Szamos, 1911. május (43. évfolyam, 100-123. szám)
1911-05-13 / 109. szám
2. oldal. _______________________________ SZAMOS ______________(1911. május 13.) 109. szám. Különleges csipkéié s- u tés, hűen minta után ájtájer Pál Szaísmá p Gvár főüzlet: Kossuth L.-utca 10. 1' Felvételi üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utca 2 Elfogadták a földmivelési javaslatot. Serényi miniszter beszéde. — Saját tudósítónk telefonjelentései. — Budapest, május 12. A mai gyűlésen gróf Serényi Béla föld- mivelésügyi miniszter reflektált a vitában elhangzott felszólalásokra. Nyilatkozik a mezőgazdasági érdekképviselet szervezéséről. A mai viszonyok között megvalósithatlannak tartja a mezőgazdasági kamarák létesítését, mert az a ma már meglevő gazdasági közüzletek értékének csökkenését jelentené. Fizetett gazdasági előadót kíván a vármegyékben, mert az alispán mellett minden szakmára van külön előadó, csak a mezőgazdaságra nincs. Aki van, az önként, dij nélkül szolgál. Ami a vadászati kérdést illeti, a kultúra terjedésével a fővadak szaporodásának bizonyos korlátozását tartja szükségesnek. Az apróvad tenyészsésóről az a nézete, hogy ott, ahol előrehaladott a mezőgazdasági kuliura, ott előrehaladott a.x az apróvad tenyésztése is. így fontos különösen a fogoly szaporítása. Nemez István és Rákosi Viktor szava- , ira reflektálva kijelenti, hogy különösen a mellékfolyók szabályozását tartja fontosnak A pénzügyminiszter, sajnos, kevés pénzt bocsát rendelkezésére és ezért csak annak a három folyónak szabályozását viheti keresztül, amelyekről a múltkor sióit. A közbirtokosságnál jól tudja, hogy sok az abszurdum. Törvényt fognak létesíteni, mely a közbirtokosságot szorosan vett jogi személyeknek fogja deklarálni és mindent el fog követni, hogy a kisember érdekeit megvédelmezze. A szakoktatás szempontjából újra kijelentheti, hogy mindent el fog követni az előrehaladásért. Kecskeméten háztartási iskolát fog felállítani. Kertészeti iskolák felállítását már meg is kezdte. A vámpolitikai kérdést szigorúan mezőgazdasági szempontból nézi, keze azonban 1917-ig szigorúan meg van kötve. A tapasztalatok azt mutatják hogy a vám a mező- gazdasági államokban nem a vevőt illeti, hanem az eladót. A közösvámterületnek most kezdődik olyan korszaka Magyarországon, a melyből az ország hasznot fog huzni. A mezőgazdasági foglalkozás ugyanis most kezd nálunk produktiv lenni. Szeretné, ha a költségvetést korábban fogadnák el, mert a költségvetés későn való elfogadása éppen a szegény, munkára váró népet sújtja. Csak az a szerény kérése van, hogy minél előbb fogadja el a Ház a költségve tést, mert ezzel a szegény nép érdekeit szolgálják. A vita során benyújtott, határozati javaslatokat figyelembe fogja venni és lehetőleg gyorsan intézkedni fog, hogy megfele- löleg intéztessenek el (Helyeslés.) A Ház ezután a földmivelési tárca költségvetését úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. ft Vármegyei Közgyűlés másodiK napja. Megváltozott vélemények. — Saját kiküldött tudósítónktól. — Nagykároly, május 12. Feltűnő gyér számmal jelente« meg a mai közgyűlésen a törvényhatósági bizottság tagjai. A tegnap szorongásig megtelt teremben ma csak az emelvény előtti két asztalnál, meg az első két széksorban — de ott is fölöttébb kényelmesen — ültek, de ezek a helyek is kezdtek lassan-lassan üresedni s mire az előadók például Alsóhomoród birtokosságának közérdeket feszitő költségvetését referálták, 10—15 között váltakozott a je enlevő bizottsági tagok létszáma. Érdekes és jellemző jelenség, hogy mára mennyire megváltoztak a vélemények is. Nem a közgyűlés véleménye, mert ez indokolható és érthető lenne. A közgyűlés ugyanis ma is éppen úgy Szatmármegye törvényhatóságát jelentette volna, mint tegnap, ha például ma más felfogású emberek, más bizottsági tagok jelentek volna meg. De éppen az az érdekes, hogy az egyes emberek véleménye változott meg feltűnően ellentétes irányban. Ugyanazok az emberek, akik tegnap féltve őrizték a vármegye érdekét, zsugorimódra rajtaültek azon a bizonyos 150 ezer koronán, akik tegnap sárgaföldig lepocskondiázták a halmi—bikszádi vasutat azért, mert az idegen megyét is kapcsol hozzánk, ugyanazok az emberek ma, mikor már biztosítva volt az érendrédi légvonat 160 ezer koronája, két marékkai szórták a vicinális vasutakra a százezreket, ma nem hány forgatták a megye fontos érdekeit, hanem simán, gavallérosan belenyúltak a zsebükbe és pár perc alatt 700 ezer koronát adtak vicinálisokra. így aztán a halmi—bikszádi nak, amelytől tegnap megtagadták a 150 ezret, ma 200 ezer koronát adtak. Csak úgy, tegnapról mára. Részletes tudósításunk a következő : A mai közgyűlés első tárgya a tegnapi gyűlésen megváltoztatott sorrend értelmében az a póttárgysorozatbeli indítvány volt, amelyet,N. Szal^ Aptái.cg táíSüi aduk by. aziránt, hogy a vármegye léptesse életbe az ingatlanok adás-vétele és öröklése után l százalékos pótilleték szedését a megye úti pénztára javára. A javaslat szerint ez alól kivétetnék Szatmár, Nagykároly és Nagybánya, ahol ezeket a pótilletékeket már szedik a városok saját céljaira. N. Szabó Antal szóiul fel elsőnek és miután részletesen megmagyarázza javaslatát, kijelenti, hogy az igy befolyó összeg a vasutak és közutak támogatására lesz fordítandó és ő ez összeg terhére hajlandó a tegnapi szavazás által keserűen érintett ügyet reparálni és ha javaslata, amelyet az állandó választmány is pártol, határozatba n.egy, nem zárkózik el a szat már—bikszádi vasút támogatásától. Kende Zsigmond a birtok nagy megterhelésének tartja, ha ez a határozat létrejön. A vicinális utak és vasutak fedezetéről gondoskodni kell, ez tagadhatatlan. De erre van alap a törvényben, amely megengedi, hogy a vármegye a minisztertanács jóváhagyásával felemelje az útadót 13 százalékig. N. Szabó Antal ismét hosszasan szól és támogatja javaslatát. Solymossy István utal a hadi létszám emelése és Dreadneaughtok építése által fokozott terhekre 8 ezért Kende Zsigmond indítványát pártolja, mint amely kevesebb megterheltetést jelent, mint az ingatlankor-' galmi pótadó. Felszólalása keretében interpellálja az alispánt amiatt, hogy Csoma- közön az uradalom tehenei feltörik az utat s ezáltal a szekér részére járhatatlanná teszik. Ez ellen kér intézkedés . Dr. Falussy Árpádon semmi megerőltetés nyoma nem látszik, mikor egész komolyan kijelenti, hogy őt mindig a vicinális vasutak támogatásának célja vezeti. Sőt nemcsak őt, hanem N. Szabó Antalt és indítványozó társait is. De véleménye szerint az indítványt ilyen tormában a miniszter nem hagyná jóvá. Nem is helyes, hogy a megye egyik sarkában levő község adózzon a megye másik részében fekvő falu útjára. A kis embert sújtó ingatlanforgalmi illeték helyett jobbnak tartja az útadó felemelését, de ezt a miniszter ezelőtt sem hagyta jóvá, ezután sem fogja. Indítványozza, hogy az ügy adassék ki egy bizottságnak s ez keressen olyan megoldási módot, amit a minisztérium is jóvá fog hagyni. Dr. Kovács Dező azt indítványozza, hogy a 200 korona értéken aluli birtokok vétessenek ki a forgalmi pótilleték alól. Dr. Adler Adolf pártolja N. Szabó Antal indiLványát azzal a módosítássá;, hogy a Falussy Árpád által javasolt bizottság az utak kijavításának tervét, sorrendjét állapította meg. Dr. Vetzák Ede a bizottság kiküldése ellen szólal fel, mert az az ügy halálát jelenti. A vármegye zilált anyagi helyzetében nem a közutak javítása és vasutak segélyezése a fontos, hanem a megyei telefon, megyei kórház, tüdőszanatórium és más jók. Mig ezek nincsenek, addig nem lehet a közutak javítására áldozni. Gáti József dobrai birtokos arra kéri a főispánt, hngy azokat, akik a közutak javítása ellen vannak, küldje ki egy szekér- utr.i a rossz úttal bíró községekbe, hogy személyesen tapasztalják meg azokat. Budapestre könnyű eljutni, de Nántüre nehéz, mert járhatatlan az ut. Ilosvay Aladár alispán N. Szabó Antal indítványát pártolja, mert ha nagy is teher, amit a birtokra az ingatlanforgalmi pótilleték ró, de a birtok nagysága, tehát terhe arányában élvezi a jó ut előnyeit is. Luby Béla rámutat arra, hogy az ingatlanforgalmi pótilleték a városokra nem .ró újabb terhet, mert azokban ezt az 1 százalékot már szedik, csak a községeké ; sújtja. Akkor bocsássák tehát a kérdést szavazásra, ha majd a falusi bizottsági tagok is bent lesznek. N. Szabó Antal újabb felszólalása után elrendeli a szavazást, amit felállás utján ejtenek meg. A közgyűlés N. Szabó Aibertnek az állandó választmány által is pártolt javaslatát nagy többséggel elfogadja. Ezután az előbb megszavazott fedezet kihasználása következett. A tárgysorozatba felvett vasutak részére a következő segélyeket kérik: a nagybánya—láposvölgyi vasút az eddigi 100 ezer koronán felül kér újabb 100 ezer koronát, a halmi—bikszádi 200 ezret, a bör- vely—fehérgyarmati 400 ezret. Az állandó választmány javasolja a segélyek megadását az elvben elhatározott 1 százalékos ingatlanforgalmi pótilletékből fedezendőleg. N. Szabó Antal volt az egyedüli felszólaló. Kijelenti felszólalásában, hogy neki az volt a célja, hogy ha lesz alap, akkor Gallérok gőzmosása Ugifdiar Pál Ővökmár Gyär fő üzlet Kossuth L.-u. 10. Tükörfénnyel hófehérre _____üfljiajCil ittl 0 Ad »lilái. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2.