Szamos, 1911. június (43. évfolyam, 124-146. szám)

1911-06-18 / 137. szám

XLIII. évfolyam.

Előfizetési dij:

OldlíTldr, í*7n» JUlilUb IIU lo.f Ydodi nap.

SHjMUHZB&Ak

özerxvi^ztőség éo Ur&dot»;vaís» •.

SJ AMai-irtctc si. jádiu j3 Teiefonsi-st«»: .37. Mindennemű Qij*J. Szalmám ..., r: lap kiadó.wvatalában fizetenafik:.

HwíkJtések:

zjrúuzt stés "-ellett, 9 higjntanyosobi) iriw a U«$l- U mek. — az apidlardeKwo'fc kfeuit mindert weő 4 fSU*. fáyÖUűr sora 2u fiifér.

Helyben: 1 évre 12 K, l/j évre6 K. */< évreÜW botul'K

Vlriékro:.. .. 16

............. 8............. 4». »'60

Eg

y szerit» áes 4 fillér.

Prohászka—Zoványi.

A „Szamos“ csütörtöki számában Bodnár Gáspár a Prohászka székesfehérvári rém. kath. püspök müveinek indexre jutását igyekszik a tőle mindenben megszokott alapossággal interpraetálni.

Szabadjon ehhez a kérdéshez, a lehető legtárgyiíagosabb hangon annyival is inkább hozzászólnom, mert cikkiró ur az indexre jutás magyarázatában rámutat a protestáns Zoványi — sárospataki theo- logiai tanár — esetére is. Per analogiam azt igyekszik ugyanis bebizonyitaoi, hogy „nemcsak a rém. kath. egyház óvja híveit ettől vagy attól a könyvtől. Csak a napokban történt úgyszólván, hogy egy sárospataki tanárt végérvényesen elitéltek. Megfosztották állásától. Miért? Mert Kálvin János életét, jellemét más történeti világitásban irta meg és tanította, mint azt a protestáns egyház eddigi tudata és kegyelete irta és tanította. Ki biztosítja a bírákat, ki a protestáns egyházat magát, hogy egykor, — talán nem is egy század múltán nem lesz éppen az a történeti tény igaz, amiért neki ma állását kellett veszítenie stb. stb.“

Szóval a cikknek az a tenorja, hogy a protestánsoknál a gondolatközlés szabadságát illetőleg éppen olyan orthodoxia uralkodik, mint a római katholikusoknál.

Módunkban volt olvasni a református konvent Ítéletének indokolását az annak idején nagy port fölvert Zoványi ügyben. Ebből az indokolásból álljanak itt a következő részletek már csak az ügy megismerése szempontjából is:

„Az egyetemes konventi bíróság, annak előre bocsátása és beismerése mellett, hogy hitviták taglalásába és eldöntésére nem bocsátkozik; hogy a szabad vizsgálódást, a gondolat szabad nyilvánítását s a tanítás szabadságát egyházunk éltető szellemének tekinti, még sem zárkózhatik el annak bírói mérlegelése elől, hogy a vádlott tanárnak

tevékenységei nem ütköznek-e a törvény tiltó rendelkezéseibe?

A vizsgálat során kihallgatott tanuk vallomásaiból tényként megállapítható, hogy Zoványi Jenő tanár egyháztörténeti előadásai során bár az tulajdonképen tárgyához nem is tartozik — Krisztusról, annak haláláról és feltámadásáról oly tanokat hirdet, melyek református egyházunk tanaival homlok egyenest ellenkeznek, hirdeti ezt a jövő lelkész nemzedék előtt, megingatva ezek hitét, sokszor felháborítva vallásos érzületét. Ezek mellett Kálvin Jánost a világtörténet egyik sötét alakjának nevezi stb. — Zoványi Jenőt tehát nem azért fosztották meg az állásától csak, mert Kálvinról nem egy kálvinista theologiai tanárhoz illően irt és nyilatkozott, hanem mert négy jizbeni fegyelmi büntetéssel sújtott előéletében neki ment magának a Krisztusnak is.

Az Ítélet indokolása helyesen emeli ki, hogy a protestantizmus erejét és éltető szellemét*aß képezi, hogy a haladás és fejlődés tanát bárki szabadon hirdetheti, a szerint cselekedhet is; s ez a jog megilleti a vádlott tanárt is „mint magán egyént.“ És ha ő mint független ember szabad vizsgálódásai és tudományos kutatásai nyomán egészen uj vallási tanokat hirdet is, ezt teljes szabadsággal megteheti és ha követőkre talál: az tanításának erejét biztosítja. Zoványi Jenő azonban a református egyház egyik theologiai akadémiáján tanár.- Ez ennek az ítéletnek a veroum regense uraim! Hogy profán hasonlattal éljek, melyik terménykereskedő tűrné meg a maga boltjában az olyan alkalmazottat, a ki rőffel igyekt-zik mérni a búzát?

A rőfös menjen a nürenbergi áruk üzletébe!! Ez olyan természetes, hogy még csak magyarázatra sem szorul.

Prohászka azonban nem ilyen rőföse a róm. katholikus egyháznak. Prohászka hitelvi, dogmatikus alapon, a mint azt

lelkes és szép cikkében Bodnár is megírja nem tér el az egyház tanításaitól. Nála csak felfogásbeli különbség van, a mi stylam utón is korrigálható! Hát én erre a korrektióra igazán kiváncsi vagyok. Azt Írja Prohászka egyik indexre tett brosürájában: „Vagy ki alapitana ma egy püspökséget kilencvenezer hold birtokkal, vagy káptalanokat, apátságokat 20 — 40 ezer holdnyi uradalmakkal?

Senki, még pedig azért, mert ez nem illik bele a modern világ erő és funkció megosztásába s épp azért a mi pstichologiánk ezt kifogásolja s ha elismeri is a történeti jogot, de szeretné e jognak a modern világ szisztémájára illő beállítását.“ Tessék nekem csak ezt az egy mondatot stylarisan úgy módosítani, hogy az a bizonyos vastoll ki ne essék a Prohászka szárnyaiból, — akkor én elmegyek északsarki utazónak, pedig rheuraás vagyok. Vissza kell ezt szívni, amint hogy vissza kell szivni a különböző keresztyén felekezetek egymás iránti békességes szeretetére vonatkozó igazán lélekemelőén szép gondolatait is.

Pedig a Krisztus, akinek evangéliumi alapján állanánk kissé tovább ment Prohászkánál is, mert azt hirdette, hogy szeressétek még a ti ellenségeiteket is. Áldjátok azokat, akik titeket átkoznak s jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek stb. stb. A Bodnár Gáspár igazán nagyrabec-ült cikkéből lukullusi élvezettel olvastam azt a részt, ahol a megsebzett lélek őszinteségével árulja el, hogy „újra és újra olvasom Prohászká- nak kifogásolt könyveit stb. stb. Bizony olvassuk azokat talán még jobban, mint ennekelőtte. Peuig a cikkíró urnák ez már egyházi átok terhe alatt tiltva van.

Addig olvassuk azonban mig stylarisan ki nem korrigálják.

Prohászka kemény fejű ember, de hogy kemény dereka is van, azt majd a székesfejérvári püspökség pár ezer hold földje mondja meg.

T>r. Lénává István.

nagy választékú cipóraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb cipőraktára.

MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna úri-, női- és gyermek-cipők.

tfC UPir7I/V Vállalnak bármily építkezést és tervek . ^ A JLAli I VÍliR I készítését. — Iroda: Hunyadi-utca 24. sz.

OKL. ÉPÍTŐMESTER ÉS ÉPÍTÉSZEK Telefon 246. szám. Telefon 246. szám.