Szamos, 1912. február (44. évfolyam, 25-48. szám)

1912-02-24 / 44. szám

Szatmár, 1912. február hó 24., szombat. 44. szám. XLIV. év-oiyam. Előfizetési díj : Helyben: 1 évre 12 K. ‘/i évre 6 K, V« évre 3 K, 1 Mre 1K Vidékre:.. .. 16 „ „ 8 .. „ 4...........1'50 Egy ezéin ára 4 fHtér. Rékóczi-utcza 9. szém. m T>iefonszén?: 107. Mindennemű dijak Szatroáron, a lap kiadóhivataléban fizetendók. ' ! - 1 ■————' ' - ■ - "----1^ Hi rdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjut&nyosabb árban kAsM- tetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fülét. Nyüttér sora 20 fillér. gi\ kerékkötők. Szatmár, febr. 23. C—y—r) Nagy — nevezetes napja volt ma a magyar parlamentnek. Lukács László pénzügyminiszter be­szélt. Nem a szóvirágok, a bázisok tar­ka színével szórakoztatta a Házat, ha­nem a száraz szánoknak kétségbevon­hatatlan biztosságával, a tények megdön- hetetlen erejével mutatott rá arra, hogy az ellenzék amellett, hegy egy tartha­tatlan képzeletbeli sérelem körül jár már hosszú hónapok óta vitustáncot, mélyreható fontos és égetően szükséges törvény lé- létesülésének állja útját. A pénzügyminiszter mai briliáns beszédével élesen megvilágította az el­lenzék országrontó, kerékkötő mun­káját. A Kossuth-párt hivatalos szónoka legutóbbi beszédében a párt aggodalmát fejezte ki aziránt, hogy a katonai ki­adások az ország belügyi szükségletei­nek kielégítését hátráltatják. Ezt az ag­gódást ma a pénzügyminiszter számok­kal döntötte meg. Beigazolta, hogy az ország költségvetésének 80 millió emel­kedéséből csupán 6 százalék esik had­ügyi kiadásokra, 64 százalék pedig kul­turális, gazdasági és szociális cólokra jut. Lukács beszéde az egész képviselő­házat megnyugtatta. Ennek alapján a miniszterelnök bízvást kijelentette, hogy a véderőjavas­latok miatt az ország semmiféle szükség­lete háttérbe nem szorul. Aki még ezutáD is azzal igyekezik a nép bizalmát megnyerni, hogy a ka­tonai szükségletek az országot tönkre teszik, hát az — legyünk udvariasak és mondjuk, hogy — téved. Volt azonban a pénzügyminiszter mai beszédének egy másik része is, melynek minden mondatta egy-egy sú­lyos vád az ellenzék áldatlan, ország­rontó és pusztán hatalmi okon ingadozó politikájára. Fölsorolta a pénzügyminiszter mind­azon törvényjavaslatokat, amelyek el­intézésre készen állanak s amelyek ed­dig azért pihennek a minisztériumokban, mert az ellenzék útját állta az ered­ményes, békés parlamenti munkálko­dásnak. Minden kommentár nélkül soroljuk föl ezeket a törvényjavaslatokat: 1. Az iskolák nagymérvű szapo­rítása. 2. A közúti hálózat fejlesztése. 3. A tisztviselők családi pótléka. 4. Az állami tisztviselők uj és ked­vezőbb nyugdíjtörvénye. 5. Az árvák és özvegyek és a már nyugdíjas özvegyek sorsának javítása. 6. Vasúti beruházások. 7. Az állami tanítók és tanítónők fizetésrendezése. 8. A papi kongrua rendezése. 9. A tüdővészes munkások védel­mére felállítandó szanatóriumok. Mind olyan törvényjavaslatok ezek, melyek éppen a kis esisztenciák boldo­gulását célozzák, de ott hevernek a mi­niszterek asztalain, csak azért, mert ne­hány embernek abban telik a kedve, hogy a nép által reáruházott bizalmat egyéni érvényesülésének reményében Musset Alfréd. Irta : dr. Barna János. 1833-ban, nyáron kerültek egymás közelébe s ismeretségük barátsággá, majd pedig csókszomjas izzó szenvedéllyé alakult át. A huszonhárom éves ifjú szerelme a huszonkilenc éves asszony iránt. A nő csupa szenvedély. Sietnie kelj, mert az évek elrepülnek feje fölött s az évek gyors vonu­lásával az ifjúság is búcsút iut örökre. A nő szerelmében rombolai, törni, zúzni akarna s a vágytól mámoros mellére akarja venni az ifjút, kiben egy szerelem­ittas férfit lát. Férfit, aki az adott csókot a csókok özönével fogja majd meghátáini. Férfii, ki minden ölelést, az ölelések lánco­lataival tud viszonozni. Ezsugallhatta Srand- nak leikébe a szerelmi utazást Velencébe Í3. S ezzel szemben Musset szerelmé­ben bizonyos bágyadt vonás volt érezhető, mert ö azokat a forró szerelmi jeleneteket, amiket Sanddal kellett volna eljátszania, apró jelenetekben a szerelemnek piacán már annyiszor, de annyiszor eljátszotta, hogy a nagy finálé lejátszásához nem volt meg benne a kellő erő. , Ennek volt az eredménye, hogy nagy lelki kínok között kellett nókie tapasztal­nia, hogy a szépséges asszony szive, mint válik lassankint hozzá hidegebbé, mint fagy abban a forró szívben a szerelem iránta, hogy azwtán más kar erős ölelésé ről fölengedjen. Velencében ezért tör ki közöttük a viszály s Musset a dobzódás- ban Sand pedig a munkában keresi a vi­gasztalást, de egyik sem találja föl. Hir­telen más irányba tereli őket Müsset be­tegsége. A költő ágynak esik a sok kicsapon­gás folytán s asszonya ápolja hűségesen s a szamaritánus munkában segélyére van a beteghez hivott fiatal orvos is. Az ifjú olasz orvos tüzes szemeivel megigézi a nőt, akinek fölzaklatott szive esengi a kielégítést. A szerelem belopódzik a beteg ágya mellett mindkettő szivébe s a lábbadozónak látnia kellett, mint foglalja el az asszony szivében helyét a fiatal or­vos alakja. Viszonyuk kezd mindinkább nyomasztóbbá válni s lassankint megérle­lődik lelkűkben a szakításnak gondolata. Belátják azt, hogy együttlétük már nem rejt örömet számukra s egyetlen, kifelé vezető ut van hátra és ez a válás. Musset, kinek fiatalsága győzedelmeskedik a be­tegségen, fölépülve elszánja magát a viszj szatórésre. Elutazik Velencéből. Szivében a szeretem kínzó ördögével halad Páris felé Musset és amiot nő kö­zöttük a távolság, úgy alakulnak át lelké­ben az érzelmek is. A féltékenység düh­rohamai elsimulnak és lassan-lassan me­leg, lágy érzelgősségre olvadnak át. A bus lemomdás siránkozó hangján zokogja el bánatát s lelke elmerő! az ábrándoknak légies világába. Az isteni nőről, az egyet­lenről, ki számára él e földön, — álmodo­zik. Képzeletében oldala mellett áll és a vele való foglalkozással véresre korbá­csolja lelkét, agyonkinozza és sanyargatja az önvádnak szöges korbácsával. Lobogó vérük még egymás karjaiba hajtja őket később, hogy azután újra csak elváljanak. Kínozni tudták már csak egy­mást, szerelmük csak a lelkeknek tüzes ostora volt. Sand a férfit kereste újból a költőben, de csak a szerelmes költőre és féltékeny emberre talált benne s igy természetesen újabb csalódás várt reá, ami siettette el­válásukat. Sand ment a maga utján s igy ■hamar túltette magát az enervált költőnek szerelmén. De nem igy volt Mussetnél, Jelen számunk 8 oldal terjedelmű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom