Szamos, 1912. február (44. évfolyam, 25-48. szám)

1912-02-28 / 47. szám

vl9l2 február 28.) 47. szám. SZAMOS 3 olüa'. Kávóhazból a halaiba. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, febr. 27. Tegnapi számunkban adtunk hirt róla, hogy az A'tila-u’ca 2. szám alatti kávéház tulajdonosa verekedés hevében egyik ven­dégét a vasredőny felhuzóval úgy sújtotta fejbe, hogy az illető néhány órai kínlódás után lakásán meghalt. Tegnap még mindenki s igy mi is úgy ismertük az esetet, hogy Szabó (Schwartz) kávés „önvédelemből“ ütötte le a szeren­csétlen embert. Ma azonban a nyomozás során, me­lyet Csomay dr. rendőrkapitány vezetett nagy tapintattal, kitűnt, hogy Szabó nem önvédelemből, hanem hirtelen haragjában sújtotta agyon Birnbaum ácssegédet és nem is szemtől szembe, hanem az utcán hátul­ról orozva támadt a gyanútlan, ittas em bérré. A bünügy nyomozási adatai szerint a gyilkosság a következőképpen történt: szom­baton éjjel 1 órakor Birnbaum Miksa ácssegéd egy másik társával beállított Szabó­nak nem éppen jóhirü káveházába. Ittas volt, hat alkalmatlankodott a vendégeknek, akik fölkértek Szabót, hogy távolítsa el Birn- baumot. Szabó fölszólította a távozásra a már akkor kötekedő embert a távozásra, de az ellenszegült. Ekkor a kávés megmarkolta és tuszkolta az hjtó felé. Birnbaum azonban az ajtóba fogódzott, de Szabónak sikerült a kezét lefejteni az ajtóról és nagy erővel kidobta a vendéget A hatalmas testű, de már alaposan elázott ember lebukott a lépcsőn és térdre esett az ut kövezetén. Nagynehezen föltá- pászkodott és visszafordult az ajtó felé, amelyben ekkor még mindig ott állt Szabó, — Engem dobtál ki te ilyen — meg olyan — veszekedett a kidobott ember mi­közben az ajtóhoz ért. Szabó, aki fönn í lépcsőn állott a következő percben kétszer hatalmasan pofonütötte. Erre Birnbaum a kezében lévő eser­nyővel úgy vágta arcon a kávést, hogy azt menten elöntötte a vér s azonnal a kávéház .szeparéjába* rohant, ahol a kaszirnő hideg vizzel és szeszszel lemosta róla a vért. Mig ez odaben történt, Birnbaum megszólította Tatai Bélát, a kosárfonógyár művezetőjét, aki az egész esetet végignézte. Tatai azon­ban nem akart a részeg emberrel szóba elegyedni, mire ez a Hunyadi-utca feló ballagott. Már vagy 20 lépésnyire lehetet, mikor a kávéház ajtajában izgatottan, földult arc­cal megjelent Szabó, kezében a vasredőny- fölhuzó rúddal. — Hol van az a gazember ? kérdezte a még mindig kün álló Tatiitól — a nire Ta­tai kézzel mutatott a csendesen bandukoló> dülöngőzö és magában morfandirozó Birn­baum felé. Szabó erre lábujjhegyen Birnbaum mögé lopódzott és hátulról leütötte­A hatalmas ütéstől Birnbaum elkábult. Egy két lépést tántorodott s a következő percben hosszában elvágódott az ut köve­zetén. Szabó pedig visszarohant a kávéházba, ahol észrevette, hogy a rúd — mintegy 8 miliméter átmérőjű, az ütés következtében ketté törött. Azonnal kiküldte fizetőpincérót, hogy hozza be a rúd törött részét. A fizetőpincér kirohant, de már akkor Tatain kívül négy úri ember — köztük egy aktiv főhadnagy — akik az ütés pillanatá­ban mentek végig az utcán, körülállták a földön fekvő embert és élesztgetni kezdték. Nagynehezen sikerült talpra állítani. Még volt annyi ereje, hogy hazavánszorgott. Otthon rögtön ágyba feküdt, de néhány órával az áldozat meghalt. Szabó már a kora reggeli órákban értesült róla, hogy Birnbaumot megölte. Kótségbeeseten jajveszékelt, majd forró lázba esett, úgy, hogy ágyba volt kénytelen feküdni, de ott sem volt nyugta, kiűzte lel­kiismerete. Mikor már annyira lehiggadt, hogy ko­molyan fontolva vehette tettének súlyos kö­vetkezményét, magához kérette Tatait. Mentsen meg as istenérti könyörgött összetett kézzel a belépő Tatai­nak. Mem akartam én ölni. A jóságos is­tenre kérem ne valljon ellenem. Tatait meghatotta a szerencsétlen em­ber könyörgése és megígérte neki, hogy nem vall ellene. Mikor legjobban tárgyalták az esetet, rémült asecal rohant a szobába a cseléd. Jönnek a zsandárok! kiáltotta gazdájának. Erre Szabó egy pil­lanat alatt levetkőzött és belefeküdt az ágyba. Mirre a csendőrök benyitottak a szó bájába, már az ágyban feküdt és nyögve panaszolta, hogy betegre verte őt Birn­baum. A csendőröket azonban nem hatotta meg Szabó nyögése, felszólították, hogy öl­tözzék föl és kövesse őket. Föl is öltözkö­dött és a csendőrök átkisórték az örszobába, akol tényvázlatott vettek föl az esetről. Tegnap és ma lázasan folyik a nyo­mozás. Ma délelőtt fél 12 órakor átkisórték Szabót a rendőrkapitányságra, ahol Gsomay dr. rendőrkapitány kihallgatta. A kihallgatás elején semmire sem akart emlékezni. Folyton azt hangoztatta, hogy önvédelemből ütötte le Birnbaumot. Csomay kapitány azonban lépésről-lépósre szépen kivallatta. Mind többre kezdett em­lékezni. A kihallgatás után Csomay kapitány Szabót átkisórlette az ügyészséghez, ahol azonnal letartóztatták Szabót. Ez a valódi története az Attila-utcai gyilkosságnak. A város közönségének egy része mellette, másik ellene van Szabónak. Mi a magunk részéről tisztán az eset száraz leírásánál maradunk, nem akarunk sem ellene sem mellette hangulatot csi­nálni. IA4lioii)ti[)PÓ gazember. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, 1912. február 27. Vérlázitó, botrányos esetnek jutott nyomára a szatmári csendőrség. Egy min­den emberi érzéséből kivetkőzött férfi tette szerencsétlenné mostoha leányát, egy alig érett gyermeket. A szerencsétlen áldozat ott piheg nagybetegen a sötét, nyirkos szoba egyik szögletében, roskadozó, festett ágyban ha- lotthalványan, mint egy letört liliomszál. A felháborító eset részleteiről tudósí­tónk a következőket irja : S. l.-nó szatmári lakos évekkel ezelőtt özvegyen maradt egyetlen leányával. A sors csapásai és a nehéz megélhetési viszonyok rákényszeritet- tók, hogy újból férjhez menjen. Megismer­kedett H. B, napszámosemberrel, akinek nem is annyira az asszony tetszett meg, mint inkább gondozóra volt szüksége, aki főzzön neki, mosson és takarítson reá. Bár az asszony sok rosszat hallott a férfiről, mégis megegyeztek abban, hogy egybekelnek. Ez nehány évvel ezelőtt történt. Meg is voltak békességben, amig az asszony leánya fel nem nőt. Ettől kezdve a férfi mind többet kezdett a leánynyal fog­lalkozni, ami az anyja figyelmét nem ke­rülte el. Többször összevesztek s már úgy volt, hogy az asszony elhagyja a házat, de a nyomor odakötötte. Nem volt hová men­nie, kihez fordulnia. Nem tehetett egyebet, mint éberen őrködött leánya fölött. De már késő volt. A férfiben fölóbredt az állati szenve­dély és mindenáron hatalmába akarta kerí­teni mostoha leányát. Az elmúlt héten végre kínálkozott a kedvező alkalom, amit a férfi föl is használt. Az asszonynak valami dolga akadt a városban s magára hagyta leányát, aki a lakás takarításával foglalatoskodott. Eköz­ben, hogy, hogy nem, hazatoppant a férfi. nagy választékú cipőraktárát ajáaljuk a t. vevő­közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb eipőraktára. FifiYELMEZTETÉS! Az előre haladott téli idény miatt a még raktáron lévő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók A valódi amerikai King Quality ezipők kizárólagos raktára. (1 o)

Next

/
Oldalképek
Tartalom