Szamos, 1911. november (43. évfolyam, 250-274. szám)
1911-11-09 / 256. szám
(1911. november 9.) 256. szám. SZAMOS 3. o!dal. Amidőn ezen véleményének a szatmár- megyei Széchenyi Társulat kifejezést ad, egyidejűleg azon szilárd meggyőződését is hangoztatja, h jgy a megalkotandó választói reform főcélja nem lehet más, mint a politikai nemzet értelmiségének az ország kormányzásában, vezetésében és irányításában leendő bizto-itása. Az értelmiség olcsó fokozata az írni és olvasni tudás. Minthogy azonban minden nemzet fennállásának első és legfontosabb létalapja a nemzeti nyelv fentartása, fejlesztése és az egész ország területén uralkodóvá tétele, vénye elé akadályokat nem gördíthet, a választói jog igazságos és méltányos kiterjesztésének feltétlenül híve és midőn a választói jog gyakorolhalását az értelmiségi cenzushoz, a magyarul írni és olvasni tudáshoz és a szavazatok titkossága elől sem zárkózik o', hanem azt az önálló képviselő küldésre jogosított városokhoz köti, az emberi jogok fejlődésének törvényét is tisz- teletbtn tartja, másrészről hü marad 28 óv óta fennálló kuUur intézményünk ama jelszavához, hogy : „Legyen a hazának minden lakosa a magyar államiság hive és tudjon magyarul.“ Tárgyalás alá bocsájtván e javaslatot, elsőnek dr. Kelemen Samu szólott hozzá, szintén annr.k előrebocsátása mellett, hogy minden pártpolitikai tekintetektől menten óhajtja a kérdést tárgyalni. Helyesli, hogy a választói reform értelmi cenzushoz kívánja a választói jogot kötni, de tekintettel a nem magyar ajkú polgártársak jogaira, az értelmi cenzust csupán csak az irni-oivasni tudáshoz kötné. A választói jog minómüsé góre pedig igazságosabb meghatározásnak tartja, ha a titkosság oly helyeken volna kötelező, ahol az analfabéták száma a választók összeségónek fele részén alul van, ahol pedig azon felül van, legyen a választás nyiit, — ámbár erkölcsi szempontból kizárólag a titkos szavazati jogot óhajtaná. Dr. Falussy Árpád ezzel szemben azon véleményének ad kifejezést, hogy az 1000. éves Magyarországot a magyarfaj alkotta, tartotta fönt, alkotmány biztosítékokat szerzett s összes jogait vele élő nemzetiségekre is átruházta, tehát legkevesebb követelménye a nemzetiseggel szemben más nem is lehet, minthogy a magyar irás-oivasásbeli készség elsajátítását várja el, közelebb hozván őket a magyar kuliura meg ismeréséhez és annak hatása alá. Kétségtelen, hogy dr. Kelemen Samu szerint a magyart ij az irni-olv.tsni tudással ma még előnyben van, de ki láthatja már mostan, hogy 20 év mulv nem szerzik-e meg az irni-olvasni tudást a nemzetiségek is teljes számban, aminek nemcsak a saját kultúrájuk fejlődése es izmosodása volna következménye, hanem még az is, hogy éppen a nemzetiségi vidéken nyitna módja a titkos szavazati jog gyakorlásának. De eltekintve minden egyébtől, már csak azon célnak érdekében, amiért a Széchenyi Társulat alakult, nem járulhat hozzá dr. Kelemen Samu indítványához s fenntartja azon követelményt, uogy az értelmi cenzus a magyarul való irni-olvasni udáshoz legyen kötve. Dr. Jármy Béla a kultúra és erkölcs szempontjából kívánja a kérdést tárgyalni követeli, h>gy az értelmi cenzus ne csak a magyarul va ó irni-olvasáshoz, hanem a magyarnyelv tudásához is legyen kötve. Az egész vonalon pedig erkölcsi szempontból — a titkos választójog legyen érvényben. Bjrencoi Kováts Jenő mindenben hozzájárul dr. Falussy Árpád indítványához, ki- vévén a titkosságot, melyre egyáltalán nincsen szükség, minthogy nagytömegek vonatván be az alkotmány sáncaiba, a válasz- fők erkölcse nem veszélyeztethető. Dr. Vajay Károly utalással arra, hagy a választói jog eminenter politikai kérdés lévén, azt a Széchenyi Társulati tag kétféleképpen nem kezeiben, miért is javasolja, hogy a bekivánt fe'elet csakis a Társulat alapszabályaihoz mérten általánosságban adassék meg. Több hozzászólaió nem lóvén. Elnök felteszi a kérdést, melyre az igazgató- választmány az elnöki javaslatot egyhangúlag elfogadta. A választmányi ülés közgyűléssé alakulván át, az, e javaslatot szintén egyhangúlag tette magáévá. \ Dr. Kelemen Samu indítványára a közgyűlés köszönetét szavazott dr. Falussy Árpád elnöknek a pártatlan s minden tekintetben kifogástalan vezetéséért, mire a közgyűlés az elnök lelkes éljenzése között véget ért. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül azt, hogy a gyűlésen feltűnő kevesen jelentek meg a Társulat tagjai, aminek a meghívás hiányossága volt az oka. így aztán — a jelenvoltak névsorát végignézve — megállapítható, hogy a nem politikai Társulat tisztán pártpolitika szempontjából fogta fel a kérdést. Egy egészen uj vas tűzhely eladó. Cím a kiadóban. A vármegye virilisei. A vármegye igazoló választmánya a vármegye hivatalos lapjának legutóbbi számában tette közzé a megye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak névsorát. A virilisek jegyzéke elleni felebbezések a megjelenés napjától számított 15 nap alatt adandók be a vm. alispáni hivatalába az állandó bíráló választmányhoz címezve. A névsor szerint Szatmármegye legtöbb adófizetői a következők : Szentiványi Tibor földbirtokos Vetés 1428*33, *Világosi Gáspár vm. gazd. egyleti titkár Szatmár 141T58 (gazdasági oklevél), *Jéger Károly földbirtokos Szaujosborhid 1373 72 (gazdasági oklevél), *Péchy László műszaki tanácsos Nagykároly 1347-12 (mérnöki oklevél), Jékey Zsigmoad földbirtokos Géberjén 1337-91, Kaufmann Izidor malomtulajdonos Nagykároly 132769, Klein Ignác földbirtokos Nábrád 1325 70, Kaufmann Lipót földbii tokos Os enger 1324-81, Klein Rudolf földbirtokos Apa 1316 82, Messiuger Lajos bérlő Nábrád 1312 70, Gróf Teleki Sándor földbirtokos Nag-ysomkut 1311 37, *Dr. Klu- páüiy Antal ny. egyetemi tanár Budapest VIII. kor. Rózsa-u. 8. 1305-70 (ügyvédi oklevél), Ifj. Grün Mayer földbirtokos Ópályi 1304-33, *Luby Béla földbirtokos Nagygécz 1302 64 (gazdasági oklevél), *Nyilván Miklós ügyvéd Nagysomkut 1282-32 (ügyvédi oklevél), *Kristóff Frigyes földbirtokos Vámos- oroszi 1280 28 (gazdasági eklevél), Komo.óczy Béla földbirtokos Hodász 1269-87, Veress Ferenc földbirtokos Domahida 1268-32, *Csighy István ref. lelkész Krasznaszentmiklós 1251-— (lelkészi oklevél), *Bagossy Pál földbirtokos Nagykároly 1236-52 (ügyvédi oklevél), Runennélfogva közjogunk, egyik legfontosabb gyakorlásánál, a választói jog gyakorlatánál elengedhetlen feltételnek tekintjük az állam hivatalos nyelvét, vagyis a magyarul irni- olvasni tudást, úgy azonban, hogy ez a feliétől a ma érvényben levő szerzett jogokat ne érintse. Az 1000 év óta fennálló Magyarország történelmi népének az államalkotó és államfentartó magyar fajnak az ország kormányzásában és vezetésében való biztosítását a magyarul Írni és olvasni tudás feltele mellett meg az idegenből bevándorolt letelepülőkkel szemben legalább oly mértékben véljük biztosíthatónak, hogy választójogot a letelepült a honpolgari eskü letételétől számított 3 óv múlva nyerhet. Mi, akik Szatmár vármegye területén a nemzeti knl ura és a magyar nyelv fejlesztése érdekében sorakoztunk a Széchenyi Társulat lobogója alá, aggodalommal tekintjük a külömbözö nemzetiségek egy részének agresszív fellépését, mely különösen a magyar állameszme és az egységes magyar nemzet ellen irányul. Ezért a szavazás titkosságát az ország vidéki, különösen a nemzetiségekkel túlnyomó részben lakott területeken a nemzet érdekében valónak nem tarthatjuk. A városokban azonban, ahol a ma gyár kultúra ereje úgy az értelmiségnek, mint a magyarságnak nemzeti szerepet és supremáeiáját kellő módon biztosítja, a választói jog gyakorlásánál a szavazás titkosságában a magyar állameszme érvényesülése ellen semmi veszedelmet nem találunk. Magyarországot 1000 év előtt a magyarság foglalta el és évszázados küzdelmek után véreink hullásával államalkotó és csodálatos intellektuális erejével a magyar faj tartotta fent, amidőn a nyugati civilizáció befogadásával és fejlesztésével az európai müveit népek sorába lépett és alkotmányos érzékével Európa legrégibb alkotmányos államává emelte. Ezen évszá zados munkájában tehát nem segítette a magyar nemzetet egyetlen népfaj seoi. Feltétlen joga van tehát a magyar nemzetnek ahhoz, hogy az állami kormányzás alapfeltételét és legelső jogát képező választói törvényt úgy alkossa meg, amely IC00 éves fennállása után részére a második ezredévet biztosíthatja. Minthogy azonban a Széchenyi Társulat mint kultur intézmény, a haladás törvénye és az emberi jogok fejlődésének ösí TANTAL-LÁMPA. A legjobb fémszálas izzólámpa. Áram megtakarítás kb. 6o%- Fehér fénnyel ég Rázkódásoknak ellenáll. Égési éráinak száma meghaladja bármely izzólámpáét. Minden helyzetben, tehát fölfelé állóan, ferdén, oldalt egyformán, kifogástalanul ég. Olcsóbb a többi fémszálas izzólámpánál. Nagyobb rendeléseknél magas engedmény. MAGYAR S1EMENS-SCHUCKERT-MŰVEK ===== BUDAPEST VI.. TERÉZ-KÖRUT ae. SZÁM. ----- ■ -
