Szamos, 1911. szeptember (43. évfolyam, 199-223. szám)

1911-09-23 / 217. szám

XLIII. évfolyam. Szatrr.ár, 1911. szeptembar hó 23„ szombat. 217. szám. Előfizetési dij ■ níiyr.en: 1 avre 12 K. u,«vr«6K. V, évr*3K,1 »»óra 1 K «'Wáiira:. 16 . 8 . ' 4„ 1'50 Égj sassiwi ára 4 fííféi*. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 9. szám. d T elefcmszém: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhrvaialában fizetendők. Hirdetések: kéRzpénzfizetés mellett, a legjntAnyosabb árban trite#l- tatnak. — Az apróhirdetések között minden ezó 4 fifléf. MyHttér sora 20 fittér Az uj városi törvény. Uj törvény készül a városokról. — Egyelőre még kezdetleges stádiumban van az ügy, de már az is sokat je­lent, hogy maguk az érdekelt városok buzgólkodnak abban, hogy olyan tői vény­tervezet jusson az országgyűlés elé, mely a városok érdekeinek figyelembe vételével készült. Harrer Ferenc fővárosi tanácsjegyző készítette rendkivül nagy munkával és hozzáértéssel a törvénytervezetet. A tanácsjegyző mindenekelőtt a külföldi városok törvényeit tanulmá­nyozta, kint is járt a külföldön és csak azután fagott hozzá a nagyértékii mun­kához Most, hogy azzal elkészült, be­járja az ország egyes városait, hou/ ezeknek a városoknak polgármestereivel a maga törvénytervezetét ismertei/e, újabb szükséges adatokat szerezzen és esetleg az ő tervezetének egyes részeit módosítsa. A törvénytervezet egyes részei na­gyon érdekesek. Gyen érdekes fejezete az, amely a törvényhatósági bizottsági tagok számát maximum százra és mi­nimum negyvenre ?eszi. El lehet kép­zelni, hogy milyen konsternációt fog kel­teni ez a redukálás ebben az ország­ban, ahol mindenki, ha országgá üiési nem, de legulább városi képviselő akar lenni. Ki lesz majd az a száz, akiket a város közönsége érdemesnek fog tar­tani arra, hogy képviselőkké válasszák őke . Mert az uj törvénytervezet szerint a viriiisjogon a képviselőket is válasz­tani fogják. Azután rendkivül érdekes újítása a tervezetnek, hogy a közgyűlés elnökét maguk a törvényhatósági bizottsági ta­gok választják, tehát nem a főispán lesz a . elnök, hanem — mint például Fiú­méban a rapprezentanzában — maguk a bizottsági tagok választják maguk közül. A főispán azért jelen lesz a köz­gyűlésen, de csak mint a kormány kép­viselője és kvázi, mint egy páholyból nézi és ellenőrzi a közgyűlésen történ­teket és ha valami nem tetszik neki, vétót mondhat. De azt is ki akarja mondani az uj törvénytervezet, hogy a közgyűlésnek tisztviselő egyáltalában nem lehet szavazattal biró tagja, tehát se hivatalból nem leb t bizottsági tag senki — se a polgáim ster se más — sem pedig tisztviselő nem választható meg törvényhatósági bizottsági tagul. Végül pedig — és ezzel az auto­nómia jogon nyerne eklatáns megerősí­tést — a legtöbb közgyűlési határozat ellen felebbexésnek helye nincs. Vagyis ha a város a saját érdekében, a saját jóvoltából valamit elhatároz, azt semmi­féle kormányhatározatnak nem lesz joga megváltoztatni. Ezenkívül a törvénye tervezet a tisztviselők hat évre való megválasztását a tanácsra bízza, nem a közgyűlésre. Ezzel megfosztja a köz­gyűlést attól a sok he ytelenaégre mó­dot nyújtó jogaitól, hogy nem odavaló embereket választanak meg tisztvise­lőkul. Ezek az uj törvénytervezet főbb vonásai. Ezeket, ha a városok kon­gresszusa elfogadja, akkor fogják fel- terjebzr~ni a kormányhoz, amely aztán a maga törvényjavaslatát fogja elkészí­teni és valamikor "egyszer —'ki tudja m’kor — ez országgyűlés elé bocsátja. Amilyen gyorsan mennek nálunk a k'sebb jelentőségű ügyók isx biztosak, lehetünk afelől, hogy öt-tiz éven belül aligha lehet valami az uj törvényterve­zetből. Séták a kiállításon. Ma már teljes szépségében bontakozik ki a Szntmárvármegyei Gazdasági Egyesület jubiláris kiállítása. A rendes kiállítási szo­kásoktól eltérően a pavillonok teljesen rend­ben vannak, ügyesen feldíszített külsővel, pazar belső tartalommal várják a láto­gatókat. Nem túlozunk és nem célunk hize- legni sem — hiszen mindenki személyesen fog meggyőződni róla — ha megállapítjuk, hogy a szatmári kiállítás jóval felülmúlja a szokásos vidéki kiállítások nívóját úgy külső kinézés, mint tartalom, berendezés, csín és ízlés dolgában. A mai napon a délelőtti állatdijazás, délután az ipari rész bírálata kötötte le a közfigyelmet. A kiállítási séta megkezdésekor a leg­első, ami a bejárattól jobbra mindjárt szembetűnik: a bányászati pavilion. Nagybánya és vidékének pompás bánya- kőzeteiből es érceiből emelt obeliszkek és a bejárat bolthajtásán cementbe illesztett ásványok diszitik a pavilion külsejét. A belső rész túlnyomó részét a nagy­bányai, felsőbányái, fernezelyi kincstári bá nyák kiállítása foglalja le. A bányászati ki­állítás falát Benes festő olajfestményei dí­szítik. A képek Neubauer min. tanácsos bányaigazgató tulajdonai és mindnek tárgya a bányászóletből van véve. A felső oldalon emblém alakban van­nak csoportosítva a bányászszerszámok, amateur-platinothypiákon — Alföldy kohó- mérnök művészi fényképfelvételei — Nagy­bánya vidéke és bányaterülete vannak be­mutatva. Ezek alatt a nevezetesebb ásványok és kőzetek legszebb példányai hat szekrény­ben vannak pompásan csoportosítva a na­gyobb darabok pedig mohában elhelyezve. Igen érdekes ezek fölött a XVIII. szá­zadból való bányászati térkép. Laikust is igen érdeklő találmány az aknamodell Weisz-féle fogókészülékkel ellá­tott kassai. A kas a talé’mány alkalmazása folytán nem zuhanhat le, ha a felvonó kö­tele el is szakad, mert automatikusan mű­ködő kapcsok fogják meg. A kicsinyített modell teljesen hü képe az eredetinek és működésbe hozva kitünően mutatja a találmány lényegét. A felsőbányái m. kir. bányászískola, amely bányászaltiszteket képez ki, "kőzet- gyüjtemémnyel, a tanulók rajzaival és négy érdekes zuzómodellel vesz részt a kiállítá­son. A modellek mind működésbe hozható praeciz munkák. A fernezelyi m. kir. kohóhivatal ki­állítását, amely a pavilion jobboldalának közepén levő asztalt foglalja le a kohó egyes részének fotográfiája disziti. Az asz­tal közepén hatalmas gúlában vannak fel­állítva a kohószerszámok, alattok a pompás szinü kohóterrnékek a bányasalaktól a szín­tiszta aranyig. Pompás csoportosításban mutatják be a kohóterrnékek a nemes fémek kiolvasztá­sát annak négy stádiumán: a halmozáson, pörkölésen, olvasztáson át, amikor aztán az ólom-arany-ezüst üzés utján szétválasztatnak. Nagyórlékü példányai vannak kiállítva az üzés utáni aranyos ezüstnek, amelyet mar Körmöcbánya dolgoz fel. Egy hatalmas darab ezüst és két kisebb arany tóglány — ez utóbbiak 72 ezer korona értéket képvi­selnek — izgatják a kiállítás nézőinek fém- szeretetót, de a nagyórtókü darabok a bi­zalom okából oda vannak erősítve az asz­talhoz. Ugyanitt egy üvegdobozban vannak bemutatva a fernezelyi kohó specia itásai: a biznmth nevű igen ritka fém, amelyet orvosi és vegyi ipari célokra használnak. Nagyon kedves a terem falának közepe- táján felál itott s a fernezelyi kohó tárnáját minláló bejárat, hátul vájatvéggel, telérkö- zettel, csillével és egy eleven, hosszú sza­kállas kis manóval. A terem másik oldalán a The Kisbánya Mining Cie. Ltd. angol társaság bersai (Felsőbánya mellett) bányájának ércei, ás­ványai és berendezésének fotográfiái van­nak kiállítva. Pokol Elek gazdag aranybányája né­hány háalmas darab kőzetet állított ki. A Schlick-félé gépgyár pedig bányaszivaityukat. Egész oldalt foglalt el a Magyar Álta­lános Köszónbánza r.-t., valamint a Salgó­Legdivatosabb kézimunkák és tíivatáruk kaphatók Szatnjár Kaziijcy^u. 3. 3Ü Tele foil 33JL §J|

Next

/
Oldalképek
Tartalom