Szamos, 1911. augusztus (43. évfolyam, 173-198. szám)

1911-08-03 / 175. szám

(1911. aug. 3.) 175. szám.

SZAMOS

5. oldal.

68&11III.

Érdek-házasság

(Folyt, és vége.)

— Jézus Mária! — kiáltá Ernestine. A cukros lé végig folyt az abroszon, a fél őszibarackok elszórva hevertek rajta. Ernestine mindezt gondosan fölszedegette a kanállal s ügyelt, hogy a lé a szőnyegre ne csepegjen.

— Majd én megeszem kint a konyhában, azért nem fog kárba veszni.

Ernestine már a parádés blouse-ában volt, mert amint az asztalt fölszedte, le szándékozott menni az utcára, hogy a káplárral találkozzék.

— Nem nyert semmit, — mondá Cha- mussol ur nyugodt hangon.

Mikor Chamussol ur egyedül marad, újra megnézte a hírlapot és a sorsjogy számát, melyet az újság szólón följegyzett. A szive dobogott és a fülei zúgtak. Csakugyan úgy van, jól látta, a 127.003. szám, 28. sorozat, ki huzva egy millió nyere- mónynyel.

— Ez szörnyű sok, — mormogá, — milyen buta is a sors! Álilyen szerencséje

van Ernestine-nek. És mégis szólni kell neki 1

Fel, alá járkált a szobában, átment a dolgozó szobájába és gondolkodott.

Mii tegyen ? A lány már öt éve szolgál nála, jó leány, tisztességes. De egy millió, — ez annak a lánynak nagyon sok 1 És mégis meg kell neki mondani. Majd még meg is ijed 1 Elő kell készíteni, gyöngéden kell vele tudatni. Minden nap akart szólni, de mindig halogatta, csak zártán nézegette a leányt, aki szintén zavarba jött a gazdája nézésétől.

Egy reggel, mikor a lány behozta a csokoládéját, igy kezdte:

— Ernestine, a maga sorsjegye . . .

— Ah 1 tudom én, hogy egy fönyere móny nem nekem való dolog.

— De mégis értheti magát valami nagy, igen nagy szerencse, — mondá Chamussol ur.

— Oh, uram, — mondá Ernestine pirulva.

Chamussol megkezdte volt a mondatát, anélkül, hogy tudta volna, tulajdouképen hogyan fogja befejezni. De Ernestine megelőzte gondolatait, nem hiába asszony volt és kacér, és azután az ur öt év óta özvegy I volt . . .

Ernestine és a káplár sírva búcsúztak egymástól. Különösen a kiplár sirt.

— Biz ez szerencsétlenség, de lásd, nem tehetek róla. ha az ur beiéin szeretett és ekkora szerencsét ilyen magamfajta szegény lány nem utasíthat vissza.

— Jó, ón nem is akarok a szerencsédnek utjábau állani 1 — Pedig milyen boldo gok lehettünk volna, különösen, ha a sorsjegyeddel nyertünk volna! — mondá a

káplár még mindig sirva.

— Eh, úgysem nyertünk vo-na, nem igen nyer ez ember sorsjegygyel.

— Ki tu Íja 1 Már sokszor megtörténi.

Chamussol ur és Ernestine esküvője csendben ment végbe. A férfi meg volt elégedve, E'hitetto magával, hogy Ernestine már régen szerette őt, alázatos szerelemmel és örült, hogy túl téve magát minden előítéleten, elvette. Falun béreit lakást, részint mert jött a nyár, részint mert nem akart ismerőseivel találkozna. Ernestine jól ólt, cselédei voltak — s férje valami elnéző, leereszkedő jósággal bánt vele.

— Gyermekem, kölcsönösen egymásra Íratjuk, amink van, — ón rád iratom a há zamat és vidéki kis birtokomat és — tette hozzá mosolyogva, — te én rám a sors- I jegyedet.

„Szabadsajtó“ könyvnyomda és lapkiadó részvénytársaság

Szatmár, Rákóezi-utcza 9. szám.

Ril

Két villany erőre berendezett gyors- sajtóval és segédgépekkel, úgyszintén a legmodernebb betüfajok- kal dúsan felszerelt könyvnyomda.

„SZAMOS“ politikai napilap kiadóhivatala.

XLIil.

évfolyam

XLIII.

évfolyam

Telefon 107.

Telefon 107.

ízléses kivitelben készülnek báli és esketési meghívók, feltűnő falragaszok, ipari és kereskedelmi nyomtatványok, árjegyzékek és gyászjelentések gyorsan és pontosam Különös gondot helyezünk a nyomtatványok Ízléses, gyors és pontos elkészítésére.

o o

o o

8

1

i

1

H

1

9

V

i

«i