Szamos, 1911. augusztus (43. évfolyam, 173-198. szám)

1911-08-08 / 179. szám

2. oldal. SZAMOS (191Í. aug. 8.) 179. szám. hog’y e simogatással újuljon fel benne és gyulladjon ki a benne égő szeretet és surranjon bele a magyar rónaság megalkuvást nem ismerő vak bizodal­mának szárnyán a reménységes, harcias és áldott magyar levegő . . . A képviselőház tegnapi ülésén megint az obstrukció technikai eszközeivel dolgozott az ellenzék és a véderőjavaslat ma nem került tárgyalásra. Földes Béla akart beszélni, de a vitarendező-bizottság intézkedése foly­tán csak a mai ülésen szólalhat fel. 1. Miért üdülünk Mária- völgyön ? 2. Mert Máriavölgy ked­ves, otthonias, olcsó. k miniszterelnök és a választói jog. Az obstrukció céija. (Saját tudósitónk telefonjelentése.) Bpest, aug. 7. Khuen Héderváry grófnak a választói jog reformjára vonatkozó körlevelét, mely az ország összes néprétegeit nyilatkozatra szólítja, a parlament minden pártja rendkí­vül fontos és jelentőséges lépésnek tartja. A sajtó, különösen a radikális irányok or­gánumai, ily értelemben méltatják, sőt üd- vözlik a kormány elhatározását, amely az ellenzék soraiban látható zavart okoz, mert egyszerűen kihúzza az obstrukció alól a gyékényt. Az ország immár tisztán ‘látja, hogy a kormány épp úgy akarja és sürgősnek ke­zeli a választójogi reformot, mint az ellen­zék, de amint az ellenzék sem mondta meg eddig, hogyan akarja keresztülvinni, úgy a kormány is előbb hallani akarja erre nézve az ország véleményét. Parlamenti körökben arról beszélnek, hogy találni kell egy módot, mely lehetővé teszi a vélemények tisztázását, mert az obstrukció bevallott célja az volt, hogy a kormánytól garanciákat nyerjenek a vá­lasztói jog kiterjesztésére. Mindkét táborban vannak a reform részleteire vonatkozóan eltérő nézetek, mind­Ah kérem, ne tessenek mosolyogni. A magyar ifjúság szeme eddig ha csak egyet­len csillag felé moso'ygott. A jó szülőkkel. A jó mamákkal egyetemben. A lateiner vagy magyarul — az úri pálya felé. Fel Budapestre ! Az egyetemre. Ur nem lehetett Magyarországon, a kinek kutyabőrős diplo­mája nincs. Ügyvéd, tanár, orvos. Vagy leg­alább hivatalnok. A surcz, a műhely, a pudli, a szaru, a deszka, a bőr: — Brrrrl Brrr! Az nem uras. Az a fiú nem tanult. Az a fiú szerencsétlen . . . Szegény jó fiú. Az könnyes, fájdalmas só­hajtást . . . érdemel. Ez a mi fiatal emberünk (bocsánat igazgató ur) szintén elrepült a nagyság szárnyain a fővárosba. És belekóstolt (bo­csánat igazgató ur) a mi ifjúságunk pesti — kávéházi, irói, szerkesztői — vergődé­sébe. Jó, hogy bele nem hullott az uj Babilon tengerébe. Ahol annyi sok szép ma­gyar ifjú nyomtalanul vagy véresen eltűnik. sszerázkódik. Ki megy az ország határain túlra. És ott először talán sok kíváncsiság­ból hallgatja a gyárak zúgását. Majd beáll közönséges munkásnak egy szarugyárba. Doldozik napszámra . . . (Itthon csak anya sirni fog ezeken a sorokra.) Aztán haza jön. A kékzubbonyos munkás jön úri ruhába. Eszmével. Tervvel. Akarással. És gigászi •rővel dolgozni akar. De őt mosolyogják. Gúnyolják. Jó magyar asztaloknál, pipaszó mellett vicceket csinálnak. Csutorákat akar két fél érdekében áll tehát, hogy a nézetek tisztázódjanak és az ellentétek gyengittea- senek. Ha az ellenzék ilyen tisztázásba bele nem megy, nyilvánvalóvá válik, hogy az obstrukciónak kizárólag kormánybuktatás a célja ős nem lehet kétséges, hogy az ország fontos érdekeivel űzött ilyen lelkiismeretlen játékra mi les? a felelet. 3. Máriavölgyi viz ládán­ként 60 üveggel 4 korona a forrástelepen. Nagykárolyi idill. Röndnek muszáj lönnyi. Á nagykárolyi rendőrkapitány ur szives figyelmébe. Dolgaim tegnap Nagykárolyba szólí­tottak és a főutcán haladtam épen ke­resztül, midőn nagyobb csődületre lettem figyelmessé. Annyit rögtön észrevettem, hogy egy tisztességes öltözetű parasztem­ber véletlenül feLdöntött egy vaskereskedés előtt felhalmozott vedreket Ó3 hihetőleg a kereskedő volt az, ki a paraszttal szóvál­tásba elegyedett, de az sem történt valami nagyobb emócióval. Jóformán abban a pillanatban, mikor én lettem figyelmes a csődületre, haladt a túloldalon 3 rendőr és egy rendőrtiszt. Annyit észrevehettem a hirtelen kialakult helyzetben, hogy a rendőrtiszt intett a köz­legényeknek, ö maga tovább haladt, a vá­sártéri beszögelésnél befordult egy másik utcába, nem is láthatta mi történik tovább, de a 3 rendőr se szó se beszéd, a tény­állás kiderítése nélkül neki ‘esett a pa­rasztnak, taszigálva azt előre, a városháza felé dirigálva. Természetesen a paraszt, hisz ruhája után ítélve jobbérzésü volt, könnyen nem hagyta magát, nem erőszakoskodott, se nem feleselt ugyan, de a földre vetette magát és szinte keservesen sírva könyör- gött, hagyják, hisz ö nem bántott senkit, így tett a felesége is, ki vele volt, könyör- gött az ura érdekében. A rendőrök kérlelhetetlenek voltak, az ütlegelés, taszigálás tovább folytató­fabrikálni . . . Meg máskép is. Drasztiku­san. És beköltözik tervével, szegénységével, elszigelteltségével ebbe a kis nyomorúságba, melyet ő gyárnak nevez. A többi dologról most már, e látoga­tás leíráskor felesleges bővebben tárgyalni. Majd reá kerül erre is a sor. * * * Csak éppen azt fogom még le egy fósővel, hogy ne mondja nekem senki; sze­mélyt dicsérek. Személlyel foglalkozom. Igaz, hogy amilyen világot élünk, mosolyogva fogja már is valaki mondani: — Mivel kenyerezzék le ezt a papot ? — Ühm 1 Ezt aztán megfizessék 1 Hát ezennel megígérem, hogy írásom folyásában „polgári becsületemre“ bevallom, milyen és mennyi honoráriumot kaptam. Tehát csak türelem. Nem uraim! Ez ebben az esetben ebben a személyben a magyar ifjúságnak, a pályát választóknak azon irány eszméjét jelölöm, festem, dicsérem, a mely nagy diadalra jut, vagy a mit ne adjon a jó Isten . . . Csődöt mond a magyar népok­tatás. (Majd leszen erről is szó.) De most íme szabadul az én igazga­tóm, karon fog, hogy ketten lemenjünk a legeslegelső tárnába — a szaru-szeletelőbe. dott és miután könnyen nem boldogultak, az egyik vitéz rendőr épen láncot is hú­zott elő a zsebéből, hogy a boldogtalan, megszégyenített parasztot vasra verje. Láttam, itt a paraszt pártjára való állás nem sokat lendítene a sorsán, jog­érzésem mégis ösztökélt valami tettre — én szóltam a parasztnak: viselje magát nyugodtan, menjen el a városházára, ha muszáj a rönd kedviért, hisz ha ártatlan, úgyis kibocsátják rögtön,, de ne tegye ki magát ellenkezésével további erőszaknak. Mi történt tovább, kiderült-e parasztom ártatlansága, avagy a rönd kedviért muszáj volt-e bűnösnek találni illetékes helyen ? — nem tudhattam meg, utam sietős volt, a jelenetet otthagytam. Önkéntelenül eszembe jutott a mi­napi nagykárolyi tüzeset, mikor a nagykárolyi tűzoltóság és a röndórek oly gyorslábuak voltak (?) de tegnap tapasz­taltam, hogy gyorskezüek, ha röndnek muszáj mindenáron lönni és különösen tapintatosak a nagykárolyi röndérek. 8z. J­é. Máriavölgyi ásványvi­zek legolcsóbbak, legjobbak. 3. Máriavölgyi viz üvegen­ként 12 fillér Szűcs Józsefnél. Szatmárnémeti, 1911 Augusztus 8­Cirjék. Milyen idő várható 7 A meteorológiai int. jelentése Meleg és túlnyomóan száraz idő. Sürgőn y- prognózis Meleg, száraz. Déii hőmérséklet 27-2 Celsius. írói védegyletet szerveznek odafenni a fővárosban ko­moly, igazi iróemberek az újságíró és iró munkájának, a mesterség tisztessé­gének megvédelmezésére. Nem műked­velő és álhirlapirók nagyképü szervez­kedése lesz őnős érdekek keresztülvite­lére, hanem komoly és hasznos testület, amely végre megvédelmezi az újságírást a rajta élősködő kullancsoktól, a nagy ABC-ért szomszédba menő „szerkesz­tők“-tői, a soha cikket nem irt, de „lapjuku-kal fennen hivalgó álhirlap- iróktól, akik annyira vitték az álhirlap- írást, hogy már külön Alhirlapjuk van, csak éppen az álolvasó hiányzik hozzá. Mi itt a vidéki kis újság szerkesz­tői asztalánál szinte ujjongó örömmel üdvözöljük az eszmét, mert a vidéki újságírónak olyan régi és sokszor han­goztatott panaszát fogja orvosolni, ami más utón eddig nem sikerült. A vidéki újságírónak tudvalevőleg egyedüli tisztességes mellékjövedelme az, hogy a városban előforduló híreket olcsó díjazásért leadhatja a fővárosi la­poknak. Budapesten természetesen nem sok súlyt helyeznek arra, hogy a tudósítás kitől ered, mert nekik az a fontos, hogy a tudósítás meg legyen, jó legyen és a szenzáció minél kövérehb. Ez termé­szetes is. így aztán naponta megtörténik az, hogy bár a „Szamos* szerkesztőségéből egyedül Az Est cimü fővárosi lap kap tudósítást, a hírek nagyobbrészt megje­lennek más lapokban is, — még pedig többnyire szószerint a ,Szamosából véve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom