Szamos, 1911. november (43. évfolyam, 250-274. szám)

1911-11-12 / 259. szám

(1911. november 12.) 259. Mám. SZAMOS 9. oldal. A bánat útja. Sűrű füstfelhök szállnak a magasba. A határszéli kicsiny porosz város, amely­nek utcáin máskor kedélyes polgárok szív­ták a hársfaillatu levegőt, most lángokban áll. Jajgatás, sikoltás, kinzott emberek ordítása hirdeti, hogy Trenk pandúrjai megszállották a helységet. A nap felhőkbe burkolódzik, eltakarja arcát. Az épületek mint égő fáklyák merednek az ég felé, recsegés ropogás és a pandúrok a tűz vi­lágánál kardjaikkal hadonásznak s táncol­nak egy-egy csapra vert hordó körül. Szalmafödeles kunyhóban fekszik be­tegen egy fiatal anya, mellette szőkehaju, gőgicsélő babuskája. Férje a csatatéren. Megharsannak a kapu előtt Trenk trombi tái — az anya imádkozik a hazáért, az uráért, csöpp kis gyermekéért . . . Künt dobognak, tombolnak a pandúrjai, a tűz rémes lángja már bevilágít a homályos szobába. Dermesztő félelem nyilallik ke­resztül a szegény anya szivén, sápadt arcára rózsákat fest a menekülés mérhe­tetlen vágya, ölébe veszi a kis gyermekét, nyitja az ajtót, amikor már véres szemek­kel elzárta az útját égj haramia. Kétségbeesetten sikoltott, vijjogott, küzdött az anya, mint a fészkét védő tört szárnyú madár. A pandúr magasra emelte a gyermeket és a kicsiny azt hitte : ez a bácsi játszani akar vele, mosolygott . . . A részeg ember keresztül szúrta gyönge kis mellét. Kicsiny összeroncsolt teste halott anya ölébe pottyant, a pandúr bámult rá hülyén, csak a mosolygó gyermekarcot látta. A lángok beleharaptak már a zsup- pokba, egyre melegebb és melegebb lett a szobába, a pandúrt, akit a mámor és a vér borzalmas ereje lenyűgözött, társai alig tudták megmenteni. Az utcán még ittak, de a gyermek gyilkosa leejtette poharát, a vér a fejébe tódult, rekedt, fahangon irtózatos, érthetet­len szavakat üvöltött. A többiek csak annyit dönnyögtek: „A Peter megbolon­dult“. Azután ledőltek aludni a hordók köré. A gyilkos nem aludt. Fátyolos szem­mel bámult bele az éjszakába. Csönd volt körülötte. A tűz már eleludt csak egy el­késett láng szaladt fel a magasba lila sávval és ingott ringott, az esti szélben, mint egy lidércfény, O most nem látta a lángokat, szélcsend támadt lelkében, az őrültség előtti ijesztő sNár szélcsend. Miért van ő most itt? Miért gyil­kolt? Megölt egy gyermeket! Milyen be­csületes legény volt ő valamikor egy csön­des horvát faluban. Csak úgy dereng előtte, hogy egyszer elhagyta az asszonya, magá­val vitte a gyermekét és egyedül maradt a sziklák között. Most magölt egy gyerme­ket, egy anyát . . . Ho! van az ő gyér meke. Nyöszörögni kezdett, agyában ré­mes víziók támadtak, a múlt és jelen ösz- kavarog és megjelenik előtte a gyermek. Az ő gyermeke mosolygó arccal. Az ő gyermeke átszűrt kebellel. Menekül. Fut az éjszakában, tüske megszaggatja, állát megharapja, lerogynék a fáradság miatt, de tovább, tovább csak egyre, mert hátul árnyak suhognak utána. Kő mogvérzi, fagy megdermeszti, rohan szikláról-sziklára, mélységből magasba, de meghalni nem tud, mert ott lebeg előtte, ott suttog utána az asszony, a gyermek. Sokáig bujdosott, végre elért a rengeteg Bakonyba. Az árnyas fák között állott ré­gen egy kis harangláb. Reszkető kezével megérinti a csengő kötelét és a csengettyű sir, zokog mintha az anya sima, a nap­sugár vibrál a piros virágok között, mintha a gyermek mosolyogna. Az elgyötört gyilkos vergődve, könnyezve esdett bocsánatért, a csengő panaszos szava elhallgatott, az el­tűnő szellem mintha csak a lombok sut­togásában küldte volna elhaló, búcsúzó szavát . . . A gyilkos sokáig, nagyon sokáig imád­kozott. Ott maradt a Kehida melletti erdő sűrűjében. 0 maga gyökérrel ólt, de ha arra vetődött egy-egy eltévedt gyermek, szamó- czát szedett nekik, azután négykézláb állva lovagoltatta őket. A nép elnevezte a re­metét „Csacsi barát“-nak. Nagyon türel­mes, csöndes ember lett belőle, az utasok­nak szívesen megmutatta az ösvényeket, de ha gyermekkel játszott, hintáztatta őket, deres szakállán végigszaladtak a könnyek, reszkető hangon, fojtott, zokogó szavakkal gyügyögte: „Hinta . . . palinta“ . . . Ősz volt, csöndes, napsugaras délután elment az erdőből, a teste ugyan ott ma­radt a hulló, sárga levelek között, de a lelke, bánatban megfürödött szelleme öröm­mel köszöntötte azt a kis kezet, melyet a gyermek nyújtott neki' . . . __________ ____ Deér Elvira. Kö ltözködés miatt üzletemet kiárusítom. Mélyen leszállított arak. Kedvező alkalom üveg,- tükör,- porczebán,- képkeret,- lámpa- és konyha felszerelési czikkek bevásárlására. Ugyanott egy tanuló felvétetik Tisztelettel G.vőry Karoly. Férfi amerikai ezipő 14 korona Grünfeldnél, Deák-tér 9. Építési iroda áthe­lyezés. Makay és Lipiczky oki. építőmesterek, építészek irodájukat át­helyezték Attila-utca 7|c. szám alatti emeletes sajátházukba. Elvállalnak bár­mily épületek felépítését, tervrajzok ké­szítését, a legmodernebb kivitelben, leg­jobb beosztással. Telefon 246. BRAUN MÓR, vezeték szerelő Szatmár, líidköz 1. Alapittatott 1854. Készít vízvezetékeket, fürdőszoba berende­zést, nyomó és szívó kutakat felszerel és javít. — Nagy raktárt tart pálinka, mosó­üstök, permetezők és azok szerkezeteiből Nagyságos Asszonyom! Tisztelettel értesítem, H°9V angol és francia női cüvafíerme* met áthelyeztem Hj-u. sz. alá (Tiszíüiselö--íelep). ]\Iagpb. szires pártfogását topábbra is Ikerre, t>agpol* tisztelettel Simon Sámuel né. Gindl cukrászdában naponta délután frissen lesznek sütve a kávé sütemények. Minden szomba­ton és vasárnap thea ozsonnák. Hideg buffet. Naponta meleg Hicíii Arcképes igazolványok le­szállított árban Friss Lenkj Deák-téri fény­képészeti műtermében csakis nov., dec. és január hónapban készülnek. Hölgyek figyelmébe I A legideálisabb modellü női kalapok minden idény­re a legszebb kivitelben jutányosán kaphatók Triedmcm Gizella női kalap üzletében. GyászkalapoK nagy választékban. Átalakítások gyorsan és pontosan eszközöltetnek. Szatmár, Karolyi-koz (Antal-féle ház.) •MM* él 8 SS®®©©®1 figyel 0 Hl ! Üzletemet most (Holczer Simon, Ungar Lipót és J, több elsőrendű gyárosok és kereskedőktől) sikerült egész újonnan berendeznem, amennyiben az árukat készpénzért, na­gyon olcsón vettem. Azokat nagyon olcsón árusítom. így saját érdekében kérem mindazokat, akik női raglánt, kabátot, kosztümöt, pongyolát, női és férfi fehérnemüeket, úgyszintén leányka kabátot és ruhákat, szőnyegeket, paplanokat vásznakat, asztalnemüeket és még nagyon sokféle árucikket, a közismert nagyon olcsó árban venni akar­nak, b látogatásukkal szerencséltessenek. — Kiváló tisztelettel TEVJOVITS J. divatáru üzlete Szatmár, K”..: fHNM

Next

/
Oldalképek
Tartalom