Szamos, 1911. május (43. évfolyam, 100-123. szám)
1911-05-05 / 102. szám
XLIII. évfolyam. Szatmár, 1911. május hó 5-, péntek. IS NUlflUk MJJPIMiüüP 102. szám. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K,l/i évre6 K. 1/4 évreóK,i hwdK Vidékre:.. .. 16 „ „ ., 8 ., ,. ., t„ „ 1'50 Egy szám ára 4 fillér. bzerKo-^toség éj U.&doíiivataí . S.óczi-uiez;. 9. .izdin. »3 Teiefonsi^m: ,J7. » Mindennemű dijak Szatmíit, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések : zpűizt .etés raeJlett, a lejjnényonHi érisan kfiapl* tőinek. — xiz apróhirdetések között minden síó 4 ffflBr. NyBUör sora 20 fillér. IS83S Hieronymi Károly meghalt l'M A Hieronymi Károly halála a magyar nemzet gyásza. Koporsóját a pártkeretek igáját levetett, osztálykülömbsé- get elfeledett magyír nép veszi körül Megrendült sziveinkben a tetterős, roppant munkaerejű, tisztakezü munkást gyászoljuk, a kinek élete mindvégig szoros szálakkal volt egybelüzve a Magyar haza sorsával Hetvenkét évet élt és a férfikor első idejétől, élete legutolsó percéig dolgozott az ország felvirágoztatásán. Munkája az okos, fölényes, előrelátó férfi kitartó munkája volt karakterisztikus önállósággal, amit soha sem engedett befolyásoltatni. A mit akart, azt azért akarta, mert higgadt kiszámítással meg is volt győződve annak hasznos voltáról. Ezért feltétlen érvényt is követelt szándékai megvalósításának. Sokoldalú, igazi vérbeli politikus volt, a tudományok minden ágában jártas tudós. E mellett a maga reaortjában feltétlen szakember. Ha baj volt, ha a kormányzás szövevényes munkájában tetterős ember hiányzott: - akárhol soTavasz a szerkesztőségben. Semmi kedvünk sincs tovább is alkalmazkodni az időjáráshoz, legkevósbbé a böjti szelekhez, amelyek egész természetesen elkésve, husvét után lengedeznek, fölkavarva minden port. Épp azért nyilvánosságra hozzuk mindazokat a verseket, a melyek hosszú hetek óta érkeznek szerkesztőségünkbe, dicsőítve a tavaszt, vagy vonatkozást keresve benne. Az első verset február 10-én, a leghidegebb időben hozta be hozzánk egy közismert krakéler. Itt a tavasz, itt a góla, Verset írtam ón is róla S akinek a vers nem tetszik, Pofonütöm, Hogy belebetegszik. Semmi kétségünk, hogy olvasóink nagy gárdája különös örömmel és elragad tatással fogadja ezt a költeményt, amely szerzőjének nagy talentumát dicséri. rompóba állt s mkdenkor meg is állta a helyét. Mint mérnök ember belügy- miniszterséget vállalt s volt állami számvevőszéki elnök is. A magyar nemzet hálája kíséri legutolsó útjára már azokért az emyed- hetetlen érdemekért is, a melyeket a körül a kitartó munkásság körül szerzett, melylyel az országot a közelmúlt poliíi kai és közgazdasági válságaiból kiemelni segített. A mit Hieronymi Károly itt teljesített az valóban nemzeti munka volt. Szatmárnémeti várost különösen is sújtja a nagy nemzeti munkás halála. Az elhunyt miniszter csodálni való szeretettel viseltetett mindenkor városunk iránt. Közintézményeink sokasága, helyessége, mind ennek a szeretetnek a melegét hirdetik, — városunk rohamos fejlődése attól az időponttól számítható, a mikor védő szárnyait felénk kiterjesztette. És a szeretetét, a védelmét nem vonta meg tőlünk akkor sem, mikor csúf háládatlansággal ismételten is megbántottuk. Férfias jellemét, hatalmas A következő vendégünk egy költőnő volt. Mikor be akart lépni az ajtón, ki kellett az oldalfalakat vágatnunk olyan széles volt. A gyöngébbek kedvéért jegyezzük föl, hogy nem az ajtó volt széles, hanem a költőnő. Az ajkain szelíd mólabu- val befuttatott szőlőzsir, a szivében dúló fájdalom. Gyere tavasz, gyere, Ragadj el nyugatra, Bu sorvas tja keblem, Kellemetlen, gyatra, Árnyéka lettem, oh Ingó-lengő nádnak, Te pedig, oh ifjú Vidd el tiszteletem Az édes anyádnak. Egy nagyrahivatott és előkelő ifjú (nagyra, legalább is egy jegenyére van hivatva, annyi váltót hamisított már, továbbá előkelő, mert minden társaságból kidobják, tehát előbb kel föl, mint a többi) ezt a verset hozta be : akaraterejét egyáltalában netn bántották az ügyetlen védenc botlásai. A mit ő magában elhatározott, azt gyönge emberi érzékek soha sem változtatták meg nála. Hieronymi Károly 1836. október 1-én született Budán. Politechnikumot végzett s 25 éves korában Máramarosmegye főmérnökévé választotta. 1867-ben a közmunka és közlekedésügyi minisztérium titkára lett, 1874-ben mint helyettes államtitkárt megbízták a minisztérium legfontnsabb ügyeinek vezetésével. Hosszabb időt töltött Francia- országban a közlekedési ügyek tanulmányozása céljából s tanulmányait a közlekedési minisztérium újjászervezésénél értékesítette. Nagy munkásságot fejtett ki folyóink rendezése és az ármentesités körül. Működésé nek súlypontja mégis a vasúti politikában volt. A tiszavidéki vasút megvétele, a duna— drávai, a zágráb—károlyvárosi vasút megszerzése, a duna—pécsi vasút eogedólyezése, mindmegannyi céltudatos vívmányai a magyar vasúti politikának, szintén az ő nevéhez fűződnek. Később az osztrák-magyar államvasut külön igazgatóságának elnöke és vezérigazgatója lett. A képviselőháznak 1875 óta tagja. Egyike volt azon szónokoknak, akiket mindenkor minden párt a leg- óberebb figyelemmel szokott meghallgatni. 1892-ben a király az állami számvevőszók A tavasznak nincsen annyi Ibolyája, Mint a mennyi pofont kentek Bus halo vány Két orcámra. Nincsen annyi virága a Kikeletnek, Mint ahányan ezután még Cirógatni szeretnének, Vagy szeretnek. Névtelenül érkezett egy pakkoló papír hátára Írva a következő költemény: Mint ahogy zefirek dólköri ivón Bomlott kedvű szántó kaszálja a ködöt, Úgy érzem a súlyát őszülő vetésnek, Mely emberi s örök. Nagy figyelemre tarthat számot ez az elmemü, amely mélyebb bepillantást enged társadalmunk különböző rétegeibe: Minket a tavasz Jótékonyságra serkent, R| valamint japán, rísz, gyöngyszalma és giradi kalapNSiOV DäHllfTtfl. -------— küldemények érkeztek a------------------u/ l Kardos-léle Divatudvarba. Feltűnő olcsó árak.
