Szamos, 1911. október (43. évfolyam, 224-249. szám)
1911-10-29 / 248. szám
XUII. évf§lyan\ Szatmár, 1911. október hó 29„ vasárnap. 248. szám. WAJPOLAJP. Előfizetési dij: Helyben: 1 évre 12 K, Vj évre 6 K. 1ji évre3 K, 1 hóra 1 K Vidékre: „ 16 „ „ „ 8 .. „ 4,. .. „ 150 Egy szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a Iegjutányosabb árban közöltéinek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. NyHttér sora 20 fillér. Béke? (dr. K. L.) Olvassuk napról-napra a parlamenti béketárgyalások hi.eit, de egyáltalán nem mondhatjuk, hogy gyönyörűséget találnánk benne. Mindenről van ugyanis szó a békefeltételek között, csak arról nincs, hogy házszabályrevizió. köttessék ki oly raó- módon, hogy mindenféle — technikai vagy nem technikai — obstrukció egy- szersmindenkorra lehetetlenné tétessék. Nem akarjuk feltételezni sem, hogy a munkapárt és a belőle alakult kormány ideiglenes nyugalomért, kényelmi szempontokért, vagy egyik másik törvényjavaslat kibocsátásáért mege'kudna a parlamenti rendszer tönkretételére törekvő pártokkal és a házszabályokat hagyná, úgy amint vannak, kiszolgáltatná az országot továbbra is a kisebbségi frakciók kénye-kedvének. Ha ezt megtenné a kormány és a munkapárt, épen ezt a missziót hagyná kapárt és a Kossuth-párt, vagy az alkotmánypárt közt nem állottak fent. Ami az ország és különösen az intelligencia nagy többségét a munkapártnak megnyerte és ami a munkapártot, mondhatni senki által nem várt é3 a párt által is alig remélt győzelemhez juttatta, ez az volt, hogy a párt a többségi akarat érvényre emelkedésének lehetővé (ételét, a parlament és ezzel az egész ország munkaképességének helyreállítását és biztosítását jelen- tetse ki első és legfőbb törekvésének. Ezért is vette fel a munkapárt nevet. S hogy a munkapárt megalakulása, győzelme azt jelentette, hogy az ország végét akarta vetni a kisebbség terrorizmusának, az obstrukció minden formájának, azt legjobban bizonyítja a Justh- párt szégyenteljes bukása, megtizedelte- tése. Ez a párt obstruált körömszakad- tig, ez hirdette előre is, hogy újból obstruál, enek mutatta meg a nemzet, hogy raegundorodott tőle és elitéli az országra veszedelmes és végzetes fegvnem mint egymást megbecsülő, egymás iránt lojalitással viseltető, más-más véleményű hazafiak álljanak szemben, — roppant politikai hiba volna azonban a kormánytól és a munkapárttól, ha ezért és saját nyugalma, kényelme kedvéért l^rnoijdana a házszabályrevizióról, az ob- strukcíó teljes és végleges kiküszöböléséről. Nagyon könnyen úgy járhat a munkapárt és a kormány, n int az Istenben boldogult koalíció, amelyből alaposan kiábrándult az ország, mert ígéreteit be nem váltotta, programmját cserbenhagyta. Felbuzdultunk a munkapárt és a Khuen-kormány mellett, mert oly célt tűzött ki, amelynek megvalósítása az ország legfőbb vágya és legfőbb érdeke. Ha azonban azt kellene látnunk, hogy ez a párt is csak igér s ha tettre kerül a sor, megalkuszik és benne hagyja az országot épen abban a bajban, amiből kimenteni ígérte, hizony hamar vége lehet a lelkesedésnek és a támogatáscserben, amelyre őt a haza sorsán, az ország züllésén kétségbeesett komoly és higgadt választópolgárok kiküldték. Bizonyos hogy nem egyedül és nem tőképp azért buktatta meg az ország a koaliciót, és nem azért adta a többséget a munkapártnak, hogy a régóta vajúdó véderőkérdést megoldja, vagy a választási jogot igy vagy amúgy reformálja, általánosítsa. Tény, hogy jelentette a munkapárt győzelme azt is, hogy az ország megakarja oldani és hosszabb időn ki akarja küszöbölni a véderővel összefüggő kérdéseket és hogy kívánja a választói jognak is szabadelvű irányban és az ország magyar jellegének kockáztatása nélküli kiterjesztését. De ha csak ezt akarta volna az ország, akkor akár a Kossuth, akár az Andrássy pártját is többségre emelhette volna, most ezekben a kérdésekben valami nagyon mélyreható különbségek a munvérét. Kötelessége a munkapártnak és a Khuen-kormánynak beváltani ígéretét, kötelessége az obstrukciót lehetetlenné tenni. Kötelessége ez annál inkább, mert a törvényhatóságok tömeges, majdnem egyhangú állásfoglalásából meggyőződhet arról, hogy az ország véleménye, a választásoknál kifejezésre jutott akarata most sem változott. A parlament munkaképességének ideiglenes helyreállítása az ellenzék megkérlelése, vele való paktálás jt'án nehány hónapra vagy — legyünk optimisták — nehány évre az obstrukció megszűnése nem vo'na a munkapár. és a kormány programmjának beváltásául elfogadható. Nagyon szép, ha a kormány igyekszik a többi pártokkal egyetértésre jutni és kétségtelen, hogy közérdek az is, hogy a pártok ne mint ellenségek, hanHKT Joggal azt hihetné az ország, hogy a mindenek felett való cél a véderőtörvény liferálása volt, a többi mellékes és ha megszavaztuk a felemelt létszámot és az ezzel járó nagy költségtöbbletet, ám zülljön tovább az ország és csak hadd erőszakolja ki újabb és újabb obstrukcióval egyik másik pártocska, hogy ne a többség akarata, hanem az övé érvényesüljön. Oly nagy volna a csalódás és oly nagy a kiábrándulás, hogy nem igen akadna egyhamar államférfi, akiért lelkesedne, «kiben megbizna az ország. Rendben van, ne legyen a békénél győző és legyőzött a többi kérdésekben, egyezzenek meg a többi javaslatok felett a pártok. De ebben az egyben, az obstrukció kérdésében érvényesülnie kell a munkapárt programmjának, ebben meg kell magát adnia az ellenzéknek.
