Szamos, 1911. július (43. évfolyam, 147-172. szám)

1911-07-23 / 166. szám

SZAMOS 3. oldal. Különleges csipkéié s- Unifám Pál $7öíímá?t Gyár foüzlet: Kossutii L.-utea 10. lés, hűen minta után flaJSaJSi fal, mjulifll, felvéteti üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utcB 2 víztelenítés, nedves pinczék és laka- íntóllócűai JLlSZlgeieieS sok szárazzá tétele, _____ teljed JOIdl ÍMhSdl. 1 An ínín mükőgyár, tetőfedési és vasbeton vállalat. Iroda: Attila-utea l|B. sz. alatt IjTcil 0ö rwiein Gyártelep : Teleky-utea 43. ====:==^=s...-^ i——^== Telefon 242 runkban a modem igényekkel, kényelmi s művészi szempontokkal is kell számot vetnünk, de e mellett az építkezések anyagi követelményeivel is. így inkább számításokból és konstruktiv módón iga­zolt gyakorlati tapasztalatokból kell le­vonnunk azokat az irányelveket, melyeket a földrengések elleni védekezés szempont­jából is a város építkezéseknél követnünk kell. Mindenekelőtt a talajjal kell számot vetnünk. Csuszamlós, sokféle kőzetből, különböző szilárdságú rétegekből álló talaj nagyon veszedelmes. Középületeket ilyen talajjal bíró helyre lehetőleg ne építsünk. Erős, összeálló tömegű talaj a legbiztosabb s ezenkívül a gránátkőzetü. Az építkezés­nél a felmenő falakat célszerű dolog izo­lálni az alapfalaktól úgy, hogy azok ne képezzenek egy összefüggő egészet. Izolá­lásra alkalmas eszközök az ólom és kát­ránylemezek. Földrengések alkalmával azt a gyakorlati tapasztalatot szerezték, hogy a kisebb fajsulylyal tbiró anyagok job­ban ellenállának a földrengésnek. Legjobban megrongálódnak a kőtöm­bökből felépített falak és a favázas házak kevésbbé szenvednek a földrengéstől. Jó szolgálatot tesznek a pillér-ópitmónyek. Mindenesetre a vasbeton anyag, — ha költséges voltánál fogva alkalmazható, — aránylag kisebb súlyánál fogva alkalmas anyag a biztonságos építésre. Földrengés járta helyeken óvakodni keil az épülete­ken létesiieni szokott kiugró párkányoktól, szabadon álló oszlopoktól s az épületből messze kinyúló erkélyektől. Tetőfedésre könnyű anyag alkalmazása ajánlatos, ne­vezetesen zsindely és bádog. Általában azonban mindezek csak általános irány­elvek, mert a helyi viszonyok és speciális körülmények szabják mindig meg, hogy a városépítés tudományának és művészeté­nek figyelembevétele mellett milyen város- épitkezes az, mely előre nem látható ese­tekre való tekintettel is megfelel a bizton­sági követelményeknek. Hazánkban leg­több városban még a meglévő városrészek rendezésére és a város bővi ósóre irányuló rendszeres terv sem áll rendelkezésre. Mindenekelőtt szükséges volna városaink­ban a városépítés tervszerűségét biztosí­tani és a városaink egészséges és szép fejlődését előkészítő munkálatokat elkészí­teni. — S a várostervek készítésénél — Kecskemét szomorú példája bizonyítja — már nagyobb figyelemmel kell lennünk a biztonsági követelményekre is. Kétségtelen azonban, hogy a városépítési tudománynak még nagy utat kell megtenni addig, mig positivebben megállapíthatja, milyen vá­rosépítés lesz a lebető legbiztosabb a föld­rengések ellen. Kobrák-cipők Vajánál. 3. Máriavölgyi ásványvi­zek leg olcsóbbak, legjobbak. Tisza Geszten. — A geszti otthon. —­Gróf Tisza István Gesztre utazott. Egy hetet ott tölt, aztán Pöstyénbe megy, hogy kúráját megkezdje. Tudósítónk a következőkben elmondja, hogyan él a gróf otthon Geszten. Minden reggel négy órakor — akár szekerce esik is — kilovagol. Kedvenc paripája, „Sullas“, a hatmarkos sárga kanca röpíti a tanyákra. A gróf délig lo­vagol s radványi erdőbe. Bitkán másfelé. A radványi erdő sűrűjét, ahol halva talál­ták Bárczi Benőt, nagyon szereti Tisza István. Órákig elsétálgat a szálas tölgyek között és sok beszédére készült már itt a rengeteg sötétlombu fái alatt. Ha vendége van a kastélynak, nem mozdul el hazulról. Leginkább a Zeyk és Bethlen grófók, Tisza Kálmán vagy Sán­dor János családja időznek Geszten s néha Bölöny Józseféit is átrándulnak a szilasi pusztáról. Tisza István ritka szere­tettel foglalkozik a gyereknéppel. A geszti földes ur este tiz órakor már ágyba tér, hacsak vendég nem áll a házhoz. Olyan­kor a vendégszerető házigazda, ha úgy fordul, reggelig is ébren marad. Legin­kább a kártyaasztal mellett a pipázóban. De, bár ismer minden játékot és a leg­ádázabb rosszakaratta! sem lehet paeeer- nek nevezni, nem vesz kártyát a kezébe. Napközben sűrűn keresik a kastély­ban geszti, ugrai, zsadányi, okányi atyafiak Apró instanciával jönnek, protekciót haj­szolnak, egy sor Írást miniszter, államtit­kárhoz. Az öreg Lajos, az inas jelenti be nagy dobogva a látogatót s nem kopogta­tott még senki hiába. Tisza István min­denkit fogad házában. Ma is emlegetik még, amikor egy pénzügyőr kért sürgős audienciát a kegyelmestől, aki miniszter- elnök és pénzügyminiszter volt akkorában: — Na, mi újság, szemlész ur? — fogadja jókedvűen Tisza — mikor emelik már fel a szeszadót ? A szegény kis fináne ötölt-hatolt a hatalmas ur előtt s ijedten hebegte: — Kegyelmes uramnak alázatosan jelentem . . . jelentem alázattal . . . nagy baj történt. A pálinkafőző üstről lerágták az egerek a hivatalos pecsétet . . . — Tyü, az bizony baj. Hol történt ? — Itt történt, kegyelmes uram, a geszti uradalomban. — Hm . . . Itt . . . Kutyateremtette. Hát tudja barátom, mi a kötelessége ? A szemlész hol sápadt, hol pirult: — A törvény szerint alázatosan je­lentem kegyelmes uram, jelentést kell tennem. De miután „ , . minthogy . . . mivel nagyméltóságod . . . őkegyelmes­sége a magyar királyi . . . Tisza István mosolyogva tette le a szivarját s kezet nyújtott a megrémült fináncnak : — Ja barátom, hogy én vagyok vé­letlenül a pénzügyminiszter, az egerek sein respektálták és azt a törvénynek sem szabad respektálnia. így történt meg, hogy a nagyváradi pénzügyőri biztos megbírságolta Magyar- ország fináncminiszterót. 4. Máriavölgyi viz ládán­ként 60 üveggel 4 korona a forr kistelepen. VÁROSI ÜGYEK­A polgári fiúiskola ügye. A polgári fiúiskola építése ügyében kiküldött bizottság tegnap tartott gyűlésé­ben elfogadta a Sárkány Ervin műépítész vázlatos terveit a kivitel alapjául. Ä bi­zottság javaslatba hozta, hogy kérje fel a tervező műépítészt, hogy a terveket mu­tassa be a vallás- és közoktatásügvi mi­nisztériumban s amennyiben ott azokat jóváhagyják, fogjon hozzá a kiviteli rész­lettervek elkészítéséhez. A bizottság tekin­tettel a város pénzügyi helyzetére egyelőre csak a polgári iskoia felépítését javasolja, az ugyanarra a telekre tervezett felső ke­reskedelmi iskola építése pedig későbbre marad. A villamos telep meg­adóztatása. A kir. pénzügyigazgatóság kiküldöttei e hó 20-án tárgyaltak a városi villamos mü megadóztatását a városi tanács és a villamos bizottság meghívott tagjaival. A házi kezelésben tevő városi üzemek meg­adóztatása most az egész országban napi­renden van, amióta a közigazgatási bíró­ság a tartalékalapra félretett összegek meg­adóztatását kimondta. A pénzügyigazgató­ság kiküldöttei ehhez képest a mi villamos telepünkre elég méltányosan csak 5000 ko­rona adót vetettek ki öt évre visszamenő­leg, a közvilágításhoz szükséges áramter­melés költségének és egyéb beszámítható költségeknek levonásával. A városok ez ellen az eljárás ellen most egyöntetű akcióra készülnek s a leg­közelebbi polgármesteri értekezleten a sé­retem orvoslását a kormánynál sürgetni fogják. A kir. adóhivatal behelyezése. A kir. adóhivatali és pénzügyőri épü­let felállítását a pénzügyminisztérium ma­gára vállalta. Ezzel nagy terhet vett le a város nyákáról, emivel szemben nem te­kinthető nagynak az áldozat, amit a mi­nisztérium kiván, hogy t. i. a város 5 mé Ä Ssasa m® Hl szalma « Gyár fóüzlet Kossmn G.-u. 10. 4* Felvéteti üzletek: Kazlnczy-utca t7. Attila-utca 7. s < DUDÁS ISTVÁN Spület- és bútorasztalos 3ZATMÄR, BANYAI-UT «• SZ í Készít minden e szakmába vágó épület- és | butormunkát a mai kor igényeinek teljesen megfelelően. Tervvel és költségvetéssel szolgál

Next

/
Oldalképek
Tartalom