Szamos, 1911. október (43. évfolyam, 224-249. szám)
1911-10-13 / 234. szám
XL'II. Volzs' október hó 13,. péntek 234. 57sm. FOSilTIKAI lAPILAP. Előfizetési díj • 4»lytMMi: l 6vr« 12 K, >/, évr*6 K.»/. éwre3K,1 hóra 1 K f-líAkrB t. 16 , 8 . , 4 ...........1‘50 Sf .gy síim ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rékóczi-utcza 9. szám. ta Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmiron, a lap kiadóhivatalában P fizetendők. ^ Hirdetések : Készpénzfizetés mellett, a legjutényosabb árban tétnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fHNhr. NyHttér sora 20 fillér Erőlködések. (*) Szinte csudálatosnak tarthatnék az ellenzéknek makacs erőlködését, amely- lyel Lukács' kihallgatásába mindenáron egy neki kedvező megoldás reménységét igyekszik beleerőltetni, ha nem látnánk az obstrukciós vitézek kétségbeesett helyzetét, amelyben vakon kapaszkodnak minden szalmaszálhoz, amelyen magukcsinálta bolond helyzetükből kimenekülhetnének. Az ellenzék ez erőlködéseinek alighanem befellegzett. Ma ismét megkezdődnek a képviselőház ülései s ha a jelek nem csalnak, a közelgő napok meghozzák az országszerte várva-várt kibontakozást. Most már ennek mikéntjére se soká kell kétségben lennünk. Tisza István 19-re Ígért beszámolója — ha ugyan már előbb nem történik valami, — mindenesetre világosságot vet a helyzetre. Addig pedig a józanul gondolkodó ellenzék is könnyen kitalálhatja, hogy milyen nem lesz a megoldás. Kizárván i pedig a megoldás lehetetlen módjait és eseteit, rájövünk a lehetségesre. Tehát: Nem lesz újabb koalíció Wekerle, meg bárki más alatt. A mai kétségbeesetten bolond helyzetből kár volna még bolondabbat csinálni. Nem lesz Lukács—-Justh-kabinet. Nem számolva egyáltalán a korona véleményével, ugyan lenne-e egyáltalán 30 igaz hive a képviselőházban Justhnak a véderő-kérdésben ? Pedig ezt már most csakugyan a választói reform előtt kell tető alá hozni. Nem fogja a kormány visszavonni a véderöjavaslatokat. Hát képzelhető-e olyan agyalágyult kormány és többség, amely a javaslatokért végigszenvedte egy gyötrelmes obstrukció minden unalmát, most, amikor az ország közvéleménye mindenbe belenyugszik, a helyzet előnyeit eldobja csak azért, hogy még bizonytalanabb helyzetet teremtsen. Vagy aztán csak nem tudják elhinni még Justhék táborában sem, hogy a választási reform kérdésének előtérbe tolása a helyzetet szanálni fogná? Hiszen azt már csakugyan minden sarki hordár tudja, hogy éppen e kérdés fog oly viharokat támasztani, amelynek kitörése előtt jó lesz minden sürgős dolgunkat elintézni. Mi marad még ? Az uj választás? Mi célja ennek? Ugyan ismeri-e az ellenzék az ország hangalatát, ha ettől vár valamit? És ha ugyanez a kormány választat s megint többsége lesz, ugyan bele békülne-e ebbe az ellenzék s nem-e ugyanúgy hivatkoznék a közvélemény meghamisítására, mint ma? 7 ..NŐK, ki k csipke horgolással jó keresletre óhajtanak szert tenni, forduljanak válaszbélyegge! ellátott ■ levélben a ■ Magyar Háziiparfejlesztő Vállalathoz DÉYA. Legyen béke. Tehát ismét békekisór- letek folynak, őszintén szólva nem sokat várunk a kísérletek eredményétől, mégis örülünk e hírnek. Az ellenzék higgadtabb része teljesen távol tartotta magát az obstrukció mozgalomtól, amelynek céltalan, káros voltát ma már még a küzdők táborának egy része is belátja. Gondoljunk csak a nálunk lejátGépkocsio Szatmáriéi Weimarig és vissza. Irta: Dr. Vajay Imre. (Folytatás.) Alig lehet elképzelni kellemesebb érzést, mint a tikkasztó nyári melegben — ezzel a zamatos gyümölcscsel enyhíteni az ut fáradalmait, oltani a szomjúságot. Éltünk is az alkalommal, kocsinkban a cseresznye állandóan feltalálható volt. Utunk további részén nem fordult elő semmi említésre méltó dolog; a hegyes vidék és a tájak szépsége, az érdekes és előttünk még teljesen ismeretlen ország képe, mig egyrészt tanulságos és vonzó volt, másrészt az állandó hegyre fel és hegyről le való menés az utat fárasztóvá tette. Enyhitőleg hatott azonban a sűrű egymásutánban következő város, — amelyeknek népes utcái és szokatlan képe érdeklődésünket annyira lekötötte, hogy nem értünk rá az ut fáradalmaira gondolni. Persze mindenütt rend, tisztaság, jólét, előzékenység s a műveltség jelével találkoztunk a Morva- és Csehországon átvonuló egész utunkon, ami önkénytelenül összehasonlításra adott okot édes hazánk e I tekintetbeli állapotával. Pedig mi nálunk —• országunk népessége és fajunk okossága mellett meg volna rá minden kellék, hogy a nyugati fejlettség fokára jussunk. Csak egy kis jó akarat és egy nagy vezető elme kellene hozzá. Ilyen érzelmek és benyomások hatása alatt haladtunk át Morvaország keleti szélén, mig nem a déli órákban elértük Znaimot, az ugorkáról hires, virágzó szép várost. Itt már tisztában voltunk azzal, hogy estére nem me hetünk el Prágába, amiért nyugodtan költöttük el a jó znaimi ugorkával felszolgált ebédet — s kipihenve magunkat jól — indultunk el további utunkra. Nemsokára elértük Csehország határát, ahoi a cseh sovinizmusnak gyorsan nyomaira akadtunk. Nemcsak a felírások voltak immár mindenütt a cseh nyelvűek — ami természetesen az eligazodásnál nagy nehézséget támasztott, mert nem igen tudtuk az ut jelzéseket elolvasni, — hanem a lakossággal való érintkezés is lehetetlen volt, mert a csehek egyáltalában nem hajlandók németül beszélni. Szerencsére, annyit megtanultunk csehül, hogy a vizet „wodu“nak hívják, mert igy legalább vizet tudtunk kapni, ami pedig gépkocsinál fontos dolog. A nyelvbeli kellemetlenségért azonban csakhamar sokszorosan kárpótolta az ország szépsége. A gondosan megművelt földek — tarkítva a lópten-nyomon felbukkanó gyárkéményekkel azonnal elárulják az ország jólétét, lakosainak szorgalmát. Különösen nagy kiterjedésű földek vannak cukorrépával bevetve — ami a csehországi cukorgyár mellett csak természetes. De ezenkívül láthatni elég terjedelmes rozs és tengeri vetéseket is, — minden üdesó- gének teljességében lévén — sok gyönyörűséget nyújtott a hegyes, völgyes szép országon való átvonulás. Estefelé járt az idő, amidőn elértük Deutsch—Brodot, ezt a jelentékenyen — s mint a neve is elárulja — leginkább németektől lakott csehországi várost, s mivel már a Prágáig való eljutás kizártnak látszott, — elhatároztuk, hogy az éjjelt itt töltjük. Időnk volt még annyi, hogy a városban szétnézzünk s azután nyugodni tértünk. A kényelmes és tiszta szállóban kellemes otthonra leltünk s nem is kellett bennünket ringatni; — az ut fáradalmai után a Morpheus hamar hatalmába kerített mindnyájunkat. Jól kipihenve magunkat, másnap reggel vígan tovább folytattuk utunkat Prága felé. Az ut odáig már nem volt hosszú s éppen olyan szép és érdekes volt, mint eddig. Áthaladva a közbeeső s talán eddigiek közül a legnagyobb és legjeleritóA Korona kávéházban pénteken este, folyó és a kővetkező elsőrendű hó 13-án napokon iamaurás női zeneker hangversonyt tart.~$*B Szives pártfogást kér KLEIN IGNÁGZ, a „Korona“ kávéház tulajdonosa.
