Szamos, 1911. július (43. évfolyam, 147-172. szám)

1911-07-01 / 147. szám

Szatmár, !9H. jJiüs hó 1., szombat. i>«EerK*j oztoség é:> :cÄ.ddUivaicH •. ÍLfwai-ferteze á. ,o<jin *3 Teiefoosä^ttt: 107. Mindennemű dfj&L Szatm&i^ r. lap kiadóin vatatéban flxotenaök. XLIII. évfolyam. mafElLM WJÜMtídk&t Hwiütéeefc: 1 ' íjtóazf . síés rwllett, a tejja U »nek. — ^ apróhirdet »'Bök kdzótt minden mó ♦ Mjíiftór sora 2ü ífMír. Előfizetési díj : Helyben: t évre 12 K,'/»évre 6 K, */, évreiJv. -bova^K Vidékre:.. .. 16 ............ 8......... 4«. .. t*50 Egy szám ára 4 fillér« Ipari műveltség. Kossuth Lajos természettudományi műveltségűnkről Szily Kálmán egyik könyvéhez irt előszavában körülbelül igy nyilatkozott: Nem szégyen az, ha egy nemzetnek nincsen sok kiváló természet- tudósa, de irigylésre méltó viszont az a nép, amelynek minden fia tisztában van a természettudományok elemi ismereteivel. Ezek a szavak jutnak eszembe, ha arra a kérdésre keresem a feleletet: mikor te­kinthető egy nemzet iparossága mű­veltnek ? Ismételhetjük kellő változtatással Kossuth szavait a föltett kérdésre, fe­lelve : nem szégyen az, ha egy nemzet­nek nincsen sok kiváló műveltségű ipa­rosa, de irigylésre méltó viszont az a nép, amelynek minden iparosa bizonyos kezdetlrges általános műveltséggel bir. Ha pedig ezt a feleletet elfogadjuk, lássuk, meg lehetünk-e elégedve a ma­gyar iparosság ily értelemben vett álta­lános awtvöitságcvei. A statisztikai évkönyvekben álta­lánosságban nem a legkielégitőbb ada­tokat kapjuk Magyarország népének ta- nultságáról. Magyarországon a legutóbbi népszámlálás idejében (a hat évnél idő­sebbeket számítva csak) a lakosságnak mindössze ötvenkilenc százaléka tudott Írni ée olvasni. Természetes, hogy ipa­rosaink műveltségének képét csak meg­bízható statisztika alapján állapithatnók meg, de általános fogalmat igy is alkot­hatnánk magunknak a magyar iparos műveltségéről. Az ipartörvény igy szól, hogy az iparigazolvány csak Írásban kérelmez­hető. A gyakorlat azt igazolja, hogy akadnak iparosok, akik bizony nem tud­ják maguk megírni a kérvényt. Buda­pesten akárhány esetben az előadónak kell kijavítani a nála iktatás előtt je­lentkezők kérvényét, mert javitás nélkül az bizony nem valami szabatos. A munkakönyvnek nálunk rovatai vannak, amelyekbe a munkaadónak a munkás belépési és kilépési idejére vo­natkozó adatokat kell beírnia. Vasnak — sajnos — iparosaink, akik ezt a pár rubrikát sem tudják helyesen kitölteni. Sőt akadnak olyan régi mesterek, akik bizonyítványt sem tudnak kiállítani munkásaiknak. Lapozgassuk iparosaink üzleti köny­veit, olvassuk el levelüket, vegyük ke­zünkbe számláikat, fussuk át körlevelei­ket, vagy egyéb nyomtatványaikat, tény, hogy azok legtöbbször nem mindenben megfelelők. Németországban, ahol nem keresi az iparosság minden bajának okát má­sokban, a versenytársban és a vevőben, a törvényben és a hatóságokban, ott, ahol túl vannak már a sopánkodásokon, az ipartársulatok ingyenes tanfolyamokat rendeznek be a mestereknek. Ott a mestereket, sőt azok feleségeit és leá­nyait is megtanítják e tanfolyamokon könyvelni, számolni és levelezni. Nálunk a felnőttek oktatásával foglalkozó egye­sületek tanfolyamain csak gyér számban találunk iparosokat. Elfoglaltság, gond és gyakran az álönérzet tartja vissza az iparosokat ezekről a hasznos tanfolya­mokból. Fontos érdeke pedig egy kultur­áltamnak az, hogy minden fia kellő mű­veltséggel bírjon. S nekünk első érde­künk, hogy legalább a jövő mesterei legyenek kivétel nélkül írni és olvasni tudók. Magasabb iparoktatásunk lehet meg nyugtató, akár nem. Százszorta fonto­sabb a vitatott kérdésnél az a bizonyos tény, hogy népoktatásunk még nagyon hátra van. Fontos ez már csak azért is, mert Magyarország iparosságának leg­nagyobb része legföljebb egy-két segé­det foglalkoztató kisiparosokból áll, mig gyárosaink névsora hamarosan áttekint­hető. Nagyobb szükség van tehát köze­pes műveltséggel biró munkásokra, mint magasabb ipariskoláinkból kikerülő, ön­kéntességi joggal biró „urakra“. Maga­sabb iparoktatásunk minden bajának, hibájának kijavításánál sürgősebb a nép­iskolai oktatás teljes kiépítésének kér­dése, mert csak Abderában kezdték a házat a tetőnél és nem az alapnál építeni. Népoktatásunk javításának munká­jában nincsen egy pillanatnyi veszíteni való időnk. Sietnünk kell, ha utói akar­juk érni e téren a haladó nemzeteket. A dohány bojkott mellett agitál egy csomó ellenzéki újság, a polgárok önérze­tét szólítva harcba a mindent kizsaroló kormány ellen. Ebből aztán, mint a kéken kanyargó szivarfüst, hosszú és keserű kifa- kadásokra lehet áttérni, amikhez a mono­pólium rendezésnek semmi köze nincsen ugyan, de amiket jóizü mosolygással olvas­hat el az önérzetes polgárság a délutáni szivar mellett. Tennis - cipők Vújánál. VÁROSI ÜGYEK­Egészségügy. Dr. Jéger Kálmán tiszti főorvos jelen­tése szerint junius hó első felében két vör- henymegbetegülés történt a város térületén, másféle hevenyfertőző betegség egyáltalán nem fordult elő. Ugyancsak tiszti főorvos sür­gette a fertőtlenítő telep álvételót tekintettel arra, hogy a napi sajtó a szomszédos országokból az ázsiai kolera fellépésének hírét hozza. A tanács megbízta gazdaság esőst, hogy a fertőtlenítő te. / zelésére ajánlkozó gépész alkalmazási feite teleit állapítsa meg s jó előre gondoskodjék a fertőzés gyanús, vagy betegekkel érintke­zett egészségesek megfigyelésére és elkülö­nítésére alkalmas helyiségekről. Betterment. A telekértékemelkedési adóra vonat­kozó szabályrendelet tervezetét dr. Vajay Károly kir. tan., polgármester beterjesztette. A tanács tárgyalás előtt a tervezet sokszo­rosítását és a bizottsági tagoknak való kiosztását rendelte el. Elhalasztott kataszteri munkálat. A földadó kataszter kiigazításával meg­bízott miniszteri biztos értesítése szerint közbejött akadályok miatt városunkban a birtokvalósitási eljárás csak augusztus hó­ban fog kezdődni. Pénztárvizsgálat. Lázas munkát kell közművelődési poli­tikánk embereinek végezni, ókét tekin­tem a fő-főiparfejlesztőknek. Kőnigratznél a müveit poroszok le­győzték az osztrákokat s méltán írták akkoriban, hogy Kőnigratznél a porosz iskolamesterek győzedelmeskedtek. Vajha adná a magyarok istene, hogy az a há­ború, amelyet iparosaink az osztrák ipa­rosokkal vívnak keservesen, a magvar iskolamesterek segítségével a magyar iparosság győzelmével végződjék. Dr. JR. L. Dr. Vajay Károly polgármester Gönczy Antal és Pethő György bizottsági tagok köz­reműködésével tegnap délután a közpénz­tárban vizsgálatot tartott, mely alkalommal mindent a szokott rendben és hiánytalanul talált. aki az egészséges bőrápo­lásra ügyel és aki a szeplőt eltüntetni, puha, fehér arc­bőrt elérni és megtartani akar, csak Steckenfeld Liliom tejsxappan- nal (védjegy Steckenfeld) mosdik, mely Bergmann * Co Teschen a/K-röl való. Egy darab ára 80 fill. Kapható i. indán jjrógrtirb®. drougéria- ós illataaar falatban

Next

/
Oldalképek
Tartalom