Szamos, 1911. július (43. évfolyam, 147-172. szám)
1911-07-29 / 171. szám
POUTIKAI lUPILAF. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K. >/j *»r* 6 K. */, évre3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:.. 16 ........... 8.. .. 4..,. 150 Eg y Mám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mmdrnnemft dijak Szalmiron, a lap kiadóhivataléban fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányesabb árbar. kezeltetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 filler. Nyrtttér sora 20 fillér. Jtiába minden mesterKedls. Az ország választó polgárai nem- esak akkor gyakorolnak döntő befolyást a követendő politikára, amikor képviselőiket megválasztják, hanem akkor is, amikor egy-egy kérdésben kialakul a véleményük. Természetesen ennek a véleménynek, magatartásnak csak akkor van döntő befolyása, hatása; csak akkor igaz és helyes, ha azt a többség is igaznak, helyesnek tudja és vallja. Ellenkező esetben csak harcok felidézésére, a küzdelem emelésére alakulnak, Legjobban érvényesül ez a tétel a politikában. Diadalok, bukások, győzelemek és ku- darezok mind-mind a vélemény kialakulásától függnek. A vélemény kialakulására jellemző, hegy a most folyó technikai obstrukció- ban at ország véleménye nem az ellenzék mellett van. Az ország népe belátta, hogy a haszontalan szóharezok, technikai taktikázások árát mindig a nemzet fizette meg. Ha mással nem, megfizeti azzal a közgazdasági depresszióval, melyet az okoz, hogy a parlament nem dolgozik, minekfolytán fontos gazdasági és politikai kérdések soi’sa végtelen időkig vajúdik s a harez hire külföldön is az értékekben csökkenést okoz. A harmadik teríték. Egész este senki sem kopogtatott az ajtón. Egyezer azonban mégis úgy tetszett, mintha valaki fölfelé jött volna a lépcsőn. Ők az ötödik emeleten laktak és a negyedik-ötödik emelet közötti lépcső már nem volt leteritve szőnyeggel. Jól hallatszott tehát a falépcsők nyikorgása. — Menj, hamar, ő lesz az, — ismételte Rochelois, — nyiss ajtót. — Gondolod ? — felelte az asszony és kiment, bár egész bizonyos volt benne, hogy nem ő jön. Nem csalódott. A látogató tényleg a szemben levő ajtón kopogtatott az öreg kisasszonynál, aki mindig azzal dicsekedett, hogy legrégibb lakója a háznak. Mikorra az asszony visszajött, Rochelois már idegesen, dühösen szaladgált föl és alá az ebédlőben. Még a feketét is elfelejtette meginni, pedig a findzsa már nem is párolgoti. — Végre is, nem értem az pgószet, — mondta. — Mit jelentsen ez? Én nem mondtam neki semmi olyat, amivel megsérthettem volna. Legutóbbi kirándulásunkkor még a vacsoráját is fizettem. Tehát ? Rochelois jó lélek volt, egyszerű, jó lélek, aki e két okon kívül nem is sejtett egy harmadikat, amely szintén előidézhette az „Ö“ távolmaradását. —1 Mit akarsz ? — válaszolt a fiatal asszony. A barátok mind ilyenek. BiaNapról-napra szembetűnőbb lesz, hogy az ország véleménye nincs az ellenzék mellett. Ellenben a munkapár. nyugodt, megfontolt magatartása az ország véleményének hü kifejezője s a választók együttérzésének igazi jele. A képviselőházban a véderőjavaslatok vannak napirenden. Valóban méltó téma arra, hogy a nép képviselői az országházban komoly tanácskozás rendién, nívós, tartalmas beszédekkel foglalkozzanak vele. Ehelyett azenban az ellenzék teckhnikázásokka!, haszontalan beszédekkel pocsékolja az időt. Ez a körülmény váltja ki aztán a felháborodást az ellenzék ellen s változtatja meg sokaknak a véleményét, akik eddig tapogatódzva botorkáltak az ellenzék hangos kiabálózásai után. Eklatáns példa erre Somogyvár- megye állásfoglalása. Somogvvármegye úgynevezett kurucvárrnegye Valamikor minden kerülete függetlenségi képviselőt küldött a parlamentbe. Sót még most is képviselőinek a fele függetlenségi programmal kerül a parlamentbe. És most éppen ez a kurucvárrnegye utasította el Versecz város átiratát, melyben arra kéri fel a megye törvényhatóságát, tiltakozzék az ellen, hogy a katonai terhekkel Magyarországot megrójják. Elutasította, barha a vármegye legtekintélyetosan valaki mást .talált magának. Minket már megelégelt. És nem is haragszom rá érte. Végre meg tudunk élni nélküle is. — Mi ez ? Hogy beszólsz ? Talán te mondtál neki valamit? Én ugyan nem vettem észre semmit, de talán te észrevételtől vele olyasvalamit, hogy terhedre van ? Mi ? Ő maga sem hitte, amit mondott, de azért faggatta. Az asszony mérges lett. — Guignard nem jött él. Jól értette. Már kezdtem megunni, hogy mindig itt ült. Hisz nem voltunk már idehaza az otthonunkban. Nyugodj meg végre és idd ki kávédat, hisz már egészen kihűlt.-r- No hát én igazán nem értelek, te asszony. Úgy teszel, mintha még örülnél is Guignard elmaradásának. Rocheloisnak igaza volt, mikor azt mondta az asszonynak, hogy nem érti Őt. Mert ők, az asszonyok, sokszor valóban érthetetlenek. Még nein is olyan régen volt, mikor Rócheloisnénak ugyancsak tetszett Guignard, a szép, nagy, barna fiú. Akkor az ő sürü fekete bajusza volt számára a világ legérdekesebb kilátása. Ugyancsák sokat mesélhetne erről a Haussmann-utcai sarok .ott a, Taítbout. üzlet előtt,, ahol rendesen találkozni szoktak. Minden úgy történt közöttük, ahogyan ilyesmi történni szokott Először az utcákat járták, aztán az sszsebb kurucai leggazdagabb mágnásai: Széchenyi Aladár gróf és Pallavicini Ede őrgróf is minden erejüket megfeszítették, hogy ezzel a kuruc vármegyével elfogadtassák a verseci átiratot. A verseczí átirat, melyre oly gyakran szokott hivatkozni az ellenzék, állást foglal a katonai terhek ellen, de tulajdonképpen nem foglal állást a katonai javaslatok és a kormány ellen. Amikor tehát Somogy- megye még ezt a határozatot is elvetette, félre nem érthető módon állást foglalt az ellenzék ellen és a kormány mellett. Tette pedig ezt a legkurucabb vármegyék egyike! Mindenki tisztán látja ennek a ténynek jelentőségét. Az ország közvéleménye napról-napra szilárdabban kialakul. — A véderőjavaslat a szükség folyománya s az ország érdeke az, hogy törvényűvé váljék. És a mikor az obstrukció ellenzék hasztalan időpocséklással áll eléje, ez nem kelt rokonszenvet még az ellenzéki vármegyékben sem. Hiába minden mesterkedés, az ország a kormány mellett van. Mert , a kormány s az őt támogató többség békét akar s. ez visszhangra talál az országban. 1. Miért üdülünk Mária- völgyön ?-!■■■■■ .......... . ...... . i |___ I szo ny keresett és tatád valami ürügyet, bogy az urával megismertesse. Mindjárt az első találkozáskor összebarátkoztak és ezentúl elválasztbatatlanokká lettek. Mindennap együtt itták meg a feketéjükét, együtt töltötték az estét, vasárnapokon pedig el sem váltak egymástól. Eltelt vagy nyolc nap és „0“ feléjük sem nézett. Rochelois estéről-estére úgy itta ki a kávéját, mint a mérget Ezen az estén az asztalra ütött. — Most aztán azt szeretném tudni, mit csináljak az estéimmel. — Igazad van, — felelte az asszony, — veled nem is olyan gyönyörűség a téte-á-tóte ülni, mint gondolnád* — De hát mit csináljak ? Mi történhetett vele ? . , — No, de ez már mégis csak sók. Remélem, nem gondolod, hogy el fogok menni a barátodhoz, térdre borulva kérni, hogy jöjjön föl hozzád, ipert élepédSz utána. Van még más is á világon, nemcsak ő. ! : :f'' Ezt a „van még más“-t úgy mondta, mintha már meg is: Vólria az a más és most azt várná a férjétől, hogy megkérdezze, ki a más. Rochelois azonban úgy elmerült a gondolataiba, hogy még a pif pája is kialudt. Ismét eltelt nyolc nap. Az asszonyt ott ült a pamlagon Bertin mellett. Berti»
