Szamos, 1911. szeptember (43. évfolyam, 199-223. szám)

1911-09-17 / 212. szám

(1911. szept. 17.) 212. szám. SZAMOS 3. o’ctal. qv'JI'QÁ 13 J\ T,JÍ 7C nri és n6i íodrá8'•Részit kifísült haÍbó1 hajíonatot in í>r»cí>lrf>lf 0/>2f\lDL/ hajdüsitót,lokiiitYígy bármilyen divatos hajpótlékot í>CKL.lL dl ti t. Elszigetelés sofSSz/S ^S^SiiS Biber aszsfisaL rXn 1 Ao 1^1 mükőayár, tetőfedési és vasbeton vállalat. Iroda : Attila-utea 1|B. sz. alatt IJo.1 GS E.!G1II Gyártelep : Teleky-utea 43. =.—™-----—-- Telefon 242 Ag ytoll tisztítás és i fertőtlenítés lajtájer Pa i Sza frroáíJ i*yár fóüzlei Kossiuü. L.-u. 10. ulílftí. Felvételi üzletek; Kazinczy-ufae 17. Attila-utce 2. 1. Máriavölgyi viz üvegen­ként 12 fillér. Kapható min­denütt. Angol kutyabőr keztyük párja K 2'70 Kardosnál Kazincy-u. 4. A kiállítás. (She) A polgári életben nehezen vesz az ember tudomást olyan mozgalmakról, a melyek nem közvetlenül érdekelnek bennün­ket. Csak a készre buzdulunk föl, csak a készet méltányoljuk, kritizáljuk. A gazdasági egyesület kiállítási ügyét is hagytuk a maga utján. Lesz — s ha meglesz jó lesz. Mozgalom, pezsgő-élet veri fel egy darabig a várost, amelyből kiki a maga módja szerint kiveszi részét. Egy kis változatosság, gondoltuk, s ezzel kimerült az érdeklődés. Aki a kiállítás területére véletlerül, vagy kíváncsiságból elmegy, megállapíthatja, hogy ezzel az ügygyei most csődöt mond a polgári gondolkodás. Nagyobb dolog lesz itt, mint ami csupán a szórakozást, a változa­tosságot elégíti ki. Nagyobb lesz a keret, nagyobb lesz a tartalom. Az épülőfélben levő kiállítás fejlődő képe komolyabb érdek lődést vált ki s ölömmel nekibuzdulva álla- pitgatjuk meg magunkban, hogy itt egy nagy vidék előrehalad!sága, kultúrája akar bizonyságot tenni magáról. Az elmaradottnak, a fél Ázsiának hí­reit Északkelet hívja fel magára a figyelmet, hogy az egész ország lássa szorgalmat, munkásságát s az eredményeket. E lap hasábjain ösmerteltük már a kiállít ás berendezését, megvalljuk azonban, hogy csak papirosról, a kiállítási rendezőség fokozott buzgalma folytán, ma azonban, hogy meg is szemléltük azt a hangyabolyhoz hasonló mozgalmas munkát, amit a kiállítás megteremtésével járó, fokozott lelkesedéssel folytat ott mindenki, megint meg kell ismé­telnünk a leírást, hogy mindenki érdeklődé­sét ezzel is felkeltsük. Egy pavillonban szakemberek tesznek, vesznek, rakosgatnak, hangtalan, csendben, katonásan, rendben, mintha a föld mélyét éreznék ott is maguk körül. Szerencse fel! Ezek a bányászok. Szemben velük lármásabb csoport szor­goskodik, a munkások, leányok ajkán ön­kéntelen nóta csendül, csak úgy, mint ott­hon kukoricafosztáskor, meg a fonóban s a nótát dévaj tréfa váltja a mezőgazdasági pavillonban. Arrább gyümölcsöt pakkolnak, virágot hoznak félő gonddal, világos színekkel pom­pázó pavillont rendezve a kertészetnek és pomológiának. Hogy változatos legyen a kiállítás te­rülete is, mindez a kioszkon énül van, hogy a sétáló egy darabig az őszi pompá­ban viruló körönd virágait is lássa. A köröndön túl következik az ipar. Az elhanyagoltnak, a hátramaradottnak, az elhagyatottnak bélyegzett ipar, amelyik há­rom csarnokra való helyet követelt magának nagy magabirtiban és a készülődéssel máris mutogatja, hogy a kíváncsiság és érdeklő­déssel szemben egyáltalában nem fog csú­fot vallani. Mint egy úri vadászkastély, a fenyves tisztására telepedett az erdészet és vadászat, a város: kőfalak közt nyüzsgő ember leg­nagyobb érdeklődésének a tárgya. A ko­moly erdész szakavatott tudását szemléltető tárgyak ismertetik, majd vadásztrafeák büsz­kélkednek arrébb, férfias erőről, bátorság­ról, igazi úri passióról a vadászatról nyújt­ván fogalmakat. Itt felüdülve elmehetünk a gazdák büszkeségeit, a remek mezőgazdasági állato­kat megnézni. Itt kérkedhetik a Szatmár- vármegyei Gazdasági Egyesület, hogy 50 éves buzgó tevékenységével olyan magas nívóra fejlesztette a mostoha viszonyok da­cára a varmegyében az állattenyésztést, a mely a hires nyugati részek hasonló tevé­kenységével is megállja a versenyt. Egy 1000 K-s tinóra fáj majd itt a foga minden szemlelőnek, amit Neuschloszék ajándékoz­tak a kiállításnak kisorsolás céljából. És ismét a lázas munka, a lelkes te­vékenység köti le a figyelmet. Jön az ország. Sopron, Fehér, Kükülő, Csik, Temes, Nógrád, Bihar, Hajdú, Sza- bolcsvármegyek már bejelentették a küldött­ségeiket. Jönnek a miniszterek, az ország szine-java s megállapítják az elmaradottnak hirdetett Északkelet ébredését, haladását, kultúráját. Antilop, mocca, szarvas és őzbőr keztyük legolcsóbban Ä Káruknál Kazinczy-ufci 4. Dahlström Géza városi Kufmesísr. Kútfúrási vállalata. Szivattyú és vízvezeték felsze- I' ■— reléseket elfogad.----------j Majláilnitca 11. 10 | Telefon 233. Pénzintézeti nagygyűlés Szatmárott. A Magyarországi Pénzintézetek Orszá­gos Szövetsége folyó hó 27-én d. u. 4 óra­kor városunk falai között pénzintézeti nagy­gyűlést tart. Ennek a gyűlésnek jelentősége túlnő a közvetlenül érdekeltek körén. A mai társadalmi és gazdasági szervezetben semmi­féle kereseti ág sem képes többé egyedi el­szigeteltségében megvalósítani azokat az elveket és célokat, amelyek működésének feltételeit kedvezővé tenni, reális érdekeit mindjobban előmozdítani alkalmasak. Ma már a gazdasági élet harcában minden tár­sadalmi réteg, mint külön egységgé szerve zett csoport lép fel — s amily erőt szerve­zettsége képvisel, azzal lesz arányos az általa elért eredmény is. Ebből az elvi álláspontból indultak ki városunk és megyénk gazdasági életének oly kiválóan hasznos tényezői : pénzintéze­teink is. De a mostani összejövetelük e gazdasági belátáson kívül még elismerésül is kíván szolgálni a Magyarországi Pénz­intézetek Országos Szövetségének, amely Mándy Lajos ny. ministeri tanácsos, elnök buzgó vezetése mellett immár több mint 8 év óta fejti ki hasznos tevékenységét. A jelentős eredményeknek hosszú sora a Pénzintézetek Szövetségének Története. A törvényhozás és a kormányzat minden tevé­kenységénél sikerrel érvényesítette a Szö­vetség mindazon kívánalmakat, amelyeket a jogos pénzintézeti érdek érvényesítése éppen megkívánt. Emellett a Szövetség minden egyes pénzintézet magánügyében is minden­kor készen állott hathatós támogatásával, nemcsak tanácscsal, de ha kellett, cselek­véssel is. S ami kétségkívül nem legkisebb érdeme, a kari összetartozandóság érzetét fejlesztette ki a pénzintézetekben, hogy mint a gazdasági életben azonos helyet elfog­lalók, egymást támogatva szolgálják az összeség érdekeit. Ez a dicséretreméltó te­vékenység megtalálta jutalmát abban, hogy ma már tényleg az ország legjelentősebb pénzintézeteinek nagy része áll a Szövetség táborában Ennek az elismerésnek újabb jelét kí­vánják most adni városunk, megyénk és a szomszéd megyék pénzintézetei — és ez érzésükben bizton szívesen osztozkodik a város és a megye egész társadalma. Ez az elismerés állásfoglalás lesz egyszersmind azokra a törekvésekre is, amelyekkel nálunk sajnos a közéleti tevékenység szinte vala­mennyi terén találkozunk, hogy az egy célra komolyan törekvők tömött soraiban egyesek többé-kevésbé jogosult egyéni ambí­ciói kívánnak részt ütni. Ez a munka azon­ban éppen a reális értéket felismerni tudó pénintézetek előtt nem vezet semmi ered­ményre s ez a szeptember 27-iki gyűlés is az elismerésen kívül minden támadó akna­munka erélyes visszautasítását jelenti. A gyűlés, amely a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület fennállásának félszáza­dos évfordulója alkalmából rendezendő kong­resszusok során tartatik meg, igen érdekes lefolyásúnak ígérkezik. Az előadások sorá­ból kivált kiemelkedik a mezőgazdaság üzemi hitel kérdésének fejtegetése Baross János dr. orsz. képviselő előadásában; a takarékpénztárak és a szövetkezetek műkö­dési köre, György Endre, ny. m. kir. fö d- müvelósügyi minister előadásában ; a vidéki közraktárak és árujegyek kérdése Teitel- baum Hermann, a Szatmárvármegyei taka­rékpénztár igazgatójának előadásában; a közraktárak zálogjögyeinek hitelforgalmi sze­repe Dr. Berényi Pál, a Szövetség igazgató­jának előadásában. A gyűlésen Mándy Lajos elnök vezetése mellett a Központ is nagy számú résztvevővel képviselve lesz ; ai Szö­vetség igazgatóságának és választmányának

Next

/
Oldalképek
Tartalom