Szamos, 1911. augusztus (43. évfolyam, 173-198. szám)
1911-08-06 / 178. szám
XLIII. évfolyam. Szatmár, 1911. augusztus hó 6, vasárnap. POIíITI&AI RAFiLAP. Előfizetési dij ■ ■loiyben:» «vre 12 K. ‘/i évre 6 K. li, é»r«3K,1 hóra 1 K Vidékre:. 16.,. . 8. , . 4...........150 E|jy szám ára 4 fülér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákóczi-utcza 9. szám. m Tslefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közéi tetnsk. — Az apróhirdetések között minden szó 4 Allét. NyHttér sora 20 fillér Nyári vezércikk. így kánikula idején— sokszor annak már elején — végigjárja a magyar sajtót a rémhír, hogy láttak Fiúménál cápát a tengerben. Tapasztalt szárazföldi rókák és nem kevésbbé ravasz tengeri fókák nagyon jól tudják már azt, hogy mit jelent e* a hir. Holt idényt, általános esemény- telenséget, ugorkaszezonf, mikor nem akar történni semmi. Már pedig a szedőgyerek kéziratért sürget, a metrompázs ingujjra vetkőzve mérecskéli a kiszedett ólomkatonákat,» gyorssajtó kereke kattog, a lapnak meg kell jelenni, tele is kell lenni, mert az - lvasóközönség megszokta már falni ^ nyomtatott betűt, elvárja az érdekfeszitőt, újat, szenzációst ... és nem akar történni semmi. Ilyenkor jelenik meg a fiumei cápa; ilyenkor szól a híradás, bog? cápát láttak, az első cápát ebben az évben Fiúméban, vagy éppen a Qu»rneré öblében. És csodálatos, bár nem megfogba» tatlan ; ebben az évben, rríndezideig nem ütötte még fői a fejét a cápa * kékesszürkés hullámokból. Nincs hir és híradás, hogy láttak volna cápát. Mi az oka? Egyszerű a felelet reá. Az, hogy még mindig és elég bőven történik valami, amit megírni érdemes Nincs ugorkaszezon. Akad laptöltelék minden ollózmány révén, nincs nincs- telenség. Amint igaz is. A politikai világban olyan-amilyen anyagot ad napról-napra a képviselőház ülése. Ámbár valójában i.em sok történik ott, mégis van valamin rágódni, kérődzni. Már pedig régi megállapodás számba megy az nálunk, hogy az országgyűlés »bsorb^ál minden politikai g ndolkozást, tevékenységet és életet. A külföld eseményei: az exsah betörése Perzsiába, a marokkói kér lés, az albán fölkelés, a Bienerth-kormáay bűnei megtöltik a külföld rovatát. Kilogyhatat- lan tárgy a nagy hőség is, emellett háláló* autóelgázolás, kisteleki Jáger Mari, tűz, péksztrájk, halálos szerencsétlenség, robbanás, sikkasztás, gyilkosság — sajnos — akad megírni való. És mindezekhez, mint gombhoz a kabátot; jelentéktelennek látszó, máskor mindennapi, közönséges történethez, bő lére eresztett „saját külön“, „kiküldött“, „eredeti*, expressz és távirati tudósításokat fűz a hírlapírói fantázia. Ami máskor ötsorban elfér, az most hasábra terjed, mert nem szűkkeblű a rovatvezető, nem ráncolja össze a szemöldökét a szerkesztő és nem tépi a haját a met rompás, mint máskor, hog? ezt is, azt is ki kellett hagyni a lapból, mert nincs hely. Yan hely, bőségesen. Egyszóval nincs nincstelenség. De nem is lehet A közönség elkényeztetett, követelő és zsarnok. Megköveteli, hogy megszokott lapja minden Isten adta napon ugyanazon köntösben, de minduntalan más és más tartalommal megjelenjék. E'bői akar tudni Por és hamu. Irta: Thurner Albert. Künn jártam Kölesében a romok között. Eléggé megpróbált a sors engem is. Kis gyermekkoromtól respektálom az Isten legnagyobb adományát: a tüzet. S talán, mint erősen kárvallott léptem be elég korán tűzoltónak, s mint ilyen, eléggé raeg- edzeit a bosszú idő s ha néha a tűznél köny szökik szemembe, ráparancsolom magamra, hogy ez nem az érzéseim, nem a szivem feltörekvő gyöngye; de a füstből kiszorított nedvesség! Igazán csaknem közömbösen láttam nagy vagyonok pusztulását, ahol gazdag emberek szebbet, újabbat, modernebbet emelnek a pusztulás helyén — a biztosított kárösszegből. Elég sajnálatos ugyan, hogy kárba vesz mindig egy csomó anyag, egy halom emberi munka, satöbbi. De mikor kunyhókat látok porig égve; mikor hajléktalanná válik a gólyamadár ; mikor az üszkös végű gerendák mellett ott látom a lerombolt sárfószkót a fecskének: akkor nem tudom megállani köny, sóhajtás és fohász nélkül 1 Kölesében is szenvedtek kárt a vagyonos emberek is, de ezeknek nem pusztult el mindenük s mi ezeknek a vesztesége — habár talán nagyobb értékük pusztult el — azokéhoz képest, kik mindenüket veszítik ? ! A rendezett, tiszta, csinos magyar falu népét nem választotta el a háromféle templom; most pedig jobban összehozta az egy igaz Isten megpróbáltatása ! E hangyaszorgalmú nép múlt őszi vetését csaknem elpuszíitotta az egér a mi igy megmaradt: tönkre tette a kora tavaszi fagy. Újból szántottak, újból vetettek csüg- gedetlenül. Ezt is megdózsmálta a májusi fagy. Minden egyéb termésnek is igen sokat ártott a késői fagy. A mit még meghagyott a hideg, azt elégedettséggel aratták le 2—3—4 magot, igy is adott az Isten. A ki tehette, igyekezett gyorsan behordani termését, ne hogy újabb kalami- tás érje. De, a végzet másként akarta, julius 14 ón első ízben 28 családnak s másfél hét múlva újra 50—60 családnak égett oda mindene. A fészkén ülő gólya a lángok között is szárnyával fedi kicsinyeit s csak akkor kezdi a családja mentését, midőn már szárnyaiba kap a láng. Verőfónyes, nyári köznapon minden épkéz-láb ember a mezőn munkál. A magasra felcsapó lángok láttára, a vészharang rémes hangjára szilád haza mindenki. Boldog, ki a lángtengeren egy rést kapva kisebb égési sebek árán egy párnát, egy fazekat, egy törött lábú széket ki tud menteni ! Sok évi, állandó verejtókes munka gyümölcse 1—2 óra alatt oda van. Bambán, élettelenül néznek egymásra s nem tudnak felocsúdni egy szomorú álomszerű valóságból. A láng heve, a fojtó füst kiszárította a hitet, a reményt a lelkekből s mire felocsúdnak, nincs egyebük a rajtuk maradt ruhánál s a szemükből előtörő könnyeknél. Csodálatosan megmaradtak az Isten házai: a templomok és iskolák. Ezek lesznek a hajléktalanok menhelyei. Azoknak a szivét, kiket megkímélt az Ur keze, áthatja a krisztusi szeretet s mindent adnak azoknak, kiktől mindent elvett a tűz. nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t vevőközönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pa^onia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb cipő raktára. FIGYELMEZTETEo • Az adott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban szerezhető be. AliJX I/j\ V I „ í Tf} í C V M V vállalnak bármily építkezést és terVek lYl^MjrY JL ES Jj 11 1 Y készítését. — Iroda: Hunyadi-utca 24. sz. OKL. ÉPÍTŐMESTER ÉS ÉPÍTÉSZEK Telefon 246. szám. Telefon 246. stám.
