Szamos, 1912. február (44. évfolyam, 25-48. szám)
1912-02-15 / 36. szám
XLIV. évfolyam. Szatmár, 1912. február hó 15., csütörtök. 36- szám. ► ENMtzeáéei dlj: uelybsn: 1 évre 12 K. */i évre 6K. */« *ws»K, 1 bér* 1 K VMáfcrt:.. t6 ., ., S „ A.. .. „ 140 Bw *mdum Ara 4 NMr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rékóezi-stcza 9. szám. m Telefon szám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, s lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Káecpónzfizetée mellett, a leoutanrnethb trban k»*OItatánk. _As apróhirdetóeek kftzóit minden taó 4 fWe. ft jktISr *ore ?0 *Mr. -____ A zsákutcában. (—y-r.) Amig az ellenzéki lapok hangos esatakiáltásokkal igyekeznek jámbor olvasóik vérét föltüaelni és a politikai cirkusz porondján a földig kokárdáé mükurucok a végkimerülésig verik a reklámdobot, addig a kulisszák mögött ideges nyugtalanság tartja izgalomban a levitézlett koalíció szabadalmazott honmentő népvezéreit, a függetlenségi pártok vezetőit. És erre az izgatottságra, erre az idegeB nyugtalanságra nagy okuk van, mert belekerültek a politikai zsákutcába és most sem előre, sem hátra. Amikor az ellenzéki pártok megkezdték a véd' eröjavaslattal szemben az ellentállást, végig házalták az egész országot, fellármázták a falvak békés, munkás népeit és a korcsmaudvarokon rendszett népgyüléscken hirdették az általános és titkos választói jogot, mint olyat, amelynek meg kell előznie a véderőreformot. A nép — az istenadta nép tombolt, éljenzett, ivott nagyokat a nemzeti szinü kokárdás szónokokkal, abban a hitben, hogy Magyarország csak ezután lesz boldog. Nyári történet. — A Szamos eredeti tárcája. — Nyáron, — mikor gzerterebbent a diáksereg, — a ház elé került a butorszállitó, felrakott mindent, ami szüksége* és vitte ki, a városán tál, a lankára. Anyó meg Erzsók gyalogosan mentek, mindenütt a szekér mellett a járdán és az arcuk elégedett és mosolygós volt, merthogy nyaralni mentek. Ott kint aztán két napig is rakosgattak, rendezgettek. Hófehér firhangot a kis ablakokra, zöld lebornyeget az ajtóra, hogy a légy ne járhasson, de mégis szellöa legyen a szoba. A nagy diófa alá padot hoztak és az Anyó karosszéke is odakerült. Ott mindig árnyék van. A konyha körül Erzsók forog, most ő a gazdasazony. Anyó pihen, elég volt szegénynek egész álló télen a sok éhes diákkal. Később a szomszédok is megérkeztek, — ők is sok batyuval, — azok is mosolygóigen ám, de akkor, amikor a 48-as védjegygyei fölül bélyegzett honmentők nagyhangon beigérték az egyedül üdvözítő „általánost és titkost“, akkor még csak nem is álmodtak róla, hogy igen könnyen megeshetik, hogy rövid időn bélül feloszlathatják a Házat s hogy akkor as újabb választások idején számot kell ám adni a népnek arról, hogy hát milyen is lesz az egyedül üdvözítő általános és titkos ? Mert a nép most már bátorkodik kíváncsiskodni, hogy kinek is szánnak a nagyságos urak választójogot. Ki kell tehát rukkolni vele. Igen ám, de éppen itt van a zsákutca vége ! Kossuthék egészen másként fogják föl a népjogok kiterjesztését, mint Justhék. A kisgazdák pártja meg más ként gondolkodik, mint a többi el en- zékiek. De még az egyes pártokon belül is olyan nagy a nézeteltérés a választói jog kiterjesztésére nézve, hogy bátran állíthatjuk, hogy éppen az a választójogi reform, amiről folyton azt fuvolázzák az ellenzéki lapok, hogy összetartja az ellenzéket, ez lesz majd az a bomlasztó san és boldogan. Mindent elhoztak magukkal, csak a városi ábrásat maradt otthon. Ezek sem fordulnak képpel sem, vagy két hónapig a város felé. Most még mindenki kis Erzsókot kérdez : hol van, mit csinál, Bezzeg ha elóbük kerül, a kik esztendeje 'nem látták, majd csodálkoznak; fehér kötősen piros orcával, hogy majd kicsattan, ha a szemükbe nevet, úgy hiszik, a tavaszi derű játszik velük csalóka játékot. Mert Erzsók nagyon szép lett. Ö a télen krenchenben is volt már és mondják, a sok fekete frakkos úgy körül fogta-dongta, mint a piros szőlőt, ha óde- sedik — a karcsú darázs népség. Ez persze mind a városban volt igy, mert itt kint egész más az élet. Onnan, a másik diófás felől is hallik már némi mozgolódás. Ott a tanácsos urék fognak lakni és náluk is rónak deszkát a nagy fák alá, a hol mindég árnyék van, Majd estefelé elnéznek oda Erzsókók is a szomszédokkal együtt és kiki elmondja, hogy mit csinált egész nap, sokszor azt is, csira, amely nemcsak az egyes függetlenségi pártokat választja el egymástól, de még a pártok beléletét is válság elő sodorhatja. Ez az oka annak az ideges izgalomnak, amely a Ház főloszlatásának hírére az ellenzőki korifeusok között kitört. Már pedig: vagy elfogadják azokat a vívmányokat, melyeket Khuen- Héderváry Károly grófnak Bécsben sikerült elérnie és keresztül engedik a véderőjavaslatot, vagy pedig provokálják a Ház föloszlatását és kénytelenek lesznek választóik előtt elismerni, hogy mindaz, amit népgyüléseken elszavaltuk, nem volt egyéb üres vaktöltésnól, hogy bizony akkor, amikor a választói reformot követelik, maguk sem tudják, hogy hát tulajdonképpen mit is akarnak. A helyzet. (—y —r) Az izgatottság a tetőponton van. Az ellenzéki koriferiusok erősen verik mellüket, hogy holnap szóhoz sem juttatják Khuen-Héderváry Károly grófot, hanem folytatják ott, ahol elhagyták : névszerinti szavazást provokálnak. ___A mai nap legfontosabb eseménye a mi t álmodott.... Mig álmosak nem lesznek a Bök tereferótől, a minek nincs óle, de magva sem, de olt kint — nagyszerű az unalomtól. A fiatalok danolásznak, nagyobbrészt lassú bus nótákat. A hang messze hallatszik és soká elrezeg egy-egy fájó akkord, a tiszta levegőben. A nótázáá csak ilyenkor jut eszükbe, mert egész nap annyi a daloló madár, hogy győzni kell hallgatni. Ha aztán elnyugosznak, csakugyan nagy a nyugalom a lankán. Néha-néha kél ugyan valamerről egy kicsi fuvalom s egy pillanatig elbujócskázik a faágak között, de az nem csinál semmi zajt. Csak úgy hallik mint egy nagy sóhajtás. Az a sok kivehetődén csiripelós zümmögés és millió, meg millió kicsi titokzatos hang, — az nem zaj, az hozzá tartozik a csöndhöz. Ki szerette már valaha, az üres templom komor csendességét. Ez aztán igy tart, mig kelet felől meg nem hasad a hajnal. A mint pedig kipillant a nap: vége a nyugalomnak is. ValóJeien számunk 8 oldal terjedelmű.
