Szamos, 1911. május (43. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-25 / 119. szám

4. oldat SZAMOS (1911. május 25.) 119. szám. Művészet. Hawel Edith hangversenye. Szom­baton tartja Hawel Edith zongoraművésznő hangversenyét. Hawel Edithit nem kell már a közönségnek beajánlanunk, hisz ismeretes Szalmái1 egész müveit közön­sége előtt az ő tiszta, leszii- rődött művészete. Mindenk nek osztatlan szeretete és cso­dálata veszi körűi a művésznőt, igy tehát nem is kétséges, hogy hangversenyén min­denki ott lesz, ki társadalmi é:otünkb<;n szá­mot tesz. — Jegyek Huszár Aladár köny vesboltjában kaphatók. Művészetit. Felcsigázott érdeklődéssel várja Szatmár roüértö közönsége azt az egyetlen müvészestélyt, melyet Pintér Imre, az elismert nevű művész hirdet. Már maga a Pintér neve is elég garancia arra nézve, hogy a közönség érdeklődése kielgitóst fog nyerni. Rajta kívül Parlaghy Kornélia, az országos hírű szubrett és Fehér Arthur, ez az izig-vérig művész ember szerepeinek a műsoron. Az előadáson ötletes conferaneok. ma gánszámok, apró jelenetek, komoly szavala­tok és kupiék kellemes változata fogja be- bizonyitani, hogy Pintér kis, de előkelő tár­sasága megérdemli a kö önség bizalmát. — Jegyek még kaphatók Huszár Aladár köny­vesboltiában. Szatmárnémeti, 1911 Má;us 25­Áldozó csütörtök. Milyen idő várható 7 A meteorológiai int. jelentése Változékony idő, hü­lyénkén esővel és lényeg­telen hőváltozással. Sürgönyprognózis: vál­tozékony, hűvös, elvétve csapadék. Déli hőmérséklet 12‘5 C Sajtóbetyárok. Valamikor, a jobb időkben a háztetők fedelét b dogoz!a egy e célra alaposan kép izett fiatalember. Igen ak- j kurátos csatornákat tudott kanyaritani az eresz alá és I az ő keze kö ül kikerült ] sajtárba a tehenek i; jobb •kedvvel adták le a tejet. Veszedelmes mesterség a háztető bádo­gozása, a csatornakészités piszkos munkay* a sajtár fabrikálás meg kicsinyes és mikor a derék bádogos legény napsütéses időben andalogva nézett szót a háztetőről, a sajtár­ról a sajtóra esett a tekintete. A derék bádogos legény letette a kézműves eszközöket, tollat ragadt és olcsó ujságpapirost nyomdafestékkel bekenve olyan akkurátus sajtót csinált, amelybe az embe­rek adták le a tejet. Éveken át prosperált a Bádogoslegény és környéke azon üzleti jelszó alatt, hogy : elhallgatni valamit = arany. A közérdek hirdetésrovatba szorult, a lap többi része pedig úgy nézett ki, mintha az újság nem is Debrecenben, hanem a Szatmárhoz közel fekvő Zsarolván község­ben jelent volna meg. Éveken át reszketett a közérdek a szerkesztő magánérdekétől és éveken át fizettek az emberek nem azért, ami az új­ságban megjelent, hanem azért, a mi nem látott benne napvilágot. „Hivatásos“ újságíró lett a bádogos- legényből, aki a sajtó hatalmának védelme alatt vügdalkózott jobbra-balra, mig végre saját magát is meg nem találta vágni. Nemrégiben Debrecenben is színigaz­gató választás volt és ekkor a sajiólegény kerek ötezer koronára taksálta a tejet, ame­lyet az egyik jelöltnek a sajtó sajtárjába lo kellett adnia. A dolog kiderült és két debreceni úri ember — az egyik közülök kiváló nevű iró és újságíró — a városi közgyűlésen nyíltan megvádolta a bádogból készült közérdeket azzal, hogy revolverez. Mit tesz ilyenkor egy rettenthetetlen lovag, aki nem gyáva, aki nem ösmer fé­lelmet '? Azt csinálja, hogy a saját bőrének tisztázása helyött belemartja tollát a legfe­ketébb pocsolyába és lecsirkefogózza, le- álhirlapirózza, sajtóbelyározza a támadókat s megallván az önhordta szemétdomb tete­jén, diadalmasan kiált fel: eltiportam elle­neimet ! És mit Cíinát ilyenkor az igazságot osztó törvényszék ? Rásóz a rágalmazóra, -aki hasztalan próbálja vádjait igazolni, rágalmazás miatt négy hónapi fogházat. Igv történt Dabreczenben is, ahol Székely Imrét a Szent-Királyi Tivadar és Szávay Gyula sérelmére elkövetett rágalma­zás vétségé miatt négy hónapi fogházra és 100 korona pénzbüntetésre ítélték. A tömeg. A francia nép kulturnép, az is3y-moli- neaui repülőtéren Franciaország legintelli­gensebb közönsége volt jelen és a tribünről, melynek Train gépe nekiszaladni készült, a legelőkelőbb publikum, Monis miniszterelnök, a hadügyminiszter, tábornokok, államtitkárok — nekiszaladlak a gépnek. Nekiszaladtak, közben pedig letapostak asszonyokat és gyer­mekeket, akik eléjük kerüllek! Hát igen, ez a tömeg. Attól függ min­den, ki áll a rzélén. Ha akadt volna vasár­nap reggel valaki, egy jóhangu, kemény né­zésű ur, aki elkiálltotta volna magát: Meg­állni uraim, mert baj lesz, nos, akkora tömeg visszahökölt volna és talán nem történt volna baleset. De ha a katasztrófa után akadt volna valaki aki elorditotta volna magát: Most pedig üssük agyon az összes avialiku- sokat, mert ők az okai mindennek, akkor valószínűleg Train vérétől is piros lett volna a gyep. Ilyen a tömeg. Csak akadjon, aki megindítsa. Rohan aztán magától tovább. ‘Valaki, ideges, reuraszteniás ember, meg ijedt a közeledő repülőgéptől és leszaladt a tribünről, a többi utana és az eredmény : a katasztrófa. És igy van ez mindeu vonatkozásban. A tömegérzést, a tömegen végig vibráló félelmet, lelkesedést, haragot nem ellen­súlyozza más, mint a megfontolás. Khez idő kell. És amig idő múltán elérkezik a meg­fontolás eredménye, addigra — már későn van. Addigra már beleszaladt a tömeg a repülőgépbe, addigra valami hangos, elszánt ember biztatására lerombolta a saját javát szolgáló alkotásokat, addigra pusztító láng­ként száguld végig egy népen egy országon, egy földrészen apró incidensekből keletkezett háború, gyűlölködő felekezoti izgatás rom­boló osztáiyharc . . A tömeg egyforma. A Fidai-szigeteken, vág; hol, attól függőit a Cook-ekszpedició sorsa, akad e egv emberevő, aki elsőnek emeli fel fütykösét a fehérekre és vasárnap attól függött minden, van-e a tribünön egy önmagát fékezni nem tudó, ideges ember. És igy lesz ez mindig. Ezen nem változtat a kultúra, ezen nem enyhít a tudomány. Csak akadni kell valakinek, aki szamárságot csináljon. Ezrek csinálják utánni. Az ember elgondolkozik ezen és imádkozni szeretne, hogy n* küldjön a sors ránk olyan vakme­rőket, akik nagy ostobaságokat fognak kez­deményezni, mert biztos, hogy szalad majd utánnuk a tömeg, pardon, biztos, hogy majd szaladunk utánnuk ... De ez már politika és ezt nem illik öozevegyite d egy sajnálatos katasztrófáról Írott elmélkedéssel. Esküvő. Jankovits Ferenc gyulai áll. gyermekmenhelyi gondnok ma, áldozó csü­törtökön délután 5 órakor esküszik örök hűséget a rom. kath. templomban Mazurek Bertának. Az esketési szertartást Mazurek Gyula dr. végzi. U,j ügyvéd Nagykárolyban. Dr. Josics Miklós az ügyvédi vizsgát sikerrel letette és irodáját Nagykárolyban megnyitotta. Hózivatar és jégeió Budapesten. Tegnap délben fél egy órakor hatalmas? jégeső és hózivatar vonult át Budapesten. Az utca kövezetén és ablakok párkányán tenyérnyi magasságban áil a hó. Műkedvelői sziuielósdás. Már hirt adtunk arról, hogy a jótékony nőegylet pün­kösd első napján a városi színházban, sa­ját céljaira műkedvelő szinielőadást rendez, melyre az előkészületek serényen folynak. Közreműködnek városunk társadalmának je­les fiatal tagjai, mindnyájan előnyösen is­mert nevek, a kik biztosítják az előadás fényes sikerét. A főrendezést dr. Vajay Imre városi főorvos intézi, ki melló sorakozott hölgyek: Steiger Béláné, Bartl Róbertné úrasszonyok, Varjú Ibolyka, Mándy Ilonka, Asztalos Ilonka, Fekésházy Miéi, Morvay Böske és Hermann Milike urleányok, Kováts István, Nagy László, Papolczy Olivér, Sze- pessy Ferenc, dr. Széli György és dr. Toldy Zoltán urak. Jegyeket előjegyezni lehet Löwy Miksa könyvkereskedésében. A hölgyek nagy buzgalmat fejtenek ki az előadás sikerének érdekében. A próbák naponta folynak a városházán. A szereplők jókedvvel készül nek a darabra. E!őad|ák Herceg Ferencnek ,.a Gyurkovics leányok“ cimii népszerű és kedvelt darabját. Hivatássunk áldozata. A Kereske­delmi Részvénytársaság tüze után több tűz­oltó és utcaseprő — mint ezt már tegnapi lapunkban közöltük — foszformérgezésben súlyosan megbetegedett. A betegek egyike, Nyikita György utcaseprő ma délben a mér­gezés folytán beállott tüdőlob következtében a közkórházban meghalt. Négy gyermek ma­radt utána, minden anyagi segély nőikül. Pattognak a rímek. Bűnbánóan ver­jük a mellünket és szánjuk-bánjuk a vétke­inket, hogy ha bármikor is — akár tréfából, akár komolyan — egyetlen rossz szót is szülöttünk a derék, a jóravaló, a hasznos tavaszi versek ellen. Elhamarkodott, felü­letes és rosszindulatú dolog volt, — most látjuk. És szeretnök valamiképpen jóvátenni a hibánkat, hogy kiengeszteljük a kikelet költőit, a méltatlanul megbántottakat, akik fáradságot nem ismerő munkával, keserves verejtékkel szedik pattogó rímekbe a rügyet a napsütéssel, a pacsirta dalát a lűszterka- báttal. Igen, pattognak a rímek és mi cso­dálkozunk rajta, hogy ezt eddig nem vettük Gyermek játékok, üveg- és pórcellán edények elegáns sétabotok, háztartási cikkek nagy választékban kaphatók a Szatmári Bazárban. Szatmár, Kazinezy-utea

Next

/
Oldalképek
Tartalom