Szamos, 1911. augusztus (43. évfolyam, 173-198. szám)

1911-08-10 / 181. szám

(1911. autr. 10.) 181. szám SZAMOS 3. oldal. férfi összeférhetetlen, rossz természetű ember volt, aki nemcsak veszekedett a fe­leségével, de nem egyszer el is verte az asszonyt. Vasárnap ismét veszekedés volt Abányék házánál és ez alkalommal a férj úgy megverte a feleségét, hogy a szegény asszonyt orvoshoz kellett vinni. Az asszony testvére, Boros Jézsef szekérbe fogott és bevitte nővérét Máté­szalkára, dr. Vida Józsefhez. Mikor Ahány megtudta, hogy Boros az ő feleségével bemegy Szálkára, ő még előbb bement, ott revolvert vásárolt és lesbeállott az orvos kapujában. Alig állott meg a betegszállító szekér, Abány előugrott a kapu alól és ötször rá­lőtt a sógorára. Boros véresen esett le a szekér bak­járól, mire Abány futásnak eredt és a re­volverben levő egy töltényt futásközben magára sütötte. A lövés azonban Ahánynak csak a mutatóujját szakította le. A mátészalkai csendörség azonnal le­tartóztatta a merénylőt és bekísérte a szatmári ügyészség fogházába. Boros sebei súlyosak, állapota élet- veszélyes. ő. Máriavölgyi viz üvegen­ként 12 fillér Szűcs József nél. A tanítónő bűne. Furcsa bikszádi kúra. Még egy kisasszony, aki kuruzsoltat. — Saját tudósítónktól. — Éppen a Szamos tegnapi számában irtuk meg egy kisasszony esetet, akit egy ravasz cigányasszony azzal a biztatással fosztott ki kis ékszeréből, pénzéből, hogy kártyavetéssel, kuruzslással férjhez adja. Most ismét egy úri kisasszonyról ir egyik tudósítónk, valamivel komolyabb ku- ruzslási ügyet. Egy közeli községben történt, hogy B. J. nevű tanitókisasszonv apának érzett valakit a faluban. Egy bizalmas embere tanácsára el­ment Bikszádra s o>t felkeres e Szalai Gusztávnét, aki hires javasasszony és meg vagy meg nem születendő gyermekügyek­ben specialista. Szalainé jó pénzért el is intézte az operációt, de siker nélkül, mert a kisasszony napról napra érezte, hogy egy gyermekkel több lesz az iskolában, mint amennyit be­írattak. A tudós asszony tudatlansága vala­hogy a csendörség fülébe jutott, amely megindította ez ügyben a nyomozást Szá­lamé, a tanitókisasszony, sőt még az ellen is, aki Szálamét a szegény kisasszonynak kommendálta, bár ez utóbbi erősen állítja, ihogy ö olyan ártatlan az ügyb en, mint a megszületendő gyermek . . . ingatlant akar venni vagy eladni, jelzálog kölcsönt keres, mielőtt bármiféle gazdasági cikkel beszerezne, vagy a gazdasági élet bármely ágába vágó szükséglete van, forduljon bizalommal: Poszvék Nándor gazdasági szakirodájából Szatmár, Kazinczy-utca 7. .North Britir.tr b z ositó társ. főügynöksége. Makulatúra papiros lapunk kiadóhivatalában kapható. ßHIREK i vk Szatmárnémeti, 1911 Milyen Idő várható 7 fTWr Hl A meteorológiai int. jelentése ip Meleg és túlnyomóan — —-S' száraz idő várható. — Sürgönyprognózis. Meleg, elvétve csapadék, zivatarok. Déli hőmérséklet 27'2 Celsius. Elolvadunk ebben az őrjítő kegyetlen nagy meleg­ben. A hő arra indít bennünket, hogy megírjuk ezen biztos értesüléseken ala­pul í kánikulai cikket, amely azt bizo­nyítja, hogy a Szamos egy kiválóan ér­tesült napilap és idejekorán meg­állapítja, tudtára adja olvasóinak, hogy ismét meleg van, nyár van, izzadunk és csak az a parányi kis remény tartja bennünk a lelket, hogy hátha egy pár jóbarátunk, hitelezőnk is ol talál olvadui ebben a ku*ya melegben. Sőt hizelgünk magunknak azzal, hogy a saját külön időjósunk, aki szin­tén olyan kicsire olvadt, hogy már csak egy pici kis jóska maradt belőle, — még a tél folyamán megjósolta, hogy a nagy téli fűtésnek az lesz a vége, hogy az emberek nyárára forróvá melegítik a levegőt. De viszont azt is megjósolja most, hogy — mivel nyáron nem fütenek az emberek — decemberre úgy le fog hűlni a levegő, hogy ismét hideg lesz. Addig azonban izzadunk és olva­dunk. Olvad körülöttünk minden: a t.enta, a toll, az olló és más irószerszám, nyolcadikára már egészen elolvadt a pénzünk és egyszer csak azon vesszük észre magunkat, hogy a betűk is elkez­denek olvadni, mindig kisebbek-klsebbek lesznek és a cikk folytatása teljesen elolvad ebben a cudar kániku . . .......... Á beteg művész. — Kérő szó a nagyközönséghez. — A legmagyarabb hangszert : a cim­balmot kulliválta Majdik Béla. Nemcsak helyi, hanem országos nevezetességre tett szert a művészete révón úgyis mint a cimbalomverő avatott, mestori kezelője, úgyis mint zeneszerző. Szenvedéllyel, odaadással művelte a zenét, amely éltette, de amelyet ő is élte­tett, táplált envéróvel. önerejével s egyszer csak azt kezdte érezni, hogy a cim­balom zugó fájára nem acólhurok, hanem a saját idegei vannak kifeszitve, amelyek gyilkos hanggal rezegtetikki a nótát, amely leikéből jön, a hallgatónak leikébe megy. Rezegtek, zsongtak az ideghurok, utóbb már nem is cimbalmon játszott a művész, a saját szivét ütögette, az adta ki a hangokat, — amig bírta. Feszítette, stimmelte, hogy minél to­vább birja, de az ideghurok elkezdtek disz- szonáns hangokat adni, nagyokat pattogni, lassan-lassan mind elpattant, mind fel­mondta a szolgálatot s a művész már észrevenni sem tudta, az orvosok állapítot­ták meg róla, hogy az egyre erőtlenedé kezei már csak az üres levegőben kalim­pálnak, aztán már ott sem. Kiejtette a cim­balomverőket a kezéből, ő maga is össze­esett, az agya, amely ma is divatban levő magyar dalokat komponált, megszűnt mű­ködni. A szerencsétlen művész ágynak esett. Egyik ágyban ő fekszik tehetetlenül, öntu­datlanul, élőhalottként, mellette, a másik ágyban öreg, erőtlen, súlyos beteg édes apja. Egy fájdalomban meg^örnyedt, agg édes anya ápolja őket, emelgeti az eleven hullát, eteti, itatja, gondozza a magával te­hetetlen embert, aki nem tud semmiről, ami körülötte történik. Csak egyről. Egy dologról tud. Bámu­latos, de egy dolog van, ami még tud hatni a lelkére. Ha zenét hall a szmszédban, ha énekszó, hegedű, zongora hangjait hozza be a szegényes kis lakás ablakán a szellő, akkor megtört, zavaros szeme felvillan, zi­lált, feldúlt arca felderül és formátlan, idétlen hangok, örömhangok, a távoli múlt­ból jelentkező zene viszonzása, kitörnek a melléből . . . Orvosság nem kell neki, a tudomány nem segíthet rajta. Mindössze egy tolókocsi az, amire a művésznek ebben az életben még szüksége van. Mivel azonban a művészetből csak babérokat lehet félretenni, pénzt nem, a szegény művészember megtört szivü édes anyja, aki a maga elöregedett erőtlen ere­jével két súlyos beteget ápol, ezúton kéri a jólelkü embereket: adjanak a szerencsét­len fia részére annyit — 80—100 ko róna az egész — amiből szerencsétlen fi a ré­szére egy tolókocsit vehet. Adományok Majdik Mitvás címére Csatorna-utca 6. sz. alá küldendők. Nagy katasztrófa Budapesten. Mint egy éjjel érkezett szűkszavú távirat jelenti, Budapesten a Tárkány-utcában egy épülő ötemeletes ház bedőlt és 9 munkást maga alá temetett, akik mind meghaltak. Eljegyzés. Bartók Sándor keresk. mü- kortész eljegyezte Ladányi Páter mükertósz leányát Bertát, Ákosról. A rendészeti szakbizottság ma d. e. 11 órakor a városháza tanácstermében ülést tart, melyen több ingatlan felosztása, parcellázása és a Belső-postakert rendezése tárgyában fog határozni. Kuructemetö. A „ Szamos“ tegnapi hírei közt a „szatmári ref. egyháztanács,“ bár nem nevezett személyesen engemet meg, de a hősi csontokról adott leírás alap­ján olyan színben tüntetett fel, hogy én csak a fölzaklatott képzelet által tudtam a tikkasztó nyári hőségben a gyermekek, nők, öregek s ifjak csontjai helyén 1500 vitéz kuruc temetőjét föllolni, mert a ref. felsőbb leányiskola és képezde udvarán eme’endő tornacsarnok helyén minden alapot nélkü­löző és valóban gyermekmese számba menő felfedezés az, amelylyel én női hajfonatok, női diszül szolgáló gyöngyszemek, régi kovácsolt vasból való koporsószögek által mutattam be a hősi csontokat. — Ezúttal rövid válaszom a következő: Nem hiszem el, hogy a szatmári ref. egyháztanác3, melynek tisztviselői ezen közleményben aláírva egyáltalán nincsenek, engemet ille­tőleg ily furcsa meggyőződésben vagy hatá­rozatban volna. Én gondolhatom teljes jog­gal azt, hogy a tikkasztó nyári hőségben ezeket a támadásokat valamely heves és nagyszivü úri ember találta ki ellenem. Vissza is utasítok minden reám fogott ily meleg magyarázatot 1 Ma azonban Szatmár­iul valamely teendőmben el kell utaznom, arra kérem tehát a nagyérdemű küzönséget, méltóztassék ezen ügyben ítéletét felfüg­geszteni. Rövid idő alatti hazajővetelem után azonnal kész leszek tudományos isme­reteimet előterjeszteni. Ferency János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom