Szamos, 1911. május (43. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-13 / 109. szám

2. oldal. _______________________________ SZAMOS ______________(1911. május 13.) 109. szám. Különleges csipkéié s- u tés, hűen minta után ájtájer Pál Szaísmá p Gvár főüzlet: Kossuth L.-utca 10. 1' Felvételi üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utca 2 Elfogadták a földmivelési javaslatot. Serényi miniszter beszéde. — Saját tudósítónk telefonjelentései. — Budapest, május 12. A mai gyűlésen gróf Serényi Béla föld- mivelésügyi miniszter reflektált a vitában elhangzott felszólalásokra. Nyilatkozik a mezőgazdasági érdekképviselet szervezéséről. A mai viszonyok között megvalósithatlannak tartja a mezőgazdasági kamarák létesítését, mert az a ma már meglevő gazdasági köz­üzletek értékének csökkenését jelentené. Fizetett gazdasági előadót kíván a várme­gyékben, mert az alispán mellett minden szakmára van külön előadó, csak a mező­gazdaságra nincs. Aki van, az önként, dij nélkül szolgál. Ami a vadászati kérdést illeti, a kultúra terjedésével a fővadak sza­porodásának bizonyos korlátozását tartja szükségesnek. Az apróvad tenyészsésóről az a nézete, hogy ott, ahol előrehaladott a mezőgazdasági kuliura, ott előrehaladott a.x az apróvad tenyésztése is. így fontos külö­nösen a fogoly szaporítása. Nemez István és Rákosi Viktor szava- , ira reflektálva kijelenti, hogy különösen a mellékfolyók szabályozását tartja fontosnak A pénzügyminiszter, sajnos, kevés pénzt bocsát rendelkezésére és ezért csak annak a három folyónak szabályozá­sát viheti keresztül, amelyekről a múltkor sióit. A közbirtokosságnál jól tudja, hogy sok az abszurdum. Törvényt fognak létesí­teni, mely a közbirtokosságot szorosan vett jogi személyeknek fogja deklarálni és min­dent el fog követni, hogy a kisember érde­keit megvédelmezze. A szakoktatás szempontjából újra kijelentheti, hogy min­dent el fog követni az előrehaladásért. Kecs­keméten háztartási iskolát fog felállítani. Kertészeti iskolák felállítását már meg is kezdte. A vámpolitikai kérdést szigorúan me­zőgazdasági szempontból nézi, keze azonban 1917-ig szigorúan meg van kötve. A tapasz­talatok azt mutatják hogy a vám a mező- gazdasági államokban nem a vevőt illeti, hanem az eladót. A közösvámterületnek most kezdődik olyan korszaka Magyaror­szágon, a melyből az ország hasznot fog huzni. A mezőgazdasági foglalkozás ugyanis most kezd nálunk produktiv lenni. Szeretné, ha a költségvetést korábban fogadnák el, mert a költségvetés későn való elfogadása éppen a szegény, munkára váró népet sújtja. Csak az a szerény kérése van, hogy minél előbb fogadja el a Ház a költségve tést, mert ezzel a szegény nép érdekeit szolgálják. A vita során benyújtott, határozati javaslatokat figyelembe fogja venni és lehe­tőleg gyorsan intézkedni fog, hogy megfele- löleg intéztessenek el (Helyeslés.) A Ház ezután a földmivelési tárca költségvetését úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. ft Vármegyei Közgyűlés másodiK napja. Megváltozott vélemények. — Saját kiküldött tudósítónktól. — Nagykároly, május 12. Feltűnő gyér számmal jelente« meg a mai közgyűlésen a törvényhatósági bizottság tagjai. A tegnap szorongásig megtelt terem­ben ma csak az emelvény előtti két asztal­nál, meg az első két széksorban — de ott is fölöttébb kényelmesen — ültek, de ezek a helyek is kezdtek lassan-lassan üresedni s mire az előadók például Alsóhomoród birtokosságának közérdeket feszitő költség­vetését referálták, 10—15 között váltakozott a je enlevő bizottsági tagok létszáma. Érdekes és jellemző jelenség, hogy mára mennyire megváltoztak a vélemények is. Nem a közgyűlés véleménye, mert ez indokolható és érthető lenne. A közgyűlés ugyanis ma is éppen úgy Szatmármegye törvényhatóságát jelentette volna, mint tegnap, ha például ma más felfogású em­berek, más bizottsági tagok jelentek volna meg. De éppen az az érdekes, hogy az egyes emberek véleménye változott meg feltűnően ellentétes irányban. Ugyanazok az emberek, akik tegnap féltve őrizték a vármegye érdekét, zsugori­módra rajtaültek azon a bizonyos 150 ezer koronán, akik tegnap sárgaföldig lepocskon­diázták a halmi—bikszádi vasutat azért, mert az idegen megyét is kapcsol hozzánk, ugyanazok az emberek ma, mikor már biz­tosítva volt az érendrédi légvonat 160 ezer koronája, két marékkai szórták a vicinális vasutakra a százezreket, ma nem hány for­gatták a megye fontos érdekeit, hanem simán, gavallérosan belenyúltak a zsebükbe és pár perc alatt 700 ezer koronát adtak vicinálisokra. így aztán a halmi—bikszádi nak, amelytől tegnap megtagadták a 150 ezret, ma 200 ezer koronát adtak. Csak úgy, tegnapról mára. Részletes tudósításunk a következő : A mai közgyűlés első tárgya a tegnapi gyűlésen megváltoztatott sorrend értelmében az a póttárgysorozatbeli indítvány volt, amelyet,N. Szal^ Aptái.cg táíSüi aduk by. aziránt, hogy a vármegye léptesse életbe az ingatlanok adás-vétele és öröklése után l százalékos pótilleték szedését a megye úti pénztára javára. A javaslat szerint ez alól kivétetnék Szatmár, Nagykároly és Nagybánya, ahol ezeket a pótilletékeket már szedik a városok saját céljaira. N. Szabó Antal szóiul fel elsőnek és miután részletesen megmagyarázza javas­latát, kijelenti, hogy az igy befolyó összeg a vasutak és közutak támogatására lesz fordítandó és ő ez összeg terhére haj­landó a tegnapi szavazás által keserűen érintett ügyet reparálni és ha javaslata, amelyet az állandó választmány is pártol, határozatba n.egy, nem zárkózik el a szat már—bikszádi vasút támogatásától. Kende Zsigmond a birtok nagy meg­terhelésének tartja, ha ez a határozat létre­jön. A vicinális utak és vasutak fedezetéről gondoskodni kell, ez tagadhatatlan. De erre van alap a törvényben, amely megengedi, hogy a vármegye a minisztertanács jóvá­hagyásával felemelje az útadót 13 száza­lékig. N. Szabó Antal ismét hosszasan szól és támogatja javaslatát. Solymossy István utal a hadi létszám emelése és Dreadneaughtok építése által fokozott terhekre 8 ezért Kende Zsigmond indítványát pártolja, mint amely kevesebb megterheltetést jelent, mint az ingatlankor-' galmi pótadó. Felszólalása keretében inter­pellálja az alispánt amiatt, hogy Csoma- közön az uradalom tehenei feltörik az utat s ezáltal a szekér részére járhatatlanná teszik. Ez ellen kér intézkedés . Dr. Falussy Árpádon semmi megeről­tetés nyoma nem látszik, mikor egész ko­molyan kijelenti, hogy őt mindig a viciná­lis vasutak támogatásának célja vezeti. Sőt nemcsak őt, hanem N. Szabó Antalt és in­dítványozó társait is. De véleménye szerint az indítványt ilyen tormában a miniszter nem hagyná jóvá. Nem is helyes, hogy a megye egyik sarkában levő község adózzon a megye másik részében fekvő falu útjára. A kis embert sújtó ingatlanforgalmi illeték helyett jobbnak tartja az útadó felemelését, de ezt a miniszter ezelőtt sem hagyta jóvá, ezután sem fogja. Indítványozza, hogy az ügy adassék ki egy bizottságnak s ez keressen olyan megoldási módot, amit a minisztérium is jóvá fog hagyni. Dr. Kovács Dező azt indítványozza, hogy a 200 korona értéken aluli birtokok vétessenek ki a forgalmi pótilleték alól. Dr. Adler Adolf pártolja N. Szabó Antal indiLványát azzal a módosítássá;, hogy a Falussy Árpád által javasolt bizott­ság az utak kijavításának tervét, sorrendjét állapította meg. Dr. Vetzák Ede a bizottság kiküldése ellen szólal fel, mert az az ügy halálát je­lenti. A vármegye zilált anyagi helyzetében nem a közutak javítása és vasutak segé­lyezése a fontos, hanem a megyei telefon, megyei kórház, tüdőszanatórium és más jók. Mig ezek nincsenek, addig nem lehet a közutak javítására áldozni. Gáti József dobrai birtokos arra kéri a főispánt, hngy azokat, akik a közutak javítása ellen vannak, küldje ki egy szekér- utr.i a rossz úttal bíró községekbe, hogy személyesen tapasztalják meg azokat. Buda­pestre könnyű eljutni, de Nántüre nehéz, mert járhatatlan az ut. Ilosvay Aladár alispán N. Szabó Antal indítványát pártolja, mert ha nagy is teher, amit a birtokra az ingatlanforgalmi pótille­ték ró, de a birtok nagysága, tehát terhe arányában élvezi a jó ut előnyeit is. Luby Béla rámutat arra, hogy az in­gatlanforgalmi pótilleték a városokra nem .ró újabb terhet, mert azokban ezt az 1 százalékot már szedik, csak a községeké ; sújtja. Akkor bocsássák tehát a kérdést sza­vazásra, ha majd a falusi bizottsági tagok is bent lesznek. N. Szabó Antal újabb felszólalása után elrendeli a szavazást, amit felállás utján ejtenek meg. A közgyűlés N. Szabó Aibertnek az állandó választmány által is pártolt javasla­tát nagy többséggel elfogadja. Ezután az előbb megszavazott fedezet kihasználása következett. A tárgysorozatba felvett vasutak ré­szére a következő segélyeket kérik: a nagy­bánya—láposvölgyi vasút az eddigi 100 ezer koronán felül kér újabb 100 ezer ko­ronát, a halmi—bikszádi 200 ezret, a bör- vely—fehérgyarmati 400 ezret. Az állandó választmány javasolja a segélyek megadását az elvben elhatározott 1 százalékos ingatlanforgalmi pótilletékből fedezendőleg. N. Szabó Antal volt az egyedüli fel­szólaló. Kijelenti felszólalásában, hogy neki az volt a célja, hogy ha lesz alap, akkor Gallérok gőzmosása Ugifdiar Pál Ővökmár Gyär fő üzlet Kossuth L.-u. 10. Tükörfénnyel hófehérre _____üfljiajCil ittl 0 Ad »lilái. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom