Szamos, 1911. május (43. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-21 / 116. szám

XLIII. évfolyam.

116. 5?ám.

bzatmár, 1911. május hó 21-, vasárnap,

SfTOtlTCIKAk tf&W’Mdk'g'

Előfizetési dij :

Helyben :1 évre 12 K, '/* évre 6 K, V, évreiK,. hwúí K

vidékre:.. .. 16...........

. 8............ 4„ .. 1’50

Eg

y szám ára 4 fillér.

özerKu-ztObéj; í;.í.doli:'vaiai a. .öczi-utcz» £■ jidin »? TöiefoíiSi.Jm: ,07. Mindennemű uija'i, Sstatma. " lap ki,idóa,vataláJian fizetencJük.

Hirdetések :

_ zpiazf 8tés mellett, a. ^gjatanyosafeb arten MtH* te.nek. — .„z apróhirdetések kózutt lamden 3*6 4 fMHte f^attór sora 20 fíR&r.

Hetven millió tőke és Szatmár gyáripara.

Magyarország egyik városában sem alakult a lakosság számához viszonyítva aránylag ilyen rövid időn belül annyi pénzintézet, mint Szatraáron.

Városunk ezen rohamos és általános fejlődéséhez sokféle mozgató erő adta meg az impulzust, a melyek közül elsősorban mezőgazdasági termelésünk kielégítő eredménye, valamint talajtermékeink már évek óta lehetségessé Tál* kedvező értékesítése említendők meg.

Nagy részük van azonban városunk élénk forgalmának megteremtésében, valamint kereskedelmi, ipari és culturáiis téren tapasztalt fejlődésének elősegítésében az ide megnövekedett számban be torkoló va-mtaknak, de nem kevésbbé lüktetőén hatott városunk fejlődésére az ország minden részéből szokatlan nagy számban hozzánk özönlő egyének letelepedése, a kik aztán uj és különböző keresetforrások után nézvo és ilyeneket teremtve termékenyítő hatást gyakoroltak városunk fejlődő kialakulására.

Eme majdnem ugrásszerűen és az egész ország által megcsodált fejlődésü városunk egyik intézménye sem gyarapodott úgy meg, mint a frappáns gyorsasággal alakult pénzintézetek.

Tagadhatatlan tény, hogy a pénz hatalmas hajtó és teremtő ereje és a pénz az utóbbi évtizedben a lakosság minden rétegében az emelkedett keresetek és az értékeknek általános, majdnem példátlanul álló emelkedésével együtt mintegy önmagától megnövekedett erup- tionálÍ8 erővel szorított más terrénumokon való gyümölcsöztető alkotásokhoz és tényleg volt alkalmunk meggyőződni, hogy ez a sok pénzintézet az ö katal más tőkéikkel számos ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági vállalatot örvendetes fejlődéshez segítettek, de mindezek mellett is azt kell constatálnunk, hogy városunk ezen sokoldalú gyors fejlődése mégis csak azon határokon belül mozog, a melyek még soká nem fogják elérni egy modern város színvonalát.

Ezen tény főleg azzal nyeri magyarázatát, hogy városunkban, jóllehet abban nagy számmal vannak szorgalmas iparüző polgárok, valamint tekintélyes számmal pénzintézetek képviselve, mégsem érezhető annak gyáripari fejlődése iránt a legkisebb érdeklődés.

Ez év január hó elsején a szatmári pénzintézetek több mint 60 millió készpénz felett rendelkeztek, illetve helyeztek ki, a mely 60 millió részvénytőkék, tartalékalapokból, betétekből, vissileszá- mitolás és lombardokból áll. Ezen hatalmas summa azóta uj kibocsátások, uj hitelek igénybe vétele által még körül- belől másik 10 millióval megnövekedhe- tett, úgy, hogy ma pénzintézeteink circa 70 millió koronát kezelnek, egy oly impozáns összeg, mely régibb, nagyobb jelentőségű vidéki emporiumnak is díszére válhatnék.

És hogy áll most már ezekkel a milliókkal szemben városunk gyáripari kielégítése ? Összehasonlító példát nem is hozhatunk, mert hisz Szatmárnak — sajnos — gyáripara a *-zó modern értelmében egyáltalában nincsen.

Hetven milliót kezelnek itt, igaz, egyelőre gyümölcsöztetően ; adnak pénzt váltókra, házakra és birtokokra, papírokra és értékekre, a mivel aztán befejezettnek is tekintik működésüket és missiójukat a pénzintézetek, gyáripari vállalatok létesítésére, vagy meglevők előmozdítására azonban sajnos, itt nem gondol senki.

Pedig bizony jöhet idő, mikor városunk építkezése is eléri a tetőpontot, az ingatlankereskedelem az ő mai szökés- szerű és nem mindig indokolt óriási értékemelósével nyugvóponthoz ér és a talajtermékek árai is retrograd irányt követhetnek. Ezzel párhuzamosan és elkerülhetetlenül be fog aztán következni

jelenleg a conjunctura magaslatán álló pénzintézeteink visszafelé fejlődő helyzete is. Milyen üdvös volna tehát, ha pénzintézeteink derék vezetői már most barátkoznának meg azzal, hogy más üdvös ténykedési ág után nézzenek.

Eddigi tapasztalataink, sajnos, azt igazolják, hogy pénzügyi köreink nemcsak hogy nem foglalkoztak gyáripari vállalatok létesítésével, hanem a világ szemeláttára összetett kezekkel nézték, mint sínylődnek vagy múlnak ki segítség nélkül már meglevő ipari vállalatok, a helyett, hogy céltudatos hozzájárulással lehetővé tették volna, hogy ezen kisebb iparvállalatok, melyek az egész városnak tesznek szolgálatot, megmaradjanak és megizmosodjanak. Nem csoda aztán, hogy anyagi támasz nélkül az utóbbi években ilyen gyárak egész ser®- gét a lassú sinvlődés vagy korai kimúlás végzete érte.

Láttuk, hogy két gőzmalom, nehány gőzfürész, egy szeszgyár, egy fa- és cementárugyár, a Szaru és Fésügyár sorra vagy beszüntették üzemüket, vagy más tulajdonába mentek át, vagy pedig úgy, a hogy vegetálnak, jóllehet rendezett viszonyok mellett ezen vállalatok mindegyikének jól kellett volna prosperálnia és sok-sok munkás kéznek tisztességes keresetet nyújtania.

Szomorú, hogy a mi 70 milliónyi sajét és idegen tőkét kezelő pénzintézeteink észrevétlenül, hogy ne mondjuk indolencziával hagyják ezen jelenségeket maguk mellett elvonulni, pedig a most említett tőkének csak egy lél százalékával is hathatósan és eredménye en lehetett volna ezen üzemeket lábra állítani.

És vájjon hogy állunk a gyáripar terén az uj alapításokkal ? Bizony épp ily szomorúan. Kereskedelmi életünk egy kipróbált veternája a múlt évben hathatós mozgalmat indított egy Szatmáron építendő ezukorgyár számára, tehát egy vállalat részére, a mely az osztráknagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb cipőraktára.

MECERKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna úri-, női- és gyermek-cipők.

\/U\ V PC T,ít>rr7TZV vállalaak bármily építkezést és tervek ÍVIS^VIA^I I Uli 1 b/iÄ 1 készítését. — Iroda: Hunyadi-utca 24. sz.

OKL. ÉPÍTŐMESTER ÉS ÉPÍTÉSZEK Telefon 246. szám. Telefon 246. szám.