Szamos, 1912. február (44. évfolyam, 25-48. szám)
1912-02-27 / 46. szám
2 oldal. 8ZAMO ,1911. február 27. 46. s*ám 5^ helyzet. Justhék békülni akarnak. Szatmár, febr. 26. Tehát mégsem olyan savanyu a béke almája, amint azt Justhék hirdették. A mai parlamenti ülés szenzációjaképpen Földes Béla formálisan bejelentette a Háznak, hogy a Justh-párt hajlandó a békére. Az általános örömet keltett hírre Khen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök rögtön válaszolt. Fölkérte a pártot, hogy álljanak elő feltételeikkel. Föl kell tételeznünk, hogy Justhék jó előre megfontolták ezt a bókeajánlatot s nem fognak olyan feltételekkel előállani, melyek a béke megkötését kizárnák. Az eddigi parlamenti csatározások alatt bő alkalmuk nyilt teljes betekintést nyerni a kormánynak különben is nyilt politikáj *ba. Elvégre sokkal tapasztaltabb politikusok állanak annak a pártnak az élén, semhogy olyan kijelentést engednének megtenni, amelytől eredményt nem várnának. Csak örömmel kell üdvözölnünk Justhék közeledését, mert sokkal üdvösebb az országra nézve is, hogyha a parlamenti munkásság a béke jegyében születik meg és nem az erőszak hullámain keresztül. A Justh-pártnak, ha belemegy bizonyos föltételek mellett a bőkébe, a leszerelés nem politikai vereség. Ők elmentek a szélső határig s mint ellenzék minden lehetőt meg tett a programmja érdekében. Hogy azután végül belátta, hogy a lehetőség határain túl nem mehet, az nem kudarc, de sőt elismerésre méltó politikai belátás, józanság. Hiszen ennek a harcnak előbb utóbb, sőt most már inkább előbb végét kellett érnie. És véget is éri volna, de e őrelatha- tón az ország megrázkódtatásával. így azonban, hogy a józ in belátás jutott előtérbe, simán történt meg, az ország az eddigi károkat leszámítva nem szenved sérelmet. Hogy Justhék milyen békeföltételeket fognak előterjeszteni, az csak a legközelebbi ülésen válik nyilvánossá. Számíthatunk reá, hogy ez >k a feltételek nem lesznek rögtön akcep ábilisak, de ez még korántsem jelenti a békés szándék fölborulását. A kormányelnök mindenesetre honorálni fogja Justhék közeledését és igyekezik megtala.ni azt a sonló esetet számtalant lehet hallani szegény panyolaiaktól. És ez a nép nem zúgolódik, nem felejtkezik el Istenéről, ki ilyen rettenetes csapással sújtotta őket. Megtörve ug»an, de Istenben vetett hitét, bizodalmát el nem vesztve, megadással, panasz nélkül tűri sorsát. A szerencsétlenség éjjelén s azóta is közös tanyájukon összegyűlve, csukló zokogással*ugyan, de erős lélekkel énekel' getik szebbnél szebb egyházi énekeinké1 s köztük a 205. dicséret 5. versét: „Taníts sujtoló kezedet imádni, Isten ! bölcs utaid it megvizsgálni, Hogy soha vétkes zúgolódásra, Vagy helytelen panaszolkodá ra Ne fakadjunk, sőt szenvedjük békével: Szabad az Úr minden teremtésével.“ Igen! „Szabad az Úr minden teremtésé vei! Jusson eszünkbe ne feledjük ezt. módot, amely a ma még fönnálló ellentéteket áthidalja. Ha azonban a bókeszándék bejelentés csak taktikázás, no akkor a kormány is tudja, hogyan kezelje s akkor azután valóban végképpen elvágják Justhék maguk előtt a kibontakozás útját. A képviselőtjáz illése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, febr. 26. Návay Lajos elnök a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után több kérvényt mutatott be. Jelentette, hogy n pirend előtti felszólalásra engedélyt adott Apponyi Albert grófnak, Dósy Zoltánnak, Földes Bélának, Benedek Jánosnak. Apponyi Albert gróf: Pártja nevében magyarázatát adja annak, hogy a Ko-^suth- párt a parlamenti harc helyett a béke létrehozása mellett foglalt állást, injnálatial ismeri be, hogy a véderő kérdésben a pártja részéről fölállított követelések csak kis részben lettek teljesítve. De belátja, hogy az adott kötüimények között negyobb engedmény meg obstrukció által sem ó he ő el s igy pártjának már csak kényszerből is kötelessége'volt a béke mellett foglalni állást. Helyesli a miniszterelnök elhatározását, hogy a választói jogról szóló törvényjavaslatot még ebben az évben a Ház elé terjeszti. A Justh-párt most hallatlanul követeli előbb a választói jog megvalósiiását, mikor a miniszterelnök garanciát nyuj ott az ország előtt, hogy a választói jogról szóló törvényjavasla ot még ebben az évben a Ház elé terjeszti. A Justii pártnak csak az a célja, hogy a kormányt megbukt ssa, de ez a cél nem válik a nemzet javára. Ha meg is tudná buktatni az ellenzék a jelenlegi kormányt, semmit sem nyerne vele. Az ellenzék úgysem kerülhet kormányra, tehát a rendszert sem vá tozta'hatja meg. Az ellenzék veszélyezteti a választói jog megvalósítását azzal, hogy a kormányt mindenáron meg akarja buktatni. Ha ez bekövetkeznék, a kormány nem terjeszthetné bo a a javaslatot s isy a választói jogról szóló törvényjavaslat benyújtása hosszú ideig halasztást szenvedne, mert a következő kormányt nem kötelezné erre semmiféle határozott Ígéret. Nemesszivü, -égi eni szerető emberbarátok ne sajnáljátok filléreiteket! Tehetségéhez kóppest ki mennyit tud, juttasson a segélyre utalt panyolaiaknak; hogy jó emberek szives adománya által építhess k újra néhai virágzó kis falujokat, boldog hjlékukat; hogy minden csalid minél hamarabb ismét vissz »nyert otthonban énekelhesse: „Akik bíznak az Úr Istenben N«gy hiedelemmel, Azok nem vesznek el Semminemű veszedelemben; Mint a Sionhegye megállnak, Nem ingadoznak.“ Sáfár Erzsébet. panyolai ref. tanítónő. Kéri a Juslh pártot, gondoljon a veszedelmekre és ne idézze fel mindenáron a meddő harcot. (Óriási éljenzés.) Désy Zoltán: Teljes mértékben magáévá teszi Apponyi álláspontját. Nem tagadja, hogy nem régen az obstrukció mellett foglalt állást a véderőjavaslat tárgyalása idejére, de a harc előtt belátta, hogy az obstrukc’ó nem vezethez célhoz. Földe* Béla bejelenti a Justh- párt békehajlandóságáX. A miniszter- e Inök nyomban válaszolt rá és kérte> álljanak elő a feltételekkel. Épül az uj m. kir. adóhivatal. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, febr. 26. Régi akadálya a városrendezési Programm keresztülvitelének az állami adóhivatal. A város már régebb idő óta folytatott komoly tárgyalást a pénzügyminiszterrel egy uj adóhivatali palota felépítése tárgyában. Az egymást ért kormányválságok azonban nem egyszer éppen akkor akasztották meg a tárgyalásokat, amikor már jóformán tető alá került a dolog. Ezt az ügyet azonban tovább halogatni nem lehetett. Különösen nem a város lakosainak érdekében. Szatmár az utolsó évtized alatt rohamosan fejlődött s ha még 10 évvel ezelőtt valahogyan lürhető is volt, hogy az adófizetők a város végére voltak kénytelenek gyalogolni, most, amikor a város határai annyira kitolódtak, többé az ad hivatal nem lehet a város végen, hanem hozzáférhető helyen kell lennie. Egyrészt ez, de másrészt az is sürgőssé tette az adóhivatal áthelyezését, hogy a városnak arra az ingatlanra most már valóban égető szüksége van, hacsak le nem akar mondani városfejlesztési programjának egy részéről. Vajay Károly dr. krr. tan., polgármester különösen az utóbbi időben többször személyesen is szorgalmazta az ügyet, még pedig — amint az eredmény mutatja — nem hiaba. Szón baton a pénzügyminisztérium illetékes ügyosztályának vezetője telefonhoz kérette a polgármestert és tudatta vele, hogy az adóhivatal ügye befejezést nyert. A pénzügyminiszter hozzájárult a jelenlegi épületnek és telkének átadásához, melynek ellenében a város fői építteti a Postaközben, a postahivatal melleit levő hatalmas telektömbön az uj és minden igényeket kielégítő adóhivatali palotát. A „Szamos“ tudósítója fölkereste ez ügyben a polgármestert s kérdést intézett hozzá az ópi kezes megkezdésére vonat kozólag. •. i iiinm-MTn.fr» i _a farsang« nagy szenei'zácziós vásár ■EGNY1LT a Szatmári Bazárban Játék, porcellán- és emaille-edények, emléktárgyak. háztartási cikkek és díszműáruk nagy raktára. Viszonteladóknak ked- vezn ény. Becses ^ pártfogást kér kiváló tisztelettel Kazinczyutcza ío. sz.
