Szamos, 1911. július (43. évfolyam, 147-172. szám)
1911-07-27 / 169. szám
SZAMOS S. oldal. legszorongóbb aggodalommal remeg éppen ezekben az abnormis időjárású napokban azoktól a rémektől, amelyek elöl menedéket nyújtani egy rendes közkórház volna hivatva. Egyenesen botrány az, ami a Hunyadiutcai kórháznak csúfolt düledező tűzfészekben van. Hogy egyéb adattal ne szolgáljunk, a mai napra csak azt jegyezzük fel, hogy a 17 Ágyas férfi osztályon 36, mondd harminchat beteg fekszik, egy-egy ágyon párosával, kettősbe, ahol ineg ragályos a be- tog, ott a pár a földön nem is szalmazsákon. hanem szalmán. Láttuk ezt abból az alkalomból, hogy az utóbbi napok szapora szerencsétlenségeinek áldozatait mentünk meglátogatni a kórházba, — ugyanakkor, mikor igen-igen súlyos betegeket, gyors segítséget váró, összetört, összezúzott szegény embéreket utas-itolt el helyszűke miatt, az orvos. Az elutasítottak valamennyié szatmárnémeti! illetőségű adófizető polgár volt. A kórteremben siuy'ődő egymás tetejére hányt szenvedők legnagyobb részé ide való ember, akik mindannyian a szerencsétlenségük szülte keserű lelki állapotban gondolnak arra a silány áldozatkészségre és nem kellőképen kezelt kötelezettségre, amelylyel Szatmárnémeti sz. kir. város hatósága a közegészség ügyét kezeli. Ez a szerencsétlenség szülte keserű lelki- állapot pedig a részvét érzésén rendkívül ragadós és ismétlődő is úgy, hogy csak a puszta említésén a kórháznak, máris elevenné válik, ügy látszik azonban, hogy csak bennünk, szürke polgárokban. A hatóságban egyáltalában nem. Mert felsőbb hatóság ide, felsőbb hatóság oda, de a város másképp, mint autonom testület, a bürokratikus útvesztők ki- kerü ésóvel, pusztán a szenvedők, az elutasítottak felett érzett emberi őrzésektől indíttatva is : kellene, hogy gyors és kisegítő intézkedéseket tegyen a tarthatatlan és botrányos állapotok elhárítása iránt. Elvégre a betegek más épületben is megkaphatják azt a kórházi kezelést, amelytől testi épségük vagy életük függ és nem válik semmivé az uj kórház építése attól a ténytől, hogy ideiglenesen a körülményeknek megfelelően lettek a betegek elhelyezve. A város területén a népesség napról napra szaporodik, a forgalom, az élet felpezsdül, a város óriási változás kereszttüzén megy át, aminek a sarkában elengedhetetlenül ott jár a rémek, a betegségek, a baleseteknek éhes serege, hogy növelje a fénynek az árnyékát, a halandóságot. Ezzel szemben az évek óta megszüle tett türelmi politika, a felsőbb hatóságok kiböjtölése: évek óta egy és ugyanazon eredménnyel, vagyis eredménytelenséggel járt. Hogy ma sincs közkórház. Sőt ennek a számláján a gyors intézkedéseket igénylő segítségre való hajlandóság sincs meg. Talán megszületne, ha a hatóság csak egy alkalommal is, végig nézné ott kint a Hunyadi-utcán a szenvedők sinylődósót és a segítséget áhítozó elutasítottak keserű kétségbeesését. _____________________________She. 4. Márlavolgyi viz ládánként 60 üveggel 4 korona a forrástelepen. Lakás változtatás. Fogorvosi műtermem és lakásom Rákóczy-utca 7. sz. alatt van (a rét. egyház háza emeletén, a láncos templom mellet.) Fogorvosi tudományom — mint 29 év óta — most is a nagy- közönség rendelkezésére áll. Szatmár, 1911. május 1. Albisi Bakesy Domokos orvos — fogorvos. (1911. július 27.) 169. szám. _______ 5. Márlavolgyi viz üvegenként 12 fillér Szűcs Józsefnél, Súlyos gondok. Súlyos gondjai vannak nálunk az iparnak és kereskedelemnek, ez már egy olyan megszokott frázis, amit okkal, ok nélkül minduntalan használnak, legtöbbnyire olyanok, kiknek ezekről a gondokról halvány sejtelmük sincs és kezükben pezsgős serleggel, a fehér asztal mellől szavalják el ezeket a frázisokat. De hogy a legsúlyosabb gondok milyenek lehetnek, arról némi fogalmat ad a budapesti kereskedelmi és iparkamara legközelebbi ülésének napirendje, amelyen többek között ilyen pontok is szerepelnek : — A kereskedelemügyi miniszter ur leirata véleményadás iránt arról, vájjon egy cipész részéről tömeges és gyors vásári sra való ingerlésnek minősitendö-e a következő feliratoknak együttes alkalmazása: .Kibérlés miatt az üzlet áthelyeztetik.“ .Berendezés eladó“ „Mélyen leszállított árak.“ „Olcsó árak.* — A budapesti IV-ik kerületi elöljáróság megkeresése véleményadás iránt arról, vájjon egy szabó- és kószruhakeres- kedő használhatja-e a ruhaáruház feliratot és jelzést üzletén és nyomtatványain. Szinte kirí ebből a két pontból az a rémséges paragrafus-nyargalás, konkurensek spicliskedése, iparosok, kereskedők hajszája, amivel nálunk az ipart, kereskedelmet „csinálják,“ fejlesztik. Valamilyen konkurensnek, hatóságnak, perlekedő felek ügyvédjeinek az a legnagyobb gondja, hogy tömeges és gyors vásárlásra való ingerlés-e az, ha egy suszter azt Írja kirakatába, hogy „kibérlés miatt az üzlet áthelyeztetik,“ „Berendezés eladó,“ .Olcsó árak,“ a másik esetben meg az a súlyos vétség, hogy egy készruhakereskadö azt a feliratot alkalmazta üzletén, hogy „ruhaáruház !* Micsoda konkurrencia, micsoda hatóság, amelyik az ilyesmin fennakad, pörle kedik, felebhez a kereskedelemügyi miniszterig, aki azután formailag kérdést is kell hogy intézzen a kamarához, bárha bizonyos, hogy azon a legfelsőbb fórumon háborodnak fel az ilyen ostobaságokon mik tömegestül jelentkeznek. Micsoda publikum, amelyiket igy kellene óvni a könnyelmű vásárlástól, vagy attól, hogy az Istenért „ruhaáruháznak* ne tartson egy ruhaüzle- tet. Most igazán csak azt várjuk, hogy súlyos viták legyenek arról, hogy a „nyak kendekirály,“ .zsemlyekirály,“ „harisnya- király,“ „bajuszkötőkirály“ és hasonlók joggal használhatják-e ezt a királyi címet, vagy pedig csak főhercegi címet használhatnának? Súlyos gondok, nagy gondok. Ma Urlii atalsfhaiif (ranjfít NŐI ZENEKAR a a Vietóriában. fö Beszélő számok. A husdrágaság ellen írni ma már meglehetősen unalmas téma, de viszont elégszer sem lehet írni róla, mert minduntalan felszínre veti egy-egy esemény. Legutóbb aktuálissá tette az, hogy a mészárosok felemelték az árakat, mo=t pedig előtérbe tolja a földmivelésügyi miniszter által a gazdasági tudósítók számára kiadott u’mutató, mely ké^ztdfoghafólag bizonyítja be, hogy a husdrágaság Magyar- országon mesterséges és unnak a kormányintézkedésnek minősíthető, mellyel a koalíciós Darányi az állatkivitelt minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdította, ellenben a behozatalnak útját vágta. A gróf Serényi miniszter által most kiadott útmutató ugyanis a következő érdekes adatokat tartalmazza: 1896-ban kivittek Magyarországból 22.488 tehenet, 8494 bikát, 186.015 üszőt, 6085 bivalyt, 255 759 sertést. 1909 ben pedig már kivittek 34.671 bikát, 70.820 tehenet, 237.287 ökröt, 71.719 üszőt, 17.719 bivalyt, 674.551 sertést. Vagyis a kivitel a legtöbb állatfajnál 15 óv alatt a háromszorosává fokozódott, mig a behozatal az említett időszakban semmit sem, vagy alig valamit emelkedett, mit az útmutatóban foglalt következő számok tüntetnek fel; Behozatal 1896-ban 385 bika, 9871 tehén, 50.078 ökör, 2551 üsző, 358 bivaly, 45.907 sertés, 2.127 ló, mig 1909-ben a behozatal volt 693 bika, 2271 tehén, 2627 ökör, bivaly egy se, 548 ló és 1166 sertés, a behozatal tehát minden fogalmat meghaladó módon csők kent. Már most Magyarországnak nincs oly nagy állattenyésztése, hogy abelszük- ségletet fedezze és e mellett a fentebb részletezett nagy kivitelt is megbirja, Ennek azután természetes következménye lett, hogy minden állatnak az ára a kétszeresére emelkedett. A jövedelmek azonban nem emelked tek ebben az arányban, sőt sok viszonylatban egyáltalában nem emelkedtek, úgy hogy valóságos művészet kell a mai drága viszonyok mellett megélni. Tudniillik kop- lalómüvószet, hogy fokozatosan lemondjon az ember a rendes étkezésről. De hát meddig bírja ez a művészet? Hol van a határ? Mert más oldalról viszont azt látjuk, hogy ha a jövedelmek nem eme ked- nek, annál gyorsabban emelkednek az adók, a terhek ! Menyasszonyi kelengyék főzőedények, képkeretek, kész ablakok, ££tü’- Hibás tükrök újból loncsorozása legolcsóbban szerezhető be —.—— Győry Károly üvegkereskedésében. Szatmárnémeti, 1911 Julius 27. Pantaleon. Milyen Idő várható 7 A meteorológiai int. jelentése Helyi zivatarok és a hőség csökkenése várható. Sürgönyrognózik. Zivatarok, később hűvösebb. Déli hőmérséklet 33’2 C. Saját Házam, a piaci drágaság és mások hallat an szerencséje. Tisztelt szerkesztő ur! Már megint abban abban a kellemtt- len helyzetben vagyok, hogy panaszra kell nyitnom ajkaimat. A panasz a piaci drágaság ellen irányul. Ez a drágaság minden kép eletet fölülmúl és lönkre teszi a Sjját Házam békéjét. Déli harangsora hazamegyek, megcsókolom a feleségemet, megverem a fimiat
