Szamos, 1911. június (43. évfolyam, 124-146. szám)
1911-06-10 / 131. szám
XLIII. évfolyam. Szatmár, 19ff. junius hó 10-, szombat, 131. 5zám. E»6te«ié« díj: HcíytaM: 1 évre 12 K, V» évre 6 K. .Hfcvfi ftK Vidékre:.. .. 16.,,. 8 ............ 4„. „ t*0 Eg y siém ára 4 b*er*a~zOö«ég és ;:.aíkfu:vat»» •. S.*gúKú-ete»c ». jui« »3 : ,07. Mmdensemü aij»« Sr.atmSta.. , a lap kiadóhivatalában fiaeteneök. Hifdotéee* : 1 ' ípiatí érts aellett, a ieg?at«»ye«al»b turSuu kímtí- Uéaek. — waapctfhüdfltéMÍcke«utt trvaáea *bí> éfBár.------ 2o tmr. Iparfej lesztés. A kereskedelmi és iparkamarák a kereskedelemügyi kormány felszólítására, a kisipar állami támogatásának módozataira, illetőleg e támogatás arányosabbá tételére vonatkozóan közelebbről tervezetet állítottak egybe. Az elfogadott határozati javaslat értelmében a jövőben is szükségesnek tartják a hazai kis- és kézműiparnak gépekkel és pénzzel való segélyezését, de hogy az valójában hatásossá és eredményessé váljék, kívánatosnak tartják, hogy az bizonyos rendszerrel, következetességgel történjék. Az iparkamarák vezetői ezentúl mellőzni kívánják az eddigi ingyenes, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül gyakorolt gépadományozásokat, ezt föl cserélni óhajtják olyan rendszerrel, mely lehetővé teszi a legszegényebb iparosnak is a szükséges munka- és erőgépek beszerzését A tervezet szerint a gépek vételárának visszatérítése könnyű 10 — 15 éves amortizálással történnék. Az első évi részletet, tekintettel arra, hogy az iparos még ebben az évben bizonyos átmeneti munka- és kezelési nehézségekkel küzd, az állam fizetné az iparfejlesztési alapból, a következő 5 évben már csak kezességet vállalna a részletekért, inig a hátralevő időben az iparos teljesen önerejéből bonyolíthatná le az anyagi kötelezettségeit. Elengedhetetlenül szükségesnek látszik az is, hogy a statisztikai hivatal s az iparkamarák időről-időre megbízható és kimerítő kis- és kézműipari statisztikai összeírást készítsenek. Ez az úgynevezett kisipari kataszter volna az a tükör, mely megmutatná, hogy hol és milyen arányú támogatást igényel a kis- és kézműipar. Az iparkamarák a kis- és kézmü- iparosoknak szövetkezetekben való szervezkedését a kellő előfeltételek és arra- való hajlandóság mellett helyeslik s pénzzel és gépekkel támogatandónak tartják az igy létrejövő szövetkezeti műhelyeket. Rendkívül jelentői a javaslatnak az a pontja, me y egyes iparosok támogatását kamatmentes kölcsönök nyújtásával is megsegíteni óhajtja. Nagyjában az elmondottakban tolmácsolta a kereskedelmi és iparkamarának orsz. értekezlete a kisipar támogatása iránti óhajtásait, fennhagyván minden kamarának, hogy az ő kerület viszonyai különleges érdekeire nézve önállóan és függetlenül is előterjesztéssel élhessen, megtoldván a javaslatot még azzal a módosítással, hogy az ingyenes gépsegélyt bizonyos kivételes körülmények között fenn kell tartani, főképen oly esetekre, amikor egyes iparágak megmentése azt indokolttá teszi. Komolyan megfontolt, a viszonyok mérlegelése, az iparos egyéni ambíciójának tisztelése, függetlenségének biztosítása figyelembe vételével készített módozatok vannak a javaslatban, melyeket az országos értekezlet a kormányhoz eljuttat. A képviselőház véderő-bizottságában tegnap Bakonyi Samu folytatta a félbeszakított beszédet, utánna Szabó István Kossuth- párti szólalt fel s mindketten a javaslat ellen érveltek. A ház folyosóján tegnap az a hir terjedt el, hogy kompromisszum készül a véderőjavaslafok tárgyalásának elhalasztására vonatkozólag. A kompromisszum azon a szélesebb körben megnyilvánult óhajtáson alapulna, hogy a képviselőház nyári szünetét vissza kellene állítani. Biztos tudomásunk van róla, hogy a hir a Juslh párt soraiból került ki, akiknek obstrukciós erejére nagyon jellemző ez a „szélesebb körben megnyilvánult óhajtás.“ Budapesti tudó sitónk arról is értesít, hogy a kormány semmi körülmények között sem enged álláspontjából, hogy a véderöjavaslaiot a jelen ülésszak tárgyalja le minden nyári vakációzás nélkül. A szegedi munkapárt vezetői tegnap óta a fővárosban időznek és tárgyalásokat folytatnak a képviselőjelölés dolgában, de megállapodásra még nem jutottak. Kállay Szabados Ede. Irta Stauduer Gyula. A Petőfi Társaság pályabíróinak ítélete az idei pályázaton a Vigyázó dijjal tüntette ki egy másik költeménynyel együtt Szabados Edének „Túl a földön“ c. költeményét. Ez az elismerés e város közönsége előtt jól ismert névre terelte ró a figyelmet s egy olyan költőnek juttatta az érdem koszorúját, aki már eddig is gyakran kivívta a közönség tetszését s a kinek nevét már régebben a tehetséges költők közt emlegették. Egyszerű nem fennhéjázó egyénisége s komoly felfogása az iró hivatásáról mindig irtózott a mesterséges hirnév-csinálás eszközeitől, az irodalmi reklám hajhászásától. Annál nagyobb az érdeme. Álljon itt ebből az alkalomból pályafutásának nagy kontúrvonalakkal megrajzolt képe. * Szabados Ede Aradon született, 1867. január 2-án. Középiskolai tanulmányait az aradi reáliskolában s a kolozsvári kath. főgimnáziumban végezte. 1886—1890-ig a kolozsvári tudományegyetem bölcsészetkarának volt a hallgatója. Ezután egy évig a nagyenyedi Bethlen-kollógiurn helyettes, 1891. óta a helyi ref.főgimn. rendes tanára. Nagy arányú munkássága ettől az időtől kezdődik. Eredeti és fordított költeményeivel és novelláival, kritikai müveivel, szinibirá- lataival s a társadalmi kinövések ellen irt cikkeivel, lelkiismeretes tanári működésével e város kulturéletében jelentékeny szerepet játszik. Nevét ismeretessé és becsültté tette. A társadalmi szolidarizmus eszméjének valósággal megtestesítője. írói hajlama korán nyilatkozott. Első verse „A habokban“ címmel 1885- ben jelent meg az Arad és Vidéke c. lapban. Azóta az irodalomnak több téren buzgó munkása. Nem említve „Szevilla csillaga* c. költői szépségekben gazdag elbeszélő költeményét, tehetségének iránya lírai jellegű s ezen a téren alkotta maradandó sikereit. Közben a drámairás terén is sikeres próbát tett. Kolozsváron 1892-ben került szinre Szoknyás hősök c. egy felvonásos operettje, amelyhez Borsay Samu irt zenét. Virradóra c. három felvonásos népszínművét, amelynek zenéjét Fodor Izsó szerzetté, 1896-ban nagy sikerrel adták elő a szatmári színházban. A debreceni Csokonai kör megdicsérte Gs. Vitéz Mihály c. színmüvét (1905 ) Lírai költeményeivel korán belejutott irodalmi intézeteink figyelmének körébe. A Petőfi Társaság több alkalommal dicsérettel tüntette ki verseit a Vigyázópályázaton. Mint igen tehetséges lírikus s mint jeles műfordító egyaránt figyelmet keltett s kivívta mübirólóink tetszését. Fordított németből (a Kölcsey-kör megjutalmazta C hamissó, Heine és Lenau fordításait), angolból (Byron) és franciából. Finom ízlése, alapos nyelvismerete s a nyelv teknika kezelésében való nagy jártassága mindannyinak lelkiismeretes és művészi tolmácsolójává tette. Fordításainak javarésze azonban a XIX. sz.-i francia lírára esik, amelynek művelői közül a legnagyobb vonzódás és szellemének rokonsága Leconte de Lisle-hez és Sully Prűd- homme-hoz fűzi. Amikor a Kisfaludy Társaság 1900-ban a XIX. század jeles francia lírikusaiból anthologia kiadását határozta el, Szabadost is fölveszi munkatársai közé. E mü két kötete 1901. és 1903-ban jelent meg Anthologia a XIX. század francia lírájából címmel. Folytatás» következik. Hi olcsón aljat Vásárolni nyakkendőkben »tb. ne mulassza el szükségletét nálam beszerezni, mert Üzletát"” helyezés miatt, dúsan felszerelt raktáromat mélyen leszállított árakban árusítom. Dús választék ing, kalap, Tisztelettel Braun Sámuel Deák-tér 7. Halmi ház.
