Szamos, 1911. október (43. évfolyam, 224-249. szám)

1911-10-19 / 239. szám

(1911. október 19.) 239. szám. SZAMOS 3. oldal. vonatkozólag egyhangúlag a következő nyi­latkozat közlését kérik : A szatmári orvosok megütközéssel ol­vasták dr. Tanódy Mártonnak a „Szamos“ vasárnapi számában megjelent szokatlan formájú reklámcikkét s nem helyeslik, hogy az orvosok a napilapokban hirdetéseket és reklámcikkeket az Országos Orvosszövetség szabályzatában maghatározott kereteken lul- terjedőleg közöljenek, mert ezekkel csak az orvosi tekintély aláásása érhető el. A szat mári orvosok örömmel fogadnak segi ő- és munkatársul mi. denkit, aki az emberi 3zen védések leküzdésében velük együtt működni akar, annál nagyobb örömmel, minél töké­letesebb szakképzettséggel jön valaki segít­ségükre. Dr. Taaódynuk ugyanezen cikke búr koltan bár, de azért mindenki által megért­hető módon arra is céloz, mintha az itt működő orvosok gyakorlatukban hibákat vagy mulasztásokat követtek volna el. Ezen az orvosi szakképzettségük és lelkiismeretes működésük ellen-irányuló méltatlan táma­dást a leghatározottabban visszautasítják, még magának a cikk írójának nevében is, aki eddig szintén részt vett a közös mun­kában. A szatmári orvosok sajnálják, hogy dr. Tanódy Márton e közleménye által oly könnyűvé tette nekik a bucsuzást akkor, mikor a gyakorló orvosok soraiból kilép s búcsúzóul csak a biblia azon mondására hívhatják lel figyelmét: „Ne szennyezd be a forrást, amelyből ittál.* A szatmári orvosok. Férfi amerikai czipő 14 korona Grünfeldnél, Ö3ák-tér 9. Járvány a közös hadsereg laktanyájában. A régi Promonád-kert melletti közös laktanyában felütő'te fejét egy gyilkos be­tegség: a skárlát. Természetesen katonáék- nál az esetből kifolyóan szörnyen titkolóz­nak s megtagadnak minden felvilágosítást. Annyit azonban mégis sikerült meg­tudnunk, hogy skárlát van a közös lakta­nyában, ami annál veszedelmesebb, mert éppen ott kezdte meg romboló munkáját, ahol legjobban fészket verhet magának. A kaszárnya falain belül, különösen ilyenkor október táján, jó termő talajra találhat minden járványos betegség. Ez ideig nem sikerült megállapítani, hogy a járványos betegséget a most be­rukkolt legénység hozta-e magával, vagy pedig ott kelt ki a magva a kaszárnya ilyesmire fogékony melegágyában. Annyi tény, hogy felütötte fejét a skárlát s hogy megtesznek minden óvóintózkedóst a gyil­kos kór tovább terjedésének meggátlása iránt. Annak, akin a betegség jelei mutatkoznak, a szalmazsákját kiürítik, a szalmát belőle elégetik, ruháit dazenfiálják. Mint értesülünk, egyelőre csak a tize dik század legénysége között fordult elő járványos megbetegedés, ahol is a legény­ség a legnagyobb őrizet alatt áll. A legény­séggel érintkezni tilos s a látogatás is meg van tiltva, ami nem felesleges óvóintézke­dés, mert a betegség járványszerü fellépés esetén kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Dr. Geréb Jogi szemináriuma Kolozsvár, Farkas-utca 5. szám. (A régi szín­ház mellett.) Kiváló sikorrel készít elő jog és államtudományi szigorlatokra, alap és államvizsgákra, Ügyvédi és bírói vizsgára, igen jutányos díjazásért három hónap alatt doctorátushoz juttat. A Székely-féle javas­lat küszöbén vegye mindenki igénybe ez in­tézet segítségét. Tájékoztatót bórmoutve. HIREK Szatmárnémeti, 1911 Milyen Idő várható ? i'J/Tm&r M á meteorológiai int jelentése ■ Az időjárásban lényeges —- _változás nem várható. — Sürgönyprognózis: Változás nem várható. Déli hőmérséklet 9'4 C. A drága pénz. Bankadós urnák levelet hozott a posta. Csinos, formás, akkurátos kis levelet, amely­nek külsején nincs rideg, unalmas nyomta­tott felírás. Akár a babája is küldhette, olyan szép kÍ3 levélke. Bankadós ur legelső izgalmában a bé­lyeget tépi fel a borítékról, hogy megnézze: ninc3-e alatta titkos szerelmi levelezés. Nincs. — Nnna, nem baj, mondja Bankadós, a mucz.ua biztosan megirt mindent belül a levélben. Izgatottan körültapogatja a kópertát és konstatálja, hogy anzixkártya van benne, amit a „mucus“ diszkréció okából rejtett borítókba. A harmadnapos hideg már kileli Bank­adós urat a boldog izgalomtól, amint meg- nyálazza remegő kezének két ujját és a kópertát az ablak felé tartva finoman, óva­tosan tépi fel, hogy kivegye az anzixot. — A fene essen belé, mondja B ink­adós ur fölöttébb magyartalanul, mellőzvén igaz haragjában a grammatika szabályait. Nincs is kép az anzixon, sőt az írása is csupa képtelenség: a Bőrlefejtőbank r. t. kéri fel, hogy 430 koronás váltójít a pénz­piac szorult helyzetére való tekintettel a mai napon beváltani szíveskedjék. — Nagyon szorult lehet a pénzpiac, hogy éppen az én 430 koronámra szorult rá, dünnyögi Bankadós ur melankólikásan és elmegy a bankba. — Jó napot kívánok, Nagy-Kamatláb ügyvezető urat keresem, mondja a bankban. — Éppen most az ügyet vezeti, feleli a pónztárnok, tessék helyet foglalni. — ’zonnal kérem, ’zonnal, biztatja Jutalék, a gyakornok, aki a szó elejéről az „au betűt a pénz drágaságára való tekin­tettel lelopta. — Remek gyerek, mondja Lombard, az igazgatósági tag, akinek tetszik a gya­kornok élelmessége és efölötti örömében suttyomban kacsint egyot a gépíró kisasz- szony felé. Bankadós ur leül, vágyakozó tisztelet­tel bámulja a nagy Arnheim szekrényt és azon töri a fejét, hogy miképpen lehetne például éjnek idején a szekrény közelébe férkőzni és egy zsákravalót úgy elvinni, hogy azért az embert felvegyék utána tag­nak a Nemzeti Kaszinóba. Ezenközben kinyílik egy üvogajtó, az ügyvezető kidugja a fejét rajta és barátsá­gosan beinvitálja Bankadós urat egy an- golgarniturás barlangba. Közben kikiált : — Jutalék ur, hozza be a Bankadós ur váltójának a bundáját. Bundának ne/ezik ugyanis azt a papi­rosborítást, amelyben a váltókat tartják és amely az adósokról lehúzott bőrrel van bé­lelve. Jutalék beviszi a bundát, miközben óvatosan belemarkol az Íróasztalon lovö cigaretlis dobozba. — A váltó ügyében, Bankadós ur, a a váltó ügyében? kérdi barátsággal Nagy- Kamatláb ur. — N >m is u nagynénid hagyatéka ügyében, gondo’ja Bankadós, de csak any- nyit mond: Igen, instállom, igen. — Ki tetszik fizetni, mondja az ügy­vezető inkább kijelentő, mint kérdező for­mában. — Wimmerlit az orrodra, sokat, gon­dolja ismét Bankadós, de nem mondja, ha­nem tétováz, hümmög, krákog, motyog, végül nagynehezen kiböki, hogy bajosan fizetheti ki. — Hát legalább a felét. — Szúrást az oldaladba, gondolja Bankadós és igy szól: — Nem tudom, nagyságos ur, nem tehe em, a gyermekeim, a családom . . . — Tudtommal nincsenek is gyermekei. — Nincsenek uram, sírja kétségbe­esetten Bankadós, de lehetnének és abból, hogy nincsenek, egy ilyen előkelő intézet hasznot akar huzni. — Mi mindent huzunk, amit lehet, feleli az ügyvezető, és ezt bizony ki kell fizetni, mert szorultak a pénzviszonyok. Külömbon is itt van az igazgatósági hatá­rozat, — azzal rábök a bundán levő két betűre a „megjegyzés* rovatban, hogy v. f. — Vö fö? — Igen. Vissza fizetendő. — Nem azt jelenti, hogy: vissza fenét! ? Még beszélnek, alkusznak, tárgyalnak, közben bejön dr. Párnaráncigáló, az inté­zet ügyésze és most már ketten kapacitál­ják Bankadóst, aki elszántan védekezik. — Nincs ős nincs, nahát. Olyan sze­gény vagyok, hogy ha be akarok menni annak a kis színháznak a férfiak részére fentartott páholyába, amelyiket most épített a város a Deák-tér városház előtti sarkára, nincs 3 krajcárom. Honnan legyen akkor 430 koronám ? Okoskodnak, tanácskoznak, a végén már ott tartanak, hogy a kamattal is meg­elégednének, de akkorára már Bankadós vérszemet kap és a kamatot is letagadja. Nincs. Végre a jogtanácsosnak támad egy mentő ötlete. Bankadós 430 korona után nem tud kamatot fizetni. Kiegészítik hát a váltót 500 koronára, ebből kitelik a kamat és szegény Bankadósnak még egy kis fö­löslege is marad. Nem sok. Utóvégre 430 korona kamatának levonása után ebben a drága pénzvilágban mi maradhat 70 koro­nából. Bankadós boldogan csörgeti zsebében a fölösleget és szivéből kívánja, hogy a pénzdrágaság sokáig tartson. ___ (i) Haláleset. Szatmár városának egy derék, régi tisztviselője költözött el az élők sorából kedden este. Id. Oláh Miklós városi utbizt03 ee elhunyt, aki szivszólhüdós kö­vetkeztében halt meg. Hosszú időn át mind­végig becsülettel, szorgalommal szolgálta a várost. Halála érzékenyen sújtja fiát, Oláh Miklós rendőrségi tisztviselőt, valamint a családját is. Atlétikai verseny. Ma tartja a kir. kath. főgimn. ifjúsági tornaköre nyolcadik házi versenyét. Sajnos, a kör most is kény­telen két részletben tartani a versenyt spor- telep hiányáb n, A mai program: 1. 100 m. síkfutás. 2. 200 tn síkfutás. 3. Diszkó z- ve'és. 4. Su'ydobás. A verseny a katonai gyakorlótéren lesz megtartva fél 4 órakor. Az érdeklődőket a rendezőség szívesen látja. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik boldogult férjem Lengyel Miksa elhuaytávui ért bánatomban részt vettek, fogadjak ez utón köszönetemet. Özv. Lengyel Miksánó. A birkózás áldozata. Ilyenkor, mikor ügyesen reklamirozott cirkuszi dijbirkozások vonzák magukhoz az effajta látványosságok iránt érdeklődőket, rendesen kialakul az utcai gyerkőcök, szuszterlegónyek közö't egy sportszenvedély : a dijbirkozá?, R igtőn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom