Szamos, 1911. szeptember (43. évfolyam, 199-223. szám)
1911-09-08 / 205. szám
\ 2. oldal SZAMOS (1911. szept. 8.) 205. szám. Legszebb rühátisfeíitás \\ Vegyileg száraz utón ; S int; fő ufóié t: ‘'Kossuth. L.-üttía 40. t, U;AiLvüar« F?tfvoiís!l üzletiek: Kazinczv-u. Í7. Aítila-titca 2 A tegnapi napirend előtti viharos vitában elhpmgzott közbeszólásokból, valamint Székely Ferenc igazságügyi miniszter egyenes és imponáló beszédéből arra következtetnek, hogy a munkapárt a házszabály- revízió forszirozásávai kívánná bevágni az ellenzék vásári komédiáját. Egy esti lap ezzel szemben azt a hirt közli, hogy Khuen miniszterelnök — akinek eredeti terve a Ház feloszlatása volt — felhatalmazást fog kérni a királytól az ellenzékkel való tárgyalásra. A miniszterelnök ezt a szándékát a legközel bbi minisztertanács elé terjeszti és reméli, hogy minisztertársai egyértelműiig járulnak majd a kibontakozási tervhez. Persze esti lap az csak ellenzéki van s mindenféle légből kapott híradásokkal kiir- töli tele a világot, tekintélyesnek kivánva minősíteni azt a néhány félrevezetett képviselőt, akik az ellenzék cégére alatt csúfot űznek a parlamentből s hirelik a maguk szegénységét. A valóság az, hogy a miniszterelnök egyáltalában nem változtatott a politikáján a kiélésedéit szenvedélveskedásek dacára sem, türelemmel vár és türelemmel támogatja a nemzet is. 2. Máriavölgyí ásványéi zek Legolcsóbbak, legjobbak. A képvise'őházbói. — Haját tudósilónktól. — Bpest, szept. 7. Háromnapos szünetje lesz a képviselőháznak. Ez az oka, hogy csökkent a hazafóltés s közepes számon alul jelentkeztek a képviselők. Bakonyi Samu szóba akarja hozni Székely miniszter tegnapi nyilatkozatát s egyben a munkapárt magatartását. A vitán ndező bizottságtól füge, hogy felszólal e vagy se Bakonyi. A jobbo'dali folyosón Haz- i Samu honvédelmi minisztert hallgatják s neveinek azon. hogy az ellenzékiek erőszakot emlegetnek. Kozma Andor kijelenti, hogy a munkapárt követi Khuen gróf politikáját, még pedig egyetértéssel és nagyon merész ember az, aki a kormány- elnök politikájával ellenkező lépésre ragadtatná magát. Tervekről, bukásról szóló hírek — mondotta Kozma Andor — fantazmagóriák. Kállay Uhui cáfolja, hogy ő a választói jog kérdésében Tisza gróf álláspontján volna. A vitarendező bizottság ma délben értekezletet tart. Hir szerint jövő héten se változtatja taktikáját s egy ülésen csak egy beszédet engedélyez. A mai ülésen Berzeviczy elnökölt. Névszerinti bevezetés után a Kossuth-párti Bottlik beszólt. Egy órakor véget ért az ülés. Mert a képviselők egy része adóiutáni gyorsvonattal Kolozsvárra utazik az Emke közgyűlésére. 3. Máriavölgyí viz ládánként 60 üveggel 4 korona a forrástelepen. De profundis. Ha versben imám, mit mondani akarok, ez lenne a motto : „Jaj a nemzetnek, kit Polónyiak vezérlenek“. Megakasztotta nehány kötelességét rosszul értő képviselő az ország politikai és gazdasági fejlődését. Nincs mit vitázni: vájjon önzésből vagy konok vak hazafiságból, mint a vásott gyerek, gondolva : pusztuljon minden, de joga csak neki van és ordít. Küzdő lélekkel, igaz fajszeretettel kérve beszél nemzetéhez egy törhetetlen magyar jellem: Tisza István, — felvilágosit, — okadatol, — meggyőz. Ok nem értik a szót, — idegen hang az nekiek — mintha Krisztus tartana szent beszédeket a börzén. Látva a vészt, a törvényhatóságok egyre-másra szót emelnek a nemzed munka feltartóztatása ellen, — mily önhitt, elvakultság kell ahoz, hogy ők a Po ónyi - Justh ügyét védjék tovább ,— általános, titkos szavazatért és a véderő ellen harsogva romboljá'k nemzeti közkín" ősünket: a pirlamentárizrnust. Nincs itt kíméletnek helye már. Mennyi baj, hátrány, kár származott abból, hogy nem voltunk elég erélyesek; ok?* főkóp, mert nemzeti ideáljaink szobra az, melybe kapaszkodva rombolnak. Gát kell ide, — a közel múlt után csak az nem tudja, ki nem akarja, vagy analfabéta, hogy egyedül azon széles, biztos utón kell ügyeinknek haladni, melyet Széchenyi, Deák Ferenc tudásuk és hazaszeretetük erejével alkottak meg. Alkották pedig a Sándor-utcai szerény házban (hiába, romlottság fészke a fényűzés) azon „férfiakkal“', kik előbb a harcok mezején kockára tettek mindent a függetlenségért — mi embernek kedves — küzdöttek, vérüket ontva! nem jelszavakkal! nem felelősség nélkül! nem rangért! n m bársonyszékért! de akasztófáért, börtönért! És ugyanazok a férfiak vezéreik után menve, megcsinálták a kiegyezést! Mórt nem volt ottan padtördelés? hajigálás ? köpködés? (orcapirulva irom!) mert férfi nem tehet ilyeneket! Hisztéria, felelősségnélküli müharag tombol hát igy csak ! Más volt a lelkűiét, más volt a szótár. Nem jó erről sokat beszólni. Őrjöngő ellenségeink öröme ez, mi itt folyik ! Építeni akarunk-e vagy megsemmisülni ? 1 A tisztán látó, legmélyebb fajszeretet és hazafiság kényszerítő ereje indította meg az akciót a rombolók ellen, melyhez hozzájárulni e vármegye törvényhatóságának maga és a haza iránti kötelessége. G tcsály, 1911. szept. 6. Maróthv Sándor. újra látta volna as édes anyja szemében a szomoJuságot E.-észen odabujt a keblére, s suttogva kérdezte : — A mama mórt olyan szomorú?... S mivel választ nem kapott, egy kissé elsiomorodott. S amig hallgatóit* kis elméje működni kezdett. Keresgélt egy kicsit az emlékei között. Majd mintha eszébe ötlött volna valami. Egy kedves jelenet a múltból. Mikor egy jóságos arcú ember jóságosán megsimogatta az arcát. Majd ölébe kapta s játszott vele. Kíváncsian fordult az anyja felé: — Mamukám, ugye apa nem jön vissza többé? Az anyia arca elborult. S amint a kis Mugdus látta az édes anyja arcán a szomorúságot, mentegetődzni próbált. — Nem akartam rosszat tenni . . . Mama haragszik? Az éde3 anyja jóságos tekintettel nézett Magdusra. Magához szorította, s csókokkal borította. Ettől a kis Mugdus felbátorodott,. — Én tudom, hogy mama mért szomorú. Hat azért, mert az édes apa nem jön többé vissza. Meghalt. En tudom. Igen bizony. S fontoskodva rázta a fejét. Az édes anyja megkérdezte : — Honnan tudod te mindezeket? A Maritól, igen a dadától. A jó öreg Mari nénitől. Hallott <ni, mikor beszélte a Julcsának. Sirt is hozzá. Igen. Azt is mondta, hogy apa okos ember volt, nagyon okos. Hogy kiment idegen országba, s megölte a gép. A saját találmánya. Igen, más régen. így mondta. A Mari mondta. Kis arca belepirult az izgalomba. Égő szemekkel folytatta : És azóta szomorú mindig a mama. Az irt ül mindig itt a verandán. S nézi a messzeséget. S mikor valaki megszólítja, felriad. Mintha valahol messze járna a képzelete. Ugy-e, ilyenkor mindig az édes apóra gondol? — Igen, gyermekem! Én ezt már tudtam. Megkérdeztem a Maritól. Ő megmondta. S mikor igy elgondolkozott mama, olyankor mindig tudtam, hogy most az édes apával beszél. Aki elment és meghalt. Kis szive összeszorult. Elhalón tette hozzá: Meghalt . . . Egy férfi jött a társaságukhoz. Középkorú, szelifltekintetü emb >r. Az asszony régi imádója. Még abból az időből, mielőtt a tőrjéhez ment volna. Azóta hűségesen kitart mellette. De az asszony oohasem adott biztató választ. A férfi remélte, hogy az idő beheggeszti a sajgó sebeket. Mikor látta az asszony, elborult, el- mélázó tekintetét, szemrehhányóan kérdezte : — Még mindig ? Hát már sohasem lesz vége ennek a gyerekes érzelgésnek? A kis Magdus látta, mint borul el, sötétedik el jobban erre a beszédre az asszony arca. Ellenszenvet erezett a férfi iránt, mert szomorúságot okozott az édes anyjának. A férfi folytatta: Lássa, az élet megbékít mindennel. A múltat el feledteti az idő s kárpótol a múltért a jövő. Gondolja meg jól. Magának is volna támogatóra szüksége. A kis Magdus is árva. A kis leány arca belepirult. Sértett önérzettel mondta a férfinak : — Nem, ón nem vagyok árva. Nekem van édes apám. A mama sem elhagyatott. Van, aki velünk törődjön. Mikor mama a verandán elgondolkozik, akkor mindig az édes apával beszól. Aki elment, de aki ilyeukor tanácsot ad mamának, s üzenetet küld nekem. Az én apám gondol mi ránk, .s a mama nem fogja elhagyni az apát Nem fogja, nem Modern ruhafestés í bármely divatszinre * iájtájer Pál üfíjj.Wrt« Gyár Jföüzlet Kossuth. u.-u. 10. lMöJML Felvételi üzletek: Kafcinczy-utca Í7. Attila-utca 2.
