Szamos, 1911. június (43. évfolyam, 124-146. szám)

1911-06-17 / 136. szám

2. oldal. _________________________________________SZAMOS_____________________________(1911. juniua 17.) 136. szám. Ga llérok gőzmosása näitöiar. Dói Cratmé. Gy ár föüzlet Kossuth L.-u. 10. Tükörfénnyel hófehérre______Mjlajgl iái OMuiilal. Felvételi üzletek: Kazlnczy-utca 17. Attila-utca 2 be n, amelynél az egész iparosság mint egy corpus van hivatva számot tenni. Kizárólag közgazdasági, ipari kérdé­sek lehetnek ezek, mert hisz minden más érdek keresztülvitelére úgyis megalakítja az érdekeltség a maga külön testületét, vagy szervezetét s ezeknél az iparos is oda állhat, ahol a legjobban látja felfogását, meggyőződését vagy magánérdekeit kifejezve, illetve megvédelmezve. Értjük például a po­litikai vagy magán gazdasági érdekeket. Semmi köze ezekhez az ipartestületnek. Aktuális politika vagy vagyonharácsolás, pláne ekszisztenciateremtés eleve ki van zárva onnan. Nem is értjük, hogyan volna képes az iparosság szorosan vett gazdasági bajaival foglalkozó ipartestülel, politikát is beillesz­teni a teendői közé. Főcélja még az ipartestületnek a piacok megteremtése, a nyers anyag köny- nyebben beszerezhetővé tétele, a segélye­zés utján az iparosság vagyoni helyzetén segíteni, illetve az elszegényedést megaka­dályozni. A tanoncügyet rendezni, tanoncottho- nok teremtésénél segédkezni, a szabaditás ügyét rendben tartani, a szegödés és sze- gődtetés nehéz útjait egyengetni, vagyont gyűjteni, takarékoskodni, hogy ezzel az erősséggel is felfegyverkezve, céljának meg­felelni tudjon. És még sok száz itt fel nem sorolható cél, amelyek a törvény azon gyűjtő meg­határozásában foglaltatnak, hogy az iparo­sok között rendet és egyetértést terem­teni. Nem célja az ipartestületnek a fenn­álló ipartestületek vagyonát elharácsolni. Ezt még ha akarná sem tehetné meg, mert nem engedi a törvény. Nincs is rá szük­sége. A létesülő ipartestület első dolga ugyanis, hogy rendbe hozza a Szatmár­németiben teljesen züllésnek indult iparos statust. Ezen rendbehozás eredményeképpen körülbelül 1200-ra lehet tenni az itt mű­ködő képesítéshez kötött iparosok számát, akikre átlag legfeljebb 3 korona tagsági dij esik majd. Ez összeg 3600 korona jövedel­met jelentene, amihez a szabadit' sok, sza- gődtetés, felvétel címeken körülbelül össze­sen 2400 korona összegig terjedhető dijak járulván, 6000 koronára taksálhatjuk az összbevételt. Ezzel szemben nagyon csekély a ki­adás, mert hisz az önkormányzatban a tiszt­ségek nagyon csekély kiadást jelentenek, ugyannyira, hogy biztosan lehet számítani arra, miszerint minden évben tekintélyes összeget lehet félretenni, Miért kellene tehát a csizmadiák, a gubások, a tímárok, a vásári szabók pénze ? Értjük azonban a köteles óvatosságot, amelylyel ezek az iparosok a vagyonukat féltik. Egészen természetes dolog ez, okos ember nem is ütődik meg ezen. Ök és elő­deik gyűjtötték, gyümölcsözteti ék a vagyont, nekik is illik hogy féltsék. Ámde fogadják el a felrilágositást, hogy az ipartestület ezeknek a vagyonoknak a beolvadását nem kívánja sem most, sem később. Százados múltú vagyonok ezek s hogy jó kezekben vannak, az mutatja, mikép most is épségben vannak. Bizalmat, önér­zetet adó tudat az a tulajdonosoknak, hogy épségben meg vannak s maradjanak is meg sértetlenül, épségben, mert az az önérzet és bizalom, amit ezek a vagyonok szülnek, értékes biztosítékai az iparosság józan gon­dolkodásé rak. * * * Sok fontos és nagy horderejű cél in­dokolja meg ezeken kívül is az ipartestület megalkotását, melyek azonban nagy sajnál kozásunkra, ennek a szerény ösmertetésnek nagyon megnyujtanák a terjedelmét. Ezek kel jövő heti számunk egyikében okvetlenül foglalkozni fogunk még. (She) Őszi barack Mertznél. Pyrrhusi vereség. Irta: Quttmann Henrik. Az osztrák képviselőválasztások aktái körülbelül le vannak zárva. A sok pótvá­lasztás dacára szinte matematikai pontosság­gal állapítható meg éppen eme, még kétes­nek mondott kerületek sorsa. A keresztény- szociálisták letörtek, a liberálisok uj erőre kaptak: ez az osztrák választási kampány felületesen megnézett eredménye. Ezt az eredményt jósolták az összes liberális lapok, ettől az eredménytől fáztak a keresztóny- szociálisták. Csakugyan fordulat állott volna hát be az osztrákok meggyőződésében, vagy csak technikai okok, csak a puszta véletlen, szerencsés, illetőleg szerencsétlen körülmé­nyek szeszélyes közbejövetele billentették volna el a politikai mérleget? A kérdést — a liberális lapok győ­zelmi hozsannái dacára — azért állították föl, mert a dolog rendkívül gyanúsnak lát­szik. A liberálizmus újjászületése gyanúsan részleges. A klerikálizmus kizárólag Bécsben szenvedett vereséget. Az országban minden­felé jelentékenyen megerősödött Lehetséges-e egy eszme újjászületését ily precíz határok közé szorítani ? Az eddigi politikai gyakorlat szerint nem lehet és a bécsi győzelemre csak a következő alternativa állhat fönn: Vagy nem liberális a valóságban a bécsi liberális párt, vagy nem a liberálizmusuk segítette őket a diadalhoz. Ha figyelembe vennök ama köztudo­mású tényt, hogy tudnillik a német és osztrák liberális pártokról mindent el lehet mondani, csak éppen azt nem, hogy szabad­elvűek, akkor az első eshetőséggel meg is oldhatnék a problémát Ám ami áll a vidéki liberálisokra, az kivételesen a bécsiekre nem áll. A bécsi liberális párt lesz az osztrák parlament egyedüli valóban liberális pártja. S éppen mert az egész birodalom a régi elfogult embereket küldte a parlamentbe s e tekintetben semmi változás nem történt, még lehetetlenebbnek tartjuk, hogy Bécsben a szabadelvüség eszméje győzött volna ily gyönyörű győzelmet. A bécsi liberálisoknak egy soha vissza nem térő véletlen, a körülmények ideálisan szerencsés egymásra halmozódása jött segít­ségükre. Lueger halála a közelmúltban; szelleme még kisért és összehasonlításokra csábit. Az élők ilyenkor rosszul járnak, mert a halotról csak jót, az élőkről ellenben mi­nél több rosszat, már csak a drága halott nagyobb dicsősége-kedvéért is. Aztán az a fatális könyv, melyben a schöne Kari mait- resse sok-sok nimbust szállít le egészen az aszfalt nívójáig és sok-sok naiv, de tüzes lelkesedést egyenesen a fagypontra. No meg a sok kedélyes nyilatkozat a keresztóny- szociálista szentekről, eszem a szentjét. A kisasszony szerint a Schneiderről csak per részeg disznó beszélt az ő szeretett párt­vezére. Biehlohlavekkel szemben sem hasz­nált finomabb tónust. S igy tisztelte meg végig az egész bécsi kompániát. Eme és még sok más véletlen hozta pillanatnyi zavarba és pillanatnyi vereségbe a bécsi keresztényszociálistákat. Hogy igy van, arra bizonyság, hogy éppen Schneider és Biehlohlavek buktak meg az első napon a legalaposabban. Ök már pótválasztásba se kerülnek. Szó sem lehet tehát a liberalzmus új­jászületéséről. Még kevésbbé a klerikálizmus és a felekezeti elfogultság bukásáról. Pyrrhusi vereség ez, mely a jövőre nézve súlyos aggodalmakat ébreszt a liberalizmus hívei­ben : ha ily szerencsétlen körülmények kö­zött még mindég ily erős tudott maradni a Lueger pártja, vájjon mi lesz majd, ha e körülmények elmúlnak? Vajjom mi lesz uj öt esztendő múlva, midőn a keresztény- szocialista párt a feledés szappanéval tisz­tára mosva, szervezetten, egységesen és ujult erővel fog csatába indulni ? Mi Í3 libarálisok vagyunk. S ennélfogva most az egyszer — magunk iránti szeretői­ből — nem fogunk felelni a feltett kérdésre. S ha az idő meghazudtolná ki nem mondott sejtelmeinket, a legnagyobb örömmel fogjuk citálni: Tévedni emberi dolog. Szőlő Mertz Istvánnál. flz Kj-taajor fellendítése. Uj ipar és gyári vállalat városunkban. Mint értesülünk, két közismert, tekin­télyes helybeli asztalos iparos egyesülve az újonnan létesült Csolosz Pál-fóle fa­kereskedéssel, egyes lelkes iparpártolók támogatása mellett asztalosmunkagyárat és fakereskedóst létesít az Ujmajorban a dohánybeváltó mellett. Céljuk az erők egyesítése alapján az ipar intenzív fejlesztése, a gyári asztalos­üzem megteremtése, a kisipar támogatása, a társaság gyári berendezésének és gépei­nek csekély díjazása mellett rendelkezésre való bocsájtása utján azon iüarosoknak, kiknek nem áll módjukban gépeket be­szerezni, minek következtében sem elő­állítási költségben, sem árban nem ver­senyképesek szemben a gyáriparral. A társaság kész mübutor elkészítését és egész épülethez szükséges asztalos- munka elvállalását is felveszi programm- jába, mihezképest a munka egyesítése mellett az egységes kiszolgálást teszi le­hetségessé. Nem szükséges ezután a vál- lalatbaadónak fakereskedövel, épület és műbútorasztalossal külön külön alkubabo- csájtkozni, egy helyről válik lehetővé szükségleteinek beszerzése, a kiszolgálás pontosságáról, az áruk kifogástalan jósá­gáról pedig a vezetők régi kipróbált jó- hirneve nyújt kellő biztosítékot. Fakereskedóssel is foglalkozik a tár­saság és szakképzett, kipróbált vezetői utján kifogástalan minőségű jó árukat szándékozik a nagy épitőközönség és a fával dolgozó iparosok részére beszerezni és a lehető legmórsékeltebb árban rendel­kezésükre bocsájtani. Ezt mindenesetre megteheti annál is inkább, mert módjában lesz szükségleteit nagyobb vételek meg­kötése által olcsóbb árak mellett besze­rezni, de azért is, mert csekély számú tisztviselőkar alkalmazása mellett a belta­gok lehetőleg magok érintkeznek a fogyasz­tóközönséggel, minélfogva a regie is ke­vesebb és igy a nagyközönség kiszolgá­Kiilönleges csip kefe s- liáitóínu Vá\ főimén öyár fő üzlet: Kossuth L.-utca 10. lés, hűen minta után fldjua|&r fai, oZacfflar. fenfétali üzletek; Kazinczy-u. {17. Attila-utca 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom