Szamos, 1911. szeptember (43. évfolyam, 199-223. szám)

1911-09-08 / 205. szám

\ 2. oldal SZAMOS (1911. szept. 8.) 205. szám. Legszebb rühátisfeíitás \\ Vegyileg száraz utón ; S int; fő ufóié t: ‘'Kossuth. L.-üttía 40. t, U;AiLvüar« F?tfvoiís!l üzletiek: Kazinczv-u. Í7. Aítila-titca 2 A tegnapi napirend előtti viharos vitában elhpmgzott közbeszólásokból, vala­mint Székely Ferenc igazságügyi miniszter egyenes és imponáló beszédéből arra követ­keztetnek, hogy a munkapárt a házszabály- revízió forszirozásávai kívánná bevágni az ellenzék vásári komédiáját. Egy esti lap ez­zel szemben azt a hirt közli, hogy Khuen miniszterelnök — akinek eredeti terve a Ház feloszlatása volt — felhatalmazást fog kérni a királytól az ellenzékkel való tárgya­lásra. A miniszterelnök ezt a szándékát a legközel bbi minisztertanács elé terjeszti és reméli, hogy minisztertársai egyértelműiig járulnak majd a kibontakozási tervhez. Persze esti lap az csak ellenzéki van s mindenféle légből kapott híradásokkal kiir- töli tele a világot, tekintélyesnek kivánva minősíteni azt a néhány félrevezetett képvi­selőt, akik az ellenzék cégére alatt csúfot űznek a parlamentből s hirelik a maguk szegénységét. A valóság az, hogy a minisz­terelnök egyáltalában nem változtatott a politikáján a kiélésedéit szenvedélveskedásek dacára sem, türelemmel vár és türelemmel támogatja a nemzet is. 2. Máriavölgyí ásványéi zek Legolcsóbbak, legjobbak. A képvise'őházbói. — Haját tudósilónktól. — Bpest, szept. 7. Háromnapos szünetje lesz a kép­viselőháznak. Ez az oka, hogy csökkent a hazafóltés s közepes számon alul jelent­keztek a képviselők. Bakonyi Samu szóba akarja hozni Székely miniszter tegnapi nyilatkozatát s egyben a munkapárt magatartását. A vitán ndező bizottságtól füge, hogy felszólal e vagy se Bakonyi. A jobbo'dali folyosón Haz- i Samu honvédelmi minisztert hallgatják s neveinek azon. hogy az ellen­zékiek erőszakot emlegetnek. Kozma Andor kijelenti, hogy a munkapárt követi Khuen gróf politikáját, még pedig egyetértéssel és nagyon merész ember az, aki a kormány- elnök politikájával ellenkező lépésre ragad­tatná magát. Tervekről, bukásról szóló hí­rek — mondotta Kozma Andor — fantaz­magóriák. Kállay Uhui cáfolja, hogy ő a választói jog kérdésében Tisza gróf álláspontján volna. A vitarendező bizottság ma délben értekezletet tart. Hir szerint jövő héten se változtatja taktikáját s egy ülésen csak egy beszédet engedélyez. A mai ülésen Berzeviczy elnökölt. Névszerinti bevezetés után a Kossuth-párti Bottlik beszólt. Egy órakor véget ért az ülés. Mert a képviselők egy része adóiutáni gyorsvonat­tal Kolozsvárra utazik az Emke közgyű­lésére. 3. Máriavölgyí viz ládán­ként 60 üveggel 4 korona a forrástelepen. De profundis. Ha versben imám, mit mondani aka­rok, ez lenne a motto : „Jaj a nemzetnek, kit Polónyiak vezérlenek“. Megakasztotta nehány kötelességét rosszul értő képviselő az ország politikai és gazdasági fejlődését. Nincs mit vitázni: vájjon önzésből vagy konok vak hazafiságból, mint a vá­sott gyerek, gondolva : pusztuljon minden, de joga csak neki van és ordít. Küzdő lélekkel, igaz fajszeretettel kérve beszél nemzetéhez egy törhetetlen magyar jellem: Tisza István, — felvilá­gosit, — okadatol, — meggyőz. Ok nem értik a szót, — idegen hang az nekiek — mintha Krisztus tartana szent beszédeket a börzén. Látva a vészt, a törvényhatóságok egyre-másra szót emelnek a nemzed munka feltartóztatása ellen, — mily ön­hitt, elvakultság kell ahoz, hogy ők a Po ónyi - Justh ügyét védjék tovább ,— általános, titkos szavazatért és a véderő ellen harsogva romboljá'k nemzeti közkín" ősünket: a pirlamentárizrnust. Nincs itt kíméletnek helye már. Mennyi baj, hátrány, kár származott abból, hogy nem voltunk elég erélyesek; ok?* főkóp, mert nemzeti ideáljaink szobra az, melybe kapaszkodva rombolnak. Gát kell ide, — a közel múlt után csak az nem tudja, ki nem akarja, vagy analfabéta, hogy egyedül azon széles, biz­tos utón kell ügyeinknek haladni, melyet Széchenyi, Deák Ferenc tudásuk és haza­szeretetük erejével alkottak meg. Alkották pedig a Sándor-utcai szerény házban (hiába, romlottság fészke a fényűzés) azon „férfiakkal“', kik előbb a harcok me­zején kockára tettek mindent a függet­lenségért — mi embernek kedves — küz­döttek, vérüket ontva! nem jelszavakkal! nem felelősség nélkül! nem rangért! n m bársonyszékért! de akasztófáért, börtönért! És ugyanazok a férfiak vezéreik után menve, megcsinálták a kiegyezést! Mórt nem volt ottan padtördelés? hajigálás ? köpködés? (orcapirulva irom!) mert férfi nem tehet ilyeneket! Hisztéria, felelősségnélküli müharag tombol hát igy csak ! Más volt a lelkűiét, más volt a szótár. Nem jó erről sokat beszólni. Őrjöngő ellenségeink öröme ez, mi itt folyik ! Építeni akarunk-e vagy megsemmi­sülni ? 1 A tisztán látó, legmélyebb fajszere­tet és hazafiság kényszerítő ereje indította meg az akciót a rombolók ellen, melyhez hozzájárulni e vármegye törvényhatóságá­nak maga és a haza iránti kötelessége. G tcsály, 1911. szept. 6. Maróthv Sándor. újra látta volna as édes anyja szemében a szomoJuságot E.-észen odabujt a keb­lére, s suttogva kérdezte : — A mama mórt olyan szomorú?... S mivel választ nem kapott, egy kissé elsiomorodott. S amig hallgatóit* kis elméje működni kezdett. Keresgélt egy kicsit az emlékei között. Majd mintha eszébe ötlött volna valami. Egy kedves jelenet a múltból. Mikor egy jóságos arcú ember jóságosán megsimogatta az arcát. Majd ölébe kapta s játszott vele. Kíván­csian fordult az anyja felé: — Mamukám, ugye apa nem jön vissza többé? Az anyia arca elborult. S amint a kis Mugdus látta az édes anyja arcán a szomorúságot, mentegetődzni próbált. — Nem akartam rosszat tenni . . . Mama haragszik? Az éde3 anyja jóságos tekintettel né­zett Magdusra. Magához szorította, s csó­kokkal borította. Ettől a kis Mugdus fel­bátorodott,. — Én tudom, hogy mama mért szo­morú. Hat azért, mert az édes apa nem jön többé vissza. Meghalt. En tudom. Igen bizony. S fontoskodva rázta a fejét. Az édes anyja megkérdezte : — Honnan tudod te mindezeket? A Maritól, igen a dadától. A jó öreg Mari nénitől. Hallott <ni, mikor beszélte a Julcsának. Sirt is hozzá. Igen. Azt is mondta, hogy apa okos ember volt, na­gyon okos. Hogy kiment idegen országba, s megölte a gép. A saját találmánya. Igen, más régen. így mondta. A Mari mondta. Kis arca belepirult az izgalomba. Égő szemekkel folytatta : És azóta szomorú mindig a mama. Az irt ül mindig itt a verandán. S nézi a messzeséget. S mikor valaki megszólítja, felriad. Mintha valahol messze járna a képzelete. Ugy-e, ilyenkor mindig az édes apóra gondol? — Igen, gyermekem! Én ezt már tudtam. Megkérdeztem a Maritól. Ő megmondta. S mikor igy el­gondolkozott mama, olyankor mindig tud­tam, hogy most az édes apával beszél. Aki elment és meghalt. Kis szive összeszorult. Elhalón tette hozzá: Meghalt . . . Egy férfi jött a társaságukhoz. Kö­zépkorú, szelifltekintetü emb >r. Az asszony régi imádója. Még abból az időből, mielőtt a tőrjéhez ment volna. Azóta hűségesen kitart mellette. De az asszony oohasem adott biztató választ. A férfi remélte, hogy az idő beheggeszti a sajgó sebeket. Mikor látta az asszony, elborult, el- mélázó tekintetét, szemrehhányóan kérdezte : — Még mindig ? Hát már sohasem lesz vége ennek a gyerekes érzelgésnek? A kis Magdus látta, mint borul el, sötétedik el jobban erre a beszédre az asszony arca. Ellenszenvet erezett a férfi iránt, mert szomorúságot okozott az édes anyjának. A férfi folytatta: Lássa, az élet megbékít mindennel. A múltat el feledteti az idő s kárpótol a múltért a jövő. Gondolja meg jól. Magá­nak is volna támogatóra szüksége. A kis Magdus is árva. A kis leány arca belepirult. Sértett önérzettel mondta a férfinak : — Nem, ón nem vagyok árva. Ne­kem van édes apám. A mama sem elha­gyatott. Van, aki velünk törődjön. Mikor mama a verandán elgondolkozik, akkor mindig az édes apával beszól. Aki elment, de aki ilyeukor tanácsot ad mamának, s üzenetet küld nekem. Az én apám gondol mi ránk, .s a mama nem fogja elhagyni az apát Nem fogja, nem Modern ruhafestés í bármely divatszinre * iájtájer Pál üfíjj.Wrt« Gyár Jföüzlet Kossuth. u.-u. 10. lMöJML Felvételi üzletek: Kafcinczy-utca Í7. Attila-utca 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom