Szamos, 1911. október (43. évfolyam, 224-249. szám)
1911-10-27 / 246. szám
(1911. október 27.) 246. szám. SZAMOS 3. oldal. Regula : Nem kényszerithetem, nagyságos elnök ur, hogy vallomást tegyen. Felmutatják ezután Kovácsnak Regula baltáját, amellyel a gyilkosságot elkövették. — Ismeri ezt ? — kérdi az elnök. A tanú: Nem ismerem, soha sem láttam. Maurer szavazóbiró a tanúhoz: Mindig puha ingben szokott járni ? A tanú : Ünnepnapon és majáliskor felveszem a vasárnapi ingemet és ahhoz van egy kemény gallérom. Az elnök : Hányas számú gallért szokott viselni ? — 36-ost vagy 37-est. Az elnök: Hol van az a gallér, amit az utóbbi időben hordani szokott ? (Felmutatják neki a bűnjelként lefoglalt 36-os számú gallért. A tanú : Ilyen magas gallért nem is hordhatok. Szendefy biró kérdi a tanútól, hogy nem tudja-e, miért járt oly sokat Regula Czeislerékhez ? A tanú : Jóba volt velük és gyakran ki is szolgált a korcsmában. Felmutatják a bűnjelek közül Kovács Antal lefoglalt ruháit. Regula rámutat az egyik kabátra és azt mondja, hogy a másik tettestárs, Zöldi, ebben a kabátban követte el a gyilkosságot. Ó, Regula, három vérfoltot látott ezen a kabáton, de abból odahaza kivágták és beíoltozták a vérfoltos részeket. Az elnök: Mutassa meg azt a helyet, ahot a folt van. Regula rövid vizsgálódás után megmutatja, de amikor a törvényszék meg akar győződni a foltok létezéséről, kiderül, hogy azon a helyen, sőt az egész kabáton foltozásnak semmi nyoma nincs. A tárgyalás tart. A zeneiskola © a „Liszt-emlék" © hangversenyt f. hó 29-én, vasárnap ©st© fél 8 órakor a városi színházban ♦ megismétli. ♦ Jegyek Huszár és Ragályi kereskedésében válthatók és ugyanott átvehetők HŰT' ma déli 12 éráig a már előjegyzett jegyek is. *'V .$ v: í - fa • v ^ ’ tiffin !*/ f )*>/-*-’ '• is.‘'í y> fa</' .Ve.'* -VÁ fa ÉÉpÍ! Jlíég nem létezett árban valódi amerikai cipőig Vuj ánáL Vásárcsarnokot Szatmámak! Mindinkább előtérbe nyomul, mind gyakrabban hallatszik, hogy Szatmárnak vásárcsarnokra van szüksége, mert ez fontosabb talán még a csatornázásnál és a vízvezetéknél is. Alig szorul bizonyításra, hogy a piac elhelyezésének ügye egyik legsürgősebb és legégetőbb kérdéssé nőtte ki magát. A forgalom óriási növekedése a piaci forgalom lebonyolítását mindinkább nehézkessé teszik, arról nem is szólva, hogy városrendezési, közgazdasági és főleg közegészségügyi tekintetek a piac ügyének végleges rendezését föltétlenül szükségessé teszik. A mai, még a középkorból reánk maradt nyílt piaci árusítás aligha tartható már sokáig, mert kell, hogy helyet adjon az időjárás viszontagságaival dacoló födött épületben való központosított és hatósági ellenőrzés mellett lefolytatható elárusitásnak. Németországban vagy Ausztriában korán belátták, hogy a nyílt piacot tovább fönntartani nem lehet és hogy milyen hasznos és szükséges a vásárcsarnoki intézmény. A vásárcsarnok létesítése egyaránt érdeke a fogyasztóknak, mint az elárusítóknak és emellett városi kezelésben egy nem megvetendő jövedelmi alap a városnak is. Régi óhaj cs jogos szépészeti kívánság, hogy a piac lehetőleg eltereltessók a Deák-térről, különösen, ha a csatornázás létrejöttével megvalósul a parkírozás terve is. Egy része már most is az Iskola-közben van elhelyezve, de ez is szűk és alkalmatlan hely erre a cHra. Városunk speéiálís terepviszonyai s különösen á régi, városszabályozás nélküli építkezés úgyszólván teljesen megfosztotta varosunkat a belterületen a nagyobb terektől és ennek folytán a piac igazán az utcára szorul. Ahány cikket beszerezni akarunk, annyiféle piacot kell fölkeresnünk, hogy végül az egész városzt keresztül-kasul bolyonghatjuk. A vásárcsarnoki intézménynek még pénzügyi szempontból sem lennének nehézségei, mert födött, biztos helyen szívesebben fizetne több helypénzt az elárusító, mivel áruja jobban meg lenne kímélve és a város akár saját kezelésben, akár bérletrendszer alapjáD, annyi jövedelemre tehetne szert, mint amennyi az épi tendő vásárcsarnok amortizálására szükséges, arról nem is szólva, hogy akadna vállalkozó, aki a városra előnyös föltételek mellett a vásárcsarnokot fölépítené. I Ferii amerikai ezipő korona Grünfeldnél, Ö3ák-tér 9. Kik lettek esküdtek ? — Saját tudósítónktól. — Szatmár, ok'óber 25. November hó 20 án ismét megkezdődnek az esküdtszéki tárgyalások a szalm >ri kir. törvényszék esküdtbiróságánál. A törvényszéken ma délelőtt sorsolták ki a novemberi ciklus eküdtbiráit. Rendes esküdtek lettek : Molnár Sándor kereskedő, Nagybánya, Makóczi Géza szabó, Szatmár, Vas Sándor urad. kas már, Sárköz, Urai L.ajo3 földbirt., Tyúkod, Vóber Tibor kereskedő, Nagykároly, Dr. Rácz Endre ügyvéd, Szatmár, Luby Béla földbirtokos, Nagygécz, Dr. Vass Gyula ügyvéd, Nagybánya, Dr. Vetzák Ede ügyvéd, Nagykároly, Dr. Nagy Barna ügyvéd, Jaczkó Lajos mészáros, Szatmár, Czihát János kereskedő, Nagybánya, Patai László földbirtokos. Szárazberek, Lacheta János ny. föbánya tan., Dr. Biró Elemér ügyvéd, Lukácsovits István ruhafestő, Szatmár, Lővy József földbirtokos, Szamoskras'-ó, Tóth Jenő földbirtokos, Csaholcz, Török Gyula keresk., Szinérváralja, Demidor Ignácz asztalos, Dinkgrere Károly szobafestő, Losonczy István birt. hivatalnok, Lőrinczi Zsigmond szabó, Galetzki Lajos gép'ulajdonos, Szatmár, Dr. Nagy Mihály ügyvéd, Halmi, Dr. Nyisztor Aurel, Nagybánya, Móritz István földbirtokos, Dr. Böszörményi Emil ügyvéd, Csányi László asztalos, Szatmár, Dr. Gazda János ügyvédjelölt, Halmi. Helyettes esküdtek: Markovits Ignácz kereskedő, Matolcsi Sámuel mészáros, Klein Miksa gőzmalom tulajdonos, Kepecs Hermann kereskedő, Bettelheim Adolf kereskedő, Mandel János kereskedő, ifj. Kapusi István kádár, Koós Kálmán kereskedő, H. Haller Ferencz könyvelő, Fried Salamon kereskedő, Szatmár. A szatmári kereskedelem szenzátiója Mayer Antal Alkalmi [Áruháza. Óriási népszerűség!! Bámulatos olcsó árak ! ! Pontos és szolid kiszolgálás!! Reklám ezikkek : Elegáns costttm szövetek ..........................45 kr.-tól 140 széles angol costüm kelmék ... 88 „ Finom pepita kelmék . ....................................35 , Pa tent bársony (16 színben)...............58 , Jó mosó tennis flanel...............................13 kr. 1 vég finom szalon vászon.....................4 50 , Hímzett batiszt (midera)....................35 kr. Csipke szövetek (óriási választék) ... 38 „ Erős spárga szőnyegek..........................19, Ül , Szinháú selyem shálak........................1'— . Fekete férfi vagy női ernyő ..... 99 , Flanel alsó szoknya..............................68 k-. Férfi tennis ing. . 92 „ 5 rétü férfi gallér minden faconban . . 12 „ Finom selyem nyakkendő (regatta) ... 19 „ Divatos kézelő-gomb párja ...............................15 Hál óingek hímzett bordűrrel..............138 » Női flór azsur harisnya.........................38 „ 1 delin kendő.........................................19 „ Egy próba vásárlás Önt bámulatba ejti Mayer Mal Deák tér 29. szám a. alkalmi árnkz tulajdonosa. Alkohol-történetek. Szatmár meg ve vezet! Szatmár, okt. í 6. Az Alkoholellenes Egyesületek Országos Ligája egy havonként megjelenő folyóiratot ad ki „Az alkoholizmus“ címmel. A folyóirat felöleli az alkoholkérdós minden anyagát s tartalmas cikkekben küzd az alkoholizmus elleni mozgalom céljai érdekében. A többek közt van egy rovata: „Alkohol-történetek“ címmel, amelyben az ital bünlajstromát, az alkohol pusztításának feltűnőbb eseteit sorolja fel. Nemcsak a Magyarországon történt esetek, hanem a külföldiek is fel vannak sorolva benne. Átolvastuk ezeket az eseteket s lesújtó csodálkozással láttuk, hogy az esetek legnagyobb része ösmerős előttünk. Legtöbbje itt történt Szatmarmegyóben. Á külföldi es magyarországi eseteknek éppen az 50 százaléka, a fele szatmár- megyei. Tehát kül- és belföldön összesen annyi felemiitésre érdemes pusztító esetet produkál az alkohol, mint Szatmármegyében. Megdöbbenéssel olvassuk Az alkoholizmus cikkét, megdöbbenéssel láttuk azt a szomorú nevezetességet, amelyre vármegyénk szert tesz az egész világ előtt az alkohol révén. i T
