Szamos, 1912. január (44. évfolyam, 1-24. szám)

1912-01-24 / 18. szám

(1911. janaár 24.) 18. szám.

SZAMOS

3. oldal.

1

A szőlő és gyümöíos- birtokosoK figyelmébe!

E lap egyik közelebbi számában Jab- lcnszk’y György kir. szőlészeti és borfelügyelő és hegyi birtokos úrtól igen figye- lenneméltó cjkk jelent meg a vértetü irtásara vonatkozólag. E cikkben kifejtett in-’ dokok alapján kötelességemnek tudom,; hogy mint a szatmárhegyi m. kir. gazd. iskola vezetője, a szerkesztőség szives engedőimével — érintkezésbe lépjek az igen t. szőlő és gyümölcsbirtokosokkal s eddigi tapasztalataim alapján figyelmükbe ajánljam azokat a módokat, amelyek segítségével nyaralóhelyeiket értékesebbé, nyaralásukat kellemesebbé tehetik.

Tagadhatatlan, hogy minden szőlő és gjümöicsbirtokos igyekszik azon, hogy nyaralóul is szolgáló birtokát ne csak széppé, hanem használhatóvá is fejlessze. Sok birtokos pedig éppen főcélul tűzi ki, hogy szőlőjének, gyümölcsösének jövedelmezőségere fektesse "a lősulyt.

Mig azonban — értem a szatmárhegyi szőlőket és gyümölcsösöket, mert azokat van alkalmam közelebbről szemlélni — birtokosaink a szőlőre sokat költenek, abból nagyobb áldozatokat sem sajnálnak, hogy a termes legalább a, csekély kis hasznot meghozza, addig a gyümölcsfák átlag nem részesülnek a nekik megfelelő gondozásban.

A szatmárhegyi gyümölcsösök tekinr tély es részt foglalnak el a birtokok terüle- teibő. es talán az ujjamon megszáxtílálhat- nam, hogy melyikük jövedelmezi ki a tőié joggal megkívánt haszon hányadait is.

Pedig a Hegy, határozottan mondhatjuk, jó gyümölcstermő hely. Szelíd dombjai könnyűvé teszik az ültetést, fagondozást, jóminőségü talaja szép iákat tud nevelni. Nagy területe, amely sok gyümölcsöt kell, hogy teremjen. Jó ulja, vasútja van, közel nagyobb városok is fekszenek, az ér- tókesiiés tehát könnyűnek, hasznothozónak mondható.

Az összes hibák, amik a gyümölcsfák ápolásánál felszínre jutnak, egy fogalom, ban összpontosulnak: ez az egyöntetűség hiánya.

Nincs egyöntetűség az értékesítést tartva szem előtt — a gyümölcsnemek és fajták kiválasztásában s nincs egyöntetű eljárás az ültetés, gondozás, ápolás és különösen a védekezés térén.

Ha a t. birtokosok és gazdák helyeslésével fog találkozni, eddigi közvetlen tapasztalataimmal a nyilvánosság elé lépek és e lap hasábjain, valamint időszakonként a gazd. iskolánál rendezendő előadásokon összegezni fogom azokat az irányelveket, amelyek a szőlő, illetve gyümölcsbirtokok jövedelmezőségének emelésénél szem előtt tartandók. Megvalósítandó programmul tűzöm ki, hogy az iskola telepén tartott előadások által és e lapba írott cikkek segítségével úgy a birtokosok és gazdák, mint a gyümölcsöskezelő — ha ugyan kezelő — vincellérek figyelmét a követendő eljárásokra irányítsam. Szívesen fogadok e munkánál segítőtársul mindenkit, akinek tapasztalatai vannak és akik szintén lelkes hívei annak az eszmének, hogy a birtokosok birtokaikra gyönyörűséggel tekintsenek és nyaralásuk kellemes, de hasznos is legyen.

Szemem előtt lebeg egy szép gyümölcstermő hely, Szatmáihegy jövendő képe, amely ellátja jó és értékes gyümölcsesel nemcsak a háztartásokat*, hanem Szatmár város piacát és esetleg jutni feg belőle a közeli városok lakóinak is.

Csak arra kérem még a szőlő és gyümölcsbirtokosokat, hogy a gazdasági iskolánál tartandó előadások alkalmából vincelléreiket is utasítsák, hogy azokon feltétlenül megjelenjenek. iSzivesen látom a birtokosokat is. Az előadások idejét és tárgyát e lapban jelezni fogom.

Én teljes buzgósággal, sőt lelkesedéssel fogok a kitűzött szerény munkám végzéséhez s csak á birtokosoktól függ, hogy segítőtársaim lesznek-e a közös cél érdekében.

Szatmárhegy, 1912. jan. 23.

Vrannay Kálmán,

m. kir. gazd. szaktanító.

Korcsolyákban legnagyobb választék Melchner Testvéreknél (dr. Le- hóczky-ház).

Egy halott,

a ki mint katona szolgál.

Bonyodalmak egy póttartalékos körül.

— Közigazgatási bohózat. —

— Saját tudósítónktól. —

Nyíregyháza, január 23.

Érdekes és talán példátlanul álló esetről beszél egy nagy aktacsomó. Az ügy egyelőre szanálást nyert, a honvédelmi miniszter rövid utón intézkedett, de hogy mi lesz a história fejleménye, azt nagy érdeklődéssel várják.

Ecsény község egyik érdemes gazdájának a fia körül bonyolódik az ügy, amelynek részletei a következők:

Kovács Mihály gazdának 1887 ben született egy István nevű fia, aki azonban meghalt, de e körülmény az anyakönyvbe nem vezettetett be. 1889-ben ismét született egy fia, akit szintén Istvánnak kereszteltek el.

Kovács Istvánt 1909 ben besorozták katonándk, de nem a saját személyében, hanem a nem anyakönyvezett, elhalt István helyett. Mivel magas sorszáma volt, póttartalékba helyezték és mint ilyent, ki is képezték.

Később Kqvács István után megindult a nyomozás, mint állitáskötelest kérestéb a hatóságok. É közben jöttek rá, hogy az: 1887-ben született István meghalt, aki helyett azonban az ő élő István fia már kiszolgált 9 hetet.

Az ólomlábon járó., közigazgatás csak nagy nehezen tudta lebonyolítani ezt az érdekes ügyet és nagy nehezen tudták megérteni, hogy miként történt a furcsa história. Csak hajszál mentette, hogy Kovácsi ismételten a mérőléc alá állítsák, hogy ha már elhalt bátyja helyett szolgált, szolgáljon maga helyett is.

De mi azt hisszük, hogy még mindig igazak Deák Ferenc szavai, hogy Magyar- országon egy évben csak egyszer szülnek az anyák s nem kényszeríthetők az élők arra, hogy elhaltak helyett, vagy pegig kétszer teljesítsenek katonai szolgálatot.