Szamos, 1912. január (44. évfolyam, 1-24. szám)

1912-01-26 / 20. szám

rourriaLAi lAPtup. . » —= ................................................. .... ■ ----­Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K.'/j évre6 K. V« évre3K,1 hóral K Vidékre:.. .. 16 „ „ 3............ 4...........V50 Egy szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: V' Készpénzfizetés mellett, a legjut&nvosabb árban közéi tótnak. — As apróhirdetések között minden szó 4 flilér. Nyilttér sora 20 fillér. _ Túlzások komikuma. A túlzások sokszor vihették és vit­ték is az országot szerencsétlenségekbe, de csak addig, mig tévedéseikben is a „fenségesnek“ lát-zatával tudtak takw- ródzni. De mihelyt lecsúsztak arról a magaslatról, melyen tévedéseik dacára is imponálni tudtak, — akkor a túlzások azonnal megszűnnek veszedelmesekké lenni és csak idő kérdése, hogy mikor fúlnak a köznevetésbe. A gyilkoló komikumnak ily félre­ismerhetetlen tünetei azok, melyek azok­ban az argumentumokban jelentkeznek, melyekkel mostanában, a parlamenti fegyverszünet vége felé, egyes ellenzéki lapok a technikai obstrukció eddigi hős­tetteit igazolni és az ezután újra kezden- dőnek, illetőleg folytatandónak beharan­gozni igyekeznek. Azzal az égbekiáltó könnyelműség­gel szemben ugyanis, melylyel az ország biztonságának, a hadsereg fölszerelésének és harcképességének föltételeit késleltetik és halogatják : olykép akarják az orszá­got megnyugtatni, hogy e technikai ob­strukció tulajdonképen áldást hozó volt az országra nézve! Mert egyfelől meg­gátolta, hogy a véderőreformmal járó nagyobb terhek már a költségvetésbe is beállittassanak, másfelől megakadályozta, hogy „a német külpolitika a marokkói kérdésben átcsapjon a háborús politika terére,“ És mindezt a technikai obstruk- ciónak köszönhetjük. Lehet-e az ilyen argumentumokkal komolyan szóba állani ? Lehet-e komo­lyan vitatkozni a fölött, hogy a Sybilla- könyvekkel lefolyt vásár a jó üzletek közé tartozott-e vagy sem ? Lehet-e ko­molyan vitatkozni a fölött, hogy vájjon a német külpolitikát akkor tudjuk-e job han befolyásolni, ha harcképes hadsere­günk van, vagy pe íig akkor, ha nincs ? Nem ! Ilyen argumentumokkal ko­molyan szóba állani nem lehet. Ezeket az argumentumokat csupán idézni kell. Mert ez annyit tesz, mint átadni azokat a leggyilkolóbb komikumnak, a közneve­tésnek. Annál is inkább, mert az ilyen ar­gumentumok tulajdonképen nem is uj Ötletok. Nem a pillanatnyi megszorultság váltja ki őket, hanem ugyanannak a rö­vidlátó, szűkkeblű politikának a marad­ványai, amelynek mindazokat a sérelme­inket köszönhetjük, melyeket mai napság a „nemzeti vívmányok“ alakjában oly sűrűén emlegetünk. A Kölcsey-kör Szabadiskolája. = Negyedik előadás : január 26-án délután fél 6 órákor — a városháza nagytermében. — Előadó Varjas Endre: Orosz regényírók: Tolstoi. Belépő jegy 20 fillér. A tartolcxi bankárok. Az avasi oláhok között. — Kiküldött tudósítónktól. — Szatmár, jan. 25. Második napja tartózkodók már az Avasban. Ezen idő alatt sikerült olyan ada­tokat szerezoi, amelyek teljesen megvilágít­ják az avasi oláhok nyomorúságos helyze­tét. Láttam az analfabéta, tudatlan, kiuzso- rázott avasi oláh paraszt helyzetét. Meg­győződtem róla, hogy hogyan lehet a tudat­lan népét befonni, meggyőződtem róla, hogy két-három koronáért képes a hitét eladni, amely a házához fűzi, két-három koronáért képes embert ölni, becsületét, csaladját, testvéreit feláldozni. Láttam és beszéltem a bankárokkal, akik a falu népét kiuzsorázzák. Latiam őket otthonukban, a bankban, amint zártajlók mögött tárgyaltak. Tárgyaltak és tanácskoz­tak, hogy hogyan és mint lehet » népet még jobban befonni, ho^y azután, mint az igásió húzzák nekik tovább is az igát, a nehéz, verejtékes munkájuk igáját. Eljárásom további eredményéről a kő­vetkezőkben számolok be: Az Izrael család. Az Izsák család Szatmár és Ugocsa- vármegyében van elterjedve. Ezelőtt 66 év­vel vándoroltak be Oroszországból. Ezelőtt 60 éw8l két Izsák család indult útnak Oroszországból. Bejöttek Magyarországba és Tartolcon megtelepedtek. Vagyonuk nem volt. A faluban gabona és gyümölcs ügy­nökségi irodát nyitottak. A vállalkozás fé­nyesen bevált. Rövid nehány év alatt, már a tartóiéi vagyonosok közé tarioztak. Később már annyira mentek, hogy pénzt is kölcsönözhettek a megszorult em­bereknek, megfelelő kamatra. Ez a pénz- kölcsönzés nagyszerűen bevált. így azután elhatározták, hogy ezután csak ezzel fog­lalkoznak. Izsák József a másik Izsák család tag­jaival egyetemben bank és váltóüzletet ala­pított. A két ember azután karöltve fogott hozzá az üzérkedéshez. ügy látszik, ez a két család szeren­csés csillagzat alatt született, mert ez a vállalkozásuk is nagyszerűen bevált. Napról- napra vagyonosodtak. Ezelőtt 25 évvel, 1887-ben a két ban­kár összeveszett. E határozták tehát, hogy megválnak egymástól. Ez az elválás meg is történt. Egy szép napon a bankárok ott­hagyták egymást, hogy ki-ki a maga javára dolgozhasson Gondolták: igy nagyobb va­gyonhoz jutnak. A két ember azonban egymás mellett nem igen tért meg. Állandóan civakodtak, verekedtek s valóságos halálos versengést folytattak egymás ellen, sőt nem egyszer egymás életére is törtek. Életre-haldlra. Ez az ádáz küzdelem azután teljesen elvakitotta őket. Egymásután bérelték fel az oláhparasztokat, hogy oitsák ki bármi­lyen módon a másik életét. Öt évig folyt ez az ádáz harc óletre-halálra, a lét­ért. A küzdelemből letérten az Izsák József családja került ki. A másik ág ezelőtt 20 évvel tizenkét felbérelt oláhparaszital meggyilkoltattak a másik Izsák csálád fejét Izsák Józsefet. Egy éjjel tizenkét felbérelt oláhparaszt betört az öreg Izsák József lakására, akit egy puskalövéssel lateritettek. Izsák József egyik fia, Dávid széket ragadott és a gyilkosok egyiket egy csapás­sal leütötte. A következő percben egy újabb puskalövés dördült el és Dávid jajkiáltás nélkül, holtan rogyott össze. Egyetlen-egy embernek, egy hülye fiúnak kegyelmeztek csak meg, aki azutan elbujdosoít. A gyilkosok töt vény elé kerültek és azóta már leüíték a büntetésüket. Az Izsák család, amelyik az oláhparasztokat felbé­relte, ép bőrrel szabadult meg. Nem lehe­tett rájuk bizonyitanyi semmit sem. A meggyilkolt Izsák Józsefnek négy leánya volt. Ezek közül egy meghalt, a többi három pedig férjhez ment. Egyik Fried Mihályhoz, a másik Izrael Herskóhoz, a harmadikat pedig Najovics Zsigmond vette el feleségül. A meggyilkolt Izsák Józsefnek mint­egy 200 000 korona vagyona volt, amely a három vő között megoszlott. A szegény, egyszerű emberek ily nagy vagyonhoz jutottak. Ők kezdték meg azután — sokkal nagyobb mértékben — az uzso­ráskodást. Most már sokkal könnyebb volt nekik a helyzet, mert már volt tőke bőven. A bankalapitó. A bank alapitója tulajdonképpen Iz­rael Herskó,aki Kökényesből származik. Az ő neve már nem ismeretlen a biróság előtt. Ezelőtt 10 évvel, 1892-ben hamis ta- nuzásra való rábírásért két és félévi bör­tönbüntetésre volt elitélve. Ezt a büntetést le is ülte. A bank alapításának ő az értelmi szerzője. Ö találta ki a bankalapítást, hogy igy könnyebben működhessenek a bank cime alatt, ö csalogatta a bankhoz a tar­tóiéi népet. Hangzatos reklámokat bocsáj- tott ki, azt hirdetve, hogy ő mint a nép igazi barátja, segíteni akar a nép nyomo­rán. Furcsa segítség volt is az, mert hogy segiteni, segített, az tagadhatatlan. Segített a népet tönkretenni, kiuzso­rázni. Senkihez se menjetek, csak hozzám

Next

/
Oldalképek
Tartalom