom, hogy lesznek közte sokan, akik nem fogják neked megbocsátani, hogy mindjárt az első napon azt mondtad: Legyen világos­ság I Az Ur a serleget az ajkához emelte, de bosszúsan ugrott fel. — Italod keserű, — kiáltá — rosszul keverted. Mit tettél bele ? — A kételyt, — szólt Lucifer. Villámokat szórtak a Ur szemei, de Lucifer nem sütötte le a tekintetét. Az angyalok kara elhallgatott ós a felsőtrón köddé vált. Még mindig kezében tartotta az Ur a serleget, de vigyázatlanul ós kissé ferdén. Néhány csepp észrevétlenül kicsor­dult ós lecseppent. így fertőzte meg a földet ez az ital, amelyet Lucifer keze kevert az Ur számára. Modern ruhafestés tt / Trp & T|7D p \ ? Legszebbruhatisztitás bármily divatszinre. X AUJjjJa XaXXj vegyileg száraz utón l yáriföüilst: Szaímár, Kossuíl^ 2.*u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczp»u. FT-, (stííila-u. 2- Nagphárol?! Sz«cH«nyi*u. 34* AlapitUtott 1886, Jelen számunk 6 oldal tepjedelmfk

Next

/
Oldalképek
Tartalom