Szamos, 1911. december (43. évfolyam, 275-298. szám)
1911-12-17 / 288. szám
XL‘I|. ^v*o!/a^. Szaímár, t9i1- december ho 17„ vasárnap. 288. szám. roíjmuuu süJpnuA^.- - . - V ----------------...........- -r—W Elő fizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K,‘/i évre 6 K. l/< évre3K, 1 hóra 1 K Vidékre:.. .. 16........ 8 .. ,. .. 4.......150 Egy s zám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rékóczi-utcza 9. szám. 03 Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a iap kiadóhivataléban fizetendők. Hirdetések : Készpénzfizetés mellett, a legjntAnvnsabb Árban ktaSl- tetsek. — Az apróhirdetések kóréit minden szó 4 fillér. Nvifttér sora 20 fillér, Dolgozzunk. Szatmár, 1911. december. A földművelési tárca tárgyalása alkalmával a földművelésügyi miniszter, gróf Serényi Béla igen érdekes kijelentéseket telt arra a politikára nézve, a melyet a kormány a földmivelésügyében érvényesíteni kíván. Eme kijelentésekből kiemeljük azt az egyik igen fontos részt, amely az úgynevezett altruista banknak létrejöttére vonatkozik. Ez a bank ugyanis a magyar kormány égise alatt tisztán magyar érdekből alakult meg és ennek célja, hogy a magyar népnek azt a részét, amelynek földbirtoka és eunok megszerzéséhez tőkéje nincs: olyan olcsó bérlethez juttassa, amely hosszabb időig tart, amely idő ah?tt az a nép, a takarékosság* és munkássága mellett existenciáját megalapozhatja és megtakarított filléreiből megfelelő tőkét gyűjthet, melynek folytán gondoskodva lesz, hogy ez a n p és ennek családtagjai, esetleg telepítés Köszönet. A halak úgy mentek el előlünk, mintha rá lett volna Írva a képemre, nekem százötven frank hasznot kell kiszedni a gyomrotokból Még százötven sousra sem volt kilátásom, keserű kedvben ültem egy este a tengerparton. A többiek már aludtak. Egyszerre csak megpillantok egy lólek- vesztőt, amelyet egy csodálatos ruháju ember a parthoz kormányozni igyekezett. — Ki szabad itt kölni, hó"? — kiáltott rám. — Lehet. Megkaptam a kidobott kötelet és segítettem neki . . . Magas szélesválu ember volt. — Van valami enni való? — Vendéglő ugyan nincs ezen az istenverte vidéken, hanem ami az én tarisznyámban van, azt szívesen megfelezem. ügy látszik, elfelejtette, hogy felezni készültem, mert megette az egész kenyeáltal, abból a tőkéből olcsó földbirtokhoz jussanak és ez az elem lesz kiszemelve arra, amelyet józanul lehet Erdélyben vagy más helyütt, a vett birtokra letelepíteni, de főleg Erdélyben : mert az országnak ez a része szorul leginkább a támogatásra. Mélyre ható e-z nék és lélekemelő elvek ezek, amelyeknek hallatára kell, hogy megdobbanjon minden magyar kebel. Földet kívánnak adni, ama bank által azoknak az elszegényedett magyaroknak, akiknek már földjük nincs; foglalkozást, keresetmódot kívánnak nyújtani azoknak, hogy itt e hazában megélhessenek és ne legyenek kénytelenek munka végett idegen földre vándorolni és idegen népekbe olvadni, mert ez ál- trí fogy és gyengül a magyar, pedig minél inkább szaporodnia és erősödnie kellene. Mindnyájan jó! tudjuk, de érezzük is, aminthogy jól tudja és érzi annak a nemes banknak intözösóge is, hogy „azé az ország, akié a fö d“, örvendenünk kell tehát azon, hogy immár alkalom remet és azt a jókora darab húst, amit két napra tartogattam. Mikor az utolsó fa latot lenyelte, megelégedetten itta ki törkölyömet és barátságosan pillantott rám. — Ha most egyet-kettőt szippanthat- hatnék, csak egy centiméteres szivardarabból, nem cserélnék nagyapámmal a csá-. szárral. Oly vágyakozás , ült a képén, hogy megsajnáltam. — Tudja, mit, van egy fel londre- sem. — Itt viselem a kendőbe kötve a gyomromon, mert a többiek elszedték volna tőlem. Vigasztalásul tartottam a hazautazásra. Odaadom. Előkeresem a szivart. — Mohón kapott utánna. — Lemond róla ? — Igen. Különösen nézett a szemembe, de nem szólt semmit. Roppant gyönyörűséggel fújta a füstöt. Csak akkor kezdett újra beszélget d, amikor már elszitta alondrest. lett nyújtva a magyar földmivelő népnek tisztességes munkával pénz és ebből földbirtok szerzésre, mert hiszen ez a földbirtok magyarok kezébe adatik, tehát kell, hogy itt is maradjon és mert magyar ipart és magyar kereskedelm t is csak magyar földön lehet elképzelni. Hírlik, hogy a fennebb említett haszonbérleti célra már a nagyváradi püspök a magyar földhitel intézetek országos szövetkezete utján tizenkét ezer hold területet, Eszíerházy Miklós gróf szintén jelentékeny földterületet adott át, ezeken kívül a fehérvári káptalan és még több más kötött birtok tulajdonosai kilátásba' helyezték birtokaiknak rendelkezésre bocsátását, haszonbérbe adás, illetve kezelés céljából. Ezek a szóp ajánlatok hazafiasán érző nemes szívre mutatnak és az egész ország elismerését megérdemlik, de arra is érdemesek, hogy ez a lényük az örök megemlékezés könyvébe megfelelő heiyeu följegyeztessék. Megemlítjük még,: hogy azzal végezte beszédét a minister, miszerint hangsúlyozni kívánta, hogy „nehéz felhők — Boldog ön ? Nagyon meglepett a kérdés, de olyan keserű volt a szivem, hogy őszintén feleltem ; — Az ón boldogságom Saulun apótól függ. — Hogyan : — Csak százötven frank ellenében akarja ideadni a kis Marit, ^akinek olyan a haja, mint a hajókötól. Es milyen fekete . . . — Úgy? — jegyezte meg röviden, beburkolózva köpenyébe és úgy aludt reggelig, mint a tej. Magunkkal vittük és csak Saint-Bri- uxben tettük partra. Mielőtt otthagyott bennünket elkérte a czimemet . . . — Nos, mit gondoltok, ki volt ez az ember? Nem találnátok ki száz évig. Én sem hittem volna. Mikor hazaértünk, nem is mertem Saulun apó szeme elé kerülni. Hanem ő Kikeresett. — Megvan a százötven franc ? nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t vevő- közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb cipőraktára. « az őszi és téli idényre megrendelt valódi finom sehevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyermek “ezipők A. valódi amerikai King Quality/ ezipők kizárólagos raktára, r-v-» Hurut pasztilla Köhögés eilen a legjobb, ára 50 fill. 3 doboz 1.30 fill. Egyedül kapható Gerő Sándor Magyar Korona gyógyszertárában Nagykőrösön. f — ...............;-■-==
