Szamos, 1911. július (43. évfolyam, 147-172. szám)

1911-07-20 / 163. szám

2. oldal SZAMOS 1911. julius 20. 163 szám.) Legszebb ruhatisztitás Unjfiáipíi Dói ^ya,‘ főüziet: Kassuib L.-uten 10. Vegyileg száraz utón ^“jbQjEr r ah Z-^osiacíi . Felvételi üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utca 2 győzőén kifejtették. Figyelembe kell venni, hogy az ifjúság megnagyobbított munkaértékkel kerül vissza a polgári életbe a katonaságtól. De egyúttal ligye- lembe kell venni azt a nagy vesztesé­get, amit egy háború jelent: emberéle­tet, anyagi kárt, esetleg óriási hadisar­cot. Ennek elkerülése megéri azt, amibe a hadsereg megerősítése kerül. A javas lat értelmében 340.000 ember közül 240.000 három év helyett csak kettőt fog szolgálni, ez olyan közgazdasági jótétemény, melyet sok millió ember örömmel vár. A nagy koncepciójú beszéd nagy­ban hozzájárul ahhoz, hogy a parlament minden pártja tisztán és világosan lás­son e fontos kérdésben. Az ország ér­dekében reményleni lehet, hogy hozzá­járult egyúttal a kedélyek lecsillapítá­sához s a mesterségesen szított ellenté­tek eloszlatásához. Kornót-eipők Vajánál. Az országos nemzeti munkapárt végrehajtó-bizottsága tegnap a képviselőház ülése folyamán, a szünet alatt a miniszter- elnök fogadótermében értekezletet tartott, amelyen Perczel Dezső elnökölt és a mi­niszterelnök is résztvett. Az értekezlet a párttagok augusztusi turnusának beosztását vitatta meg. A képviselőházi igazságügyi bizott­sága tegnap délután kezdte meg a katonai büntető perrendtartásról szóló törvényjavas­lat tárgyalását. Darvai Fülöp hosszasan ismertette a javaslatot, amely szerinte jogi tekintetben kifogástalan és azonfelül teljes mértékben megóvja a magyar nyelv szuve­felelte,a fiú. — Kitűnő lenne — féltékeny! És amikor Klára előtt táncoltak, aki szomorúan mosolygott rájuk, truccbóí az egészet Hedviggel táncolta végig. Meg akarta neki mutatni, hogy ő a maga ura marad mindig. A lány most mogorva volt hozzá. De ez csak még jobban ingerelte. Hazamenet jobbkeze felől ment Hedwig. Klára egy családdal ment, akikhez közben csatlakozott . . . Másnap nem jött be az üzletbe. Az igazgatónő megkérdezte Hedwiget, nem tudja, mért nem jött be Klára. Duzzogva felelte: — Nem. Este azonban — valami érzés hajtotta s meg-megragadta, mint a hideglelés — felment Klárához s egészen ártatlanul kór dezte, hogy miért nem jön dolgozni. Klára durcásan elfordult tőle. Hedwig megismételte a kérdést. Ekkor Klára megfordult s fájdalmasan kiáltotta: — Mert nem tudok egy ilyen — egy ilyen boszorkánynyal egy szobában ülni ; mert nem nkariak folytonosan a szemem előtt látni! ... te — te ... óh, a leg­közönségesebb szavakkal nevezhetnélek ! — Na, mondd már, mi jutott eszedbe ? — mondta Hedvig nagyon csodálkozva. — Igazán nem tudom, mit tehettem én. — Csak játszd még az álszenteske­dőt 1 — felelte Klára rikácsoló hangon. — A legközönségesebb módon csaltad el tő­le^ XT-,-, volna magammal, ha it mna aljasságodat 1 . . . te . . . rénitását. Szalay László Kossuth-párti a javaslatot nem fogadja el. Khuen gróf mi­niszterelnök tiltakozik az ellen, mintha a katonai perrendjavaslat koncessió lenne. A kormány nem követ vivmánypolitikát, mert ezt a nemzetre lealázónak tartja. Holló Lajos szerint a javaslat nem valósítja meg a területiség elvét, mire Khuen miniszter­elnök kijelenti, hogy a szuverónitást és territorialitást jobban érvényesíteni nem lehet, mert hiszen a magyar törvény ha­tálya alá kerül minden az ország területén állomásozó csapat. Ma folytatják. 1. Miért üdülünk Mária- völgy'ón ? Perczel sz obslruHclírsl. Budapesti tudósítónk megkérdezte Per­czel Dezsőt, a munkapárt elnökét, hogy neki s pártjának mi a véleménye az obstrukcióról. Az elnök válasza ez: — A nemzeti munkapárt teljes nyu­galommal és türelemmel nézi az eseménye­ket és ez a türelem és hidegvér az ellenzék minden számítása dacára nem fogja el­hagyni. Nézetem szerint különben az ellen­zék taktikája az ő szempontjából sem túl­ságos szerencsés. Tapasztalati tény, hogy minden szín­darab, amely az első felvonásban már el­használja a harmadik felvonás nagy jelene­tének slágereit, megbukik és minden éne­kes, aki rögtön az elején vágja ki a magas c-ét, bereked. Ez a Perczel Dezső és a többi vezérek álláspontja. 2. Mert Máriavölgy ked­ves, otthonias, olcsó. — indulatosan rázta a fejét s dühében az ajkát harapdálta. — Nono, — mondta Hedvig csititva — ne tégy úgy, mintha összedült volna a világ. — Amikor azonban a Klára fájdal­masan földult arcába, nézett s a vörösre sirt szeméből gyűlölet és irtózás villogott felé, hirtelen elhallgatott. így álltak szemben egymással egy- ideig. Köztük a horgolt abroszszal fedett asztal, amelyen egy lámpa égett. Végre Klára lehajtotta a fejét és suttogva mondta: — Csak ne vittelek volna el; ne vit­telek volna . . . — Eh, mit, — felelte Hedvig eről­tetett fölónynyel, ha az emben olyan öreg, mint ón, huszonötóves, akkor már nem muszáj tekinteni a ... a ... És az­tán, egy szegény leány, istenem, ha meg­kaparinthat egy férfit, aki valami s akinek van valamije, nincs mit gondolkodni. Min­den előny egy sakkhuzás akkor. Biz’ ez igy van. Mit ? Tűzzel beszólt, de a végén mégis in­gadozott, amikor Klára a szófára borult és hangosan zokogott, nyögött és kiabált. Megpróbálta, hogy lecsillapítsa. De nem sikerült és végre elment . . . Klára egy pár napig nem ment üz letbe. De aztán a gazdasszonya egyre gyakrabban figyelmeztette, hogy nemsokára itt az első és a házbőrt pontosan kell fi­zetni. , És egy reggel megint ott ült Hedvig­gel szemben, de sohasem nézett föl a var­rógépről . . . Hans Ostwald. 3. Máriavölgyi ásvány vi zek legolcsóbbak, legjobbak. A kisipar segélyezése. Az Ipartestületek Országos Szövet­sége most terjesztette föl a kereskedelmi minisztériumhoz a kisipari szubvenciókról beszerzett ipartestületi véleményeket. A fölterjesztés ismerteti a beérkezett vélemények lényegét és kiemeli, hogy azok a tapasztalatok, amelyeket egyes ipa­rosok és ipari intézmények a gópsegélyek megfigyelése terén szereztek, nagyobb ré­szükben amellett szólnak, hogy a gópse- gély bevált iparfejlesztési tényezőnek te­kinthető. De rámutat arra is, hogy egyetemes hatású, az iparososztály nagyobb köreit átfogó intézkedés nem válhatik be­lőle, mert ahhoz, hogy minden arra utalt jóravaló iparos részesülhessen belőle, nem elegendő a rendelkezésre álló állami pén­zek. Ezért abban a rövid tételben foglalja össze álláspontját, hogy ingyenes gépse­gélyt csak iparcikkeket előállító kisiparos kapjon, részletfizetésre azonban mindazok, akiknek erkölcsi megbízhatósága az ille­tékes ipari testület által igazolva lesz. A válaszoló ipartestületek nagyobb része az általános, a kisiparosság összessé­gének javára szolgáló segélyezés mellett foglal állást. Ezek közül legfontosabb, hogy az állam a gyáripari iparfelügyelők mintá­jára, a kisipar részére is rendeljen ki speciális iparfölügyelőket. Az állami segé­lyezés legideálisabb módjának egyébként a közös gépműhelyek állami szervezését, a maga^abbrendü ipariskolák szaporítását és ezekkel kapcsolatban mintamühelyek létesí­tését tartják az ipartestületek. Abban a kérdésben, vájjon a gép- s^gély dolgában melyik rendszer célraveze­tőbb, az-e, amely csak a kérvényező kis­iparosokat veszi tekintetbe, vagy az, amely előbb megállapítja, hogy mely iparágaknál szükséges és kívánatos a kisipar segítése és azután ezeken a foglalkozásokon belül keres arra alkalmas iparosokat, akiknek kérés nélkül is fölajánlja az állami segítséget. Több oldalról jutott kifejezésre az a kíván­ság is, hogy a megbizhatóság és érdemss’ ség megállapítására irányuló eljárásba vo nassék ba olyan fórum is, amely a kisipar szükségleteit és kívánságait közvetlenebbül ismeri, mint ama szóhoz jutó érdekképvise­letek. Alkottassék esetleg erre a célra egy kisipari véleményező és ajánló instancia, amelynek összeállításánál figyelembe jöhet­nének az ipartestületek is. A sorban utolsó kérdésekre érkezett válaszokból látható, hogy az a törekvés, amely az állami segitós jótéteményét általá­nossá, minden kisiparosra egyetemesen ki­terjedő áldássá szeretné változtatni, előtér­ben van és a leghangosabb. A végén ki­emeli még egyszer a fölterjesztés, hogy az iparoktatás mélyítése és kiterjesztése az ipari közintézmények megerősítése, a kis­ipari terhek csökkentése több eredményre nyújt kilátást, mint a külkereskedelmi mér­leg megjavítása. Ha százezer iparoscsalád megélhetését egy-két százalékkal tesszük könnyebbé, akkor többet lendítettünk a kis­ipar ügyén, mintha ötszáz iparos vagyoni helyzetét javítjuk meg és egy millió koroná­val csökkentjük az ipari cikkek behozatalát. é. Máriavölgyi viz ládán­ként 60 üveggel é korona a forrástelepen. Modern ruhaíestés bármely divatszinre íajtá; er. Pai Sálinál p Gyár fő üzlet Kossum L.-u. 10- Felvételi üzletek; Kazfnczy-utss 17. Attila-utca 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom