Szamos, 1911. december (43. évfolyam, 275-298. szám)

1911-12-08 / 281. szám

' (Ks: XLMI­bzatrriár, 1911. december no 8.. péntek. 281. 5?ám. roiLffru*. jj wjjpaüAs». ILI- - 1 ' '- ' ----------; El őfizetési díj : helyben: 1 évre 12 K. >/i évre 6 K.»/« évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:., .. 16 .. .. \. 8........... 4...........V50 Eg y szám ára 4 fillér. i»i. .— -na T;T-7;-^Earr.MSTO»=aasia^:saaa======== Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rékóczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmiron, a lap Kiadóhivatalában fi/.etondök. Hirdetések: Készpénzfizetés maljett. aTégjiií&J4*í>sal>b árban kdzél- tetnck. — áx apróhirdetések kórdtt minden szó á fillér. Nyilttér sora ?o fillér. Ugratás. Sok ember abban leli kedvét, hogy ugratja felebarátját. Most egyik-másik ellenzéki honatya, részben pedig az el­lenzéki sajtó szerzi meg magának azt a kétes gyönyörűséget, hogy politikai ugra­tásokban utazik. A többség és a kisebb­ség néhány héttel ezelőtt az ügyek tár­gyalására békésen megegyeztek. Abban a reményben tették ezt, hogy sikerülni fog az ellentéteket kiegyenliteni s olyan megállapodásra jutni, mely az eredmé­nyes parlamenti munkát a jövőre is biztosítja. Elvégre is mindenki belátja, hogy technikai obstrukcióval nem lehet és nem szabad az országot agyonütni. A többség és kisebbség jobb érzésű irányí­tói tehát keresték a módozatokat, me­lyekkel a békés munkát állandósítani és megszilárdítani lehetne. A fegyverszünet a vége fele jár. Most, hogy az ellenfelek azon gondol­koznak, miként lehetne a vitás kérdése­ket véglegesen megoldani s a végleges békét megkötni, napról-napra hallatsza­nak hangok, jelennek meg ujságközle- mények, me vek mind arra irányulnak, hogy a békés megegyezést lehetetlenné tegyék, szóval ugratják az ellenfeleket. Persze azok teszik ezt, akiknek nincs veszíteni valójuk. Ezek az urak nem tö­rődnek azzal, ha akár felfordul az or­szág. Előttük csak az lebeg, hogy az Ő személyes érdekük érvényesüljön, Látjuk ezt különösen most, amikor úgyszólván percenként röpítenek világgá egy-egy olyan hirt, melyeknek semmi komoly alapja nincs, hanem csak arra irániul, hogy zavarossá tegye a helyzetet. Parlamenti életünk irtnyi ói most azon fáradoznak, hogy megállapítsák a munkarendet. Az ugratok azonban ide­gesek. Dehogy várják be türelmesen, mig illetékes helyről közük: a megálla­podásokat, hanem sietősen meghúzzák a vészharangot, hogy ezzel félrevezessék a közvéleményt. A cél világos. Zavart és bajt akarnak, hogy aztán a zavarosban halászhassanak. D<> tervük nem fog sike­rülni. Az ország tisztán látja az esemé­nyeket s úgy itél, amint ezt, helyzet, kö­veteli. Az orszlg tudja, hogy egv olyan kormány vezeti most az ügyeket, mely céltudatosan halad a maga egyenes utján s ettől az úttól magát eitérittetni senki által nem fogja. Ez a kormány nem ke­resi a harcot, de ha arra kerül a sor, hogy igazát harccal védje meg, semmikép sem fog kitérni előle. Es nem ijed meg senkitől. Szivesen ad alkalmat és módot arra, hogy békésen old issanak meg a vitás kérdések, azonban pusztán a béke kedvéért elveiből semmit sem áldozhat fel, vállalt feladatától semmiképpen el nem térhet. Ez a helyzet biztos képe. A kor­mány őszinte, becsületes politikát képvi­sel s a többség szivvel-lélekkel támogatja ezt a politikát. Az ugrafók főképpen a véderőre­formra utaznak. Uton-utfélen azt hirde­tik, hogy a véderőreform lekerül a napi­rendről. Erről szó sincs. Illetékes hely­ről közük, hogy a kormány a f->gyver- szünetes megállapodáson semmit sem változtat. A hét négy napján - mint eddig — tárgyalják a költségvetést, szerdán és szombpton pedig marad to­vább napirenden a véderőreform Ha a költségvetést idejében le nem tárgyalják, akkor egy hónapos inderanitást kér a kormány. Ezidőszerint ez a munkarend. Az ugratók tehát hiába fáradoznak. Fiamis hírekkel és tendenciózus újságcikkekkel ideig-óráig talán hangulatot kelthetnek, de végezetben nem érnek e] eredményt. A kormány és a többség helyesnek tu­dott politikáját mindenképp érvényesí­teni fogja C A T TITXTA mérnöki irodáját IjTttlIjl ?J JPai\ v) Bercsónyi-u. 33. szám alá helyezte át. Telefonsam 189, Az utolsó manőver. Folytatás és vége. S egyszerre trombita hangja hallat­szott az éjben. A kaszárnyában a !romlá­tás az ébresztőt fújta hosszai és álmosan. — Most költik a legényeket, eyy óra múlva indulunk, megyek én is, — mondta Lorbei. Megkezdődik a manőve* s véle megkezdődnek a nehéz napok. De ha elmúlt minden, de szép lesz újra együtt, itt Elza. —- De hisz maga tréfál Lorbei — válaszolt a leány, maga nem megy velők. Itt marad velem, úgy Ígérte. Akkor még ugyhiuem, ho;y megtehetem, de nem maradhatok. Vár a zászlóaljam vár a szá­zad, ott vau a jövőm, mely a maga jövője is. Csókoljon meg mégegyszer, utóljára és Isten áldja cn megyek. — Nem, — nem engedem — s vissza­húzta Elza a fiút, ne menjen el Lorbei. Tudja menyire szeretem és tudja, hogy nem láthatnánk egymást újra. Két hét múlva el “7---------------------------------------­Ór a es ékszer kell utaznom messze nagyon messze az édes anyámhoz s én szeretem imádom ma­gát. Ne tegye ki magat veszélynek, nem kívánom, de jelentsen beteget mondja, hogy nem birja a fáradságot és maradjon. Találhat ki okot ezer sokat és az enyém marad. S átfogta két karjával a hadnagy nyakát s lecsókolta a feleletet az ajkáról. Csodás varázsa van az éjnek. Csillag- sugáros szabad ég alatt, ha végig fut a szellő s magával viszi a virágok s a levá­gott széna illatát, megrészegíti az embere­ket. S a hadnagy ott marad*. Hallani lehetett a mint a zászlóalj trombita hangja mellett tova vonult, a mim a dobrezgés hangját egészen hozzájok vitte a szellő. — Elmentek látja — súgta a leány. — Elmentek — válaszolt a fiú s arcza egyszerre elkomolyodott. Szeme me.engve a távolba nézett és beszélt. — Keresték bent a kaszárnyáb karácsonyi és újévi felállóit a század s a kapitány végig ment a sokak előtt, de a hadnagy nem volt ott. Kérdezte hol a hadnagy ur. Senki sem tu­dott biztos választ adni. A kaptár jelent­kezőit, hogy látta elment az éjszaka. Ha­ragudott a kapitány nagyon, de a század elindult. E-t én nem megyek velük, itt ma­radtam, mert imádom Elza magát. De nézze hajnalodik. A hold kékes sávot húz maga után az égboltozaton, vi- lá; os lesz és megláthatják. Menjen most szépen haza és csókoljon meg még egy­szer. A viszont látásra holnap. S a leány odanyomta a láztól égő ajkát s megcsókolta a hadnagyot utóljára hosszan. És a hogy e'váltak a leány még ak­kor is csókot dobott parányi kezevel a fiú után. Mámoros fejjel érkezett Lordéi a kaszárnyába haza. Mindenütt mély csend, az ajtók be­írva, sehol senki. Hosszas kiabálásra ke­legolcsóbban különlegességek ajándék "tárgyak ™ beszerezhetők ENGELNÉL, Deák-tér 9. szám alatt. ■A

Next

/
Oldalképek
Tartalom