Szamos, 1911. május (43. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-20 / 115. szám

2. oldal SZAMOS 1911. májas 20.) 115 szám. Legszebb ruhatisztitás Unfréfpyj Vá] <jF7afcmáii Gyár főüzlet: Kossuth L.-utea TŐ. t Vegyileg száraz utón TAQ1 t'°P rQG fcJLQmlMI. Felvételi üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utca 2 I Neugeboren Emil (szász nemzetiségi) az erdélyi vasúti állapotokról beszél. Lukács László pénzügyminiszter vá­laszol Neugeborennak és kijelenti, hogy a magyar kormány nyelv és nemzetiségi te­kintet nélkül mindenkinek érdekét szivén viseli Magyarázza, hogy Nagyszebennek két kitűnő összeköttetése van a fővárossal. Egyik Alvinc felől, másik Kiskapus felől. Elismeri, hogy utóbbi csatlakozásnál vannak szanálandó dolgok, amik meg fognak tör­ténni. A Romániába direkt vezető vasút­vonalról már régen tárgyal a vasút, sőt diplomáciai tárgyalások is folytak ez ügy­ben, de eddig sikertelenül. Ha a román kor­mány létesíteni fogja a szükséges csatlako­zást, semmi sem áll útjába a vonal létesi sének. A minisztérium kettéválasztására nézve, minthogy ^em végleges vezetője a tárcának, csak óvatosan nyilatkozik. Első tekintetre előnyösnek látszik a tárca kettő- választása, de ha jobban vizsgáljuk a dol­gokat, bizony hátrányai is vannak ennek. Más államokban, ahol a kettéválasztás meg­történt, már nagyon is visszavonnák. Azon­ban ez nem akar prejudikálni a bekövetke- zendőknek. Nézete szerint az üzletvezető ségek és a Máv. igazgatóság ha áskörének a kiterjesztése egyedül a helyes és célra vezető. A pályaudvarok kihelyezéséről már nyilatkozott, most is megismétli, hogy a szénpályaudvar kitelepítése által a Nyugati­pályaudvar túlterhelése megszűnt. Foglalko­zik a vasút tarifa politikájával, amihez Ausztrián k is van beleszólása. Beszél a menetrend-sérelmekről és magyarázza azo­kat. Nem tarja helyesnek ő sem, hogy a Máv. vagyonának nagyrésze budapesti há­zakban fekszik. A kormány — bár joga lenne hozzá — nem emeli tel a vasutasok nyugdijjárulókát, pedig 1903 óta évente nagyobb hozzájárulást kénytelen az állam a vasutas nyugdíjintézetnek eszközölni. Kéri a tétel elfogadását. A Ház elfogadta ezután vi'a né’kül a többi tételeket is. Szünet után Kämmerer Ernő a kul­tusztárca előadója ismerteti a javaslatot s elfogadásra ajánlja. Gróf Zichy János vallás- és közokta­tásügyi miniszter hosszabb beszédben ös- mertetett programmját a Ház osztatlan tet­széssel fogadta. detiség, erő csakis az egyszerű nép tiszta lóg körében található. Sajnos, itt is egyre keve­sebb. Egyre szegényebb s cinikusabb lesz már a nép is, kezdi már felrúgni hagyomá­nyait, kivált ha látja, hogy mi sem becsüljük azokat. Régi tisztes ruháit vásári ringy-rongy- gyal cseréli föl, erkölcseit is. Még tavaly nyáron egy angol írónő és társai megcsodálták megyénk néprajzi érde­kességét, az idén tavasszal már arról értesül­tek a Nemzeti Muzeum néprajzi osztályában) hogy lelketlen üzérek már Szalmármegyéből is szállítják külfüldre a szebb és régibb ethnografikumokat. Kell, hogy akarjon Szat- már-Németi, a megye kulturális középpontja valami kulturális intézményt is magának, miért ne létesítene először egy néprajzi gyűj­teményt, mikor a néprajzi tárgyak rohamos pusztulása miatt ezt kell legelőbb, a néprajzi gyűjtemény olcsósága és mutatós volta miatt ezt lehet legelőbb létesíteni! Folytatása következik. Ipartestület Szatmár-Németiben. Szatmár, május 19. Nekünk, — a Szamosnak — a kik lelkes pártfogói vagyunk minden akciónak a mi az iparfejlesztésre irányul, nekünk a sajtónak, a kik egész erőnkkel küzdünk a produktiv foglalkozási ágak érdekei mellett, ma délelőtt tálva maradt a szánk a nagy csodálkozástól, mikor erősen bizonyítgatták előttünk, hogy Szatmár-Németiben az iparos­ság ipartestületet akar felállítani. A nagy álmólkodás oka az a kétség volt, amelylyel hosszú ideig egyáltalában nem bírtuk feltételezni Szatmár-Nómetiről, a fejlődésnek indult városról a régi ipari gócpontról, hogy ne legyen ipartestülete. S a hogy kétségeskedtünk, tépelődtünk, mindinkább szomorkodtunk, végre is el kellett hogy higyjük, hogy nincs, hát nincs. Ugyanekkor azonban, mindazok a hi ányok is felmerültek képzeletünkben, ame­lyek az ipariestület nemlétezósével kapcso­latban megállapítást nyerhetnek s a miket egy gyűjtő fogalommal egyszerre 'ki is lehet fejezni, hogy ott, a hol eddig nem látták szükségesnek a minden szükséges kellék fentállása mellett egy ipartestületnek a fel­állítását, ott nem is-lehet a gazdasági érte­lemmel vett iparról magáról sem beszélni. Elkeseredettségünk szomorkodásunk és ténymegállapításaink azonban ne szüljenek rósz vért; nem az iparosokat akarjuk mi ezzel bántani- vagy kicsinyelni, hanem in­kább a közállapotokat jellemezni mikóp a boldogulás kézenfekvő módszereit milyen rendkívüli közönynyel, tudatlansággal, ross- akaratnak minősithetö gondatlansággal keze­lik nálunk. Ipari szakoktatásról, tanonc ott­honokról, iparos-otthonról, fényes palotáról, Írunk, tárgyalunk neki hevülve a szociális intézmények mellett kardoskodva s a végén kisül, hogy ugyanannak az iparos osztálynak, a mely jóléti, kényelmi társasági intézmények felállításán törekszik, nincs meg az az első­rendű szükségletét képező intézménye, ame­lyet gyakorlat, törvény, közszükség állít az elsórendö helyre. Lesz fényes palotában elhelyezett ipari iskolánk, de nincs szervezetünk, a mely az iparosok erdekeit az 1884 XVII. t.-c. ren­delkezéseihez képest előmozdítsa. Lesz fényes palotánk, casinó helyisé­günk, de nincs intézményünk, a mely az iparosok között a rendet és egyetértést fenntartsa. Tanonc-otthon felállításán fáradozunk a kormánybatóságok segítségével s nincs ipartestületünk, a mely concrét esetekben mint szakértő békéltető szerv egyengesse a szertefutó létérdekek érdekeltjeit. S még hosszabb sorozatban is állíthatnánk az árny mellé a fényesebbnél fényesebb törekvése­ket, hogy annál inkább rámutassunk a nagy csodálkozásunk lehetőségére, a mi őszintén fogta el gondolkodásunkat, a lehe­tetlennek tetsző tényre. ‘ A házbértől féltek a csizmadiák s a gubások voltak a nagy ellenzői — mondják az informálóink s a próbálkozás ilyen­forma dolgokon mondott csütörtököt már háromszor is. Arról azonban nem hallunk, hogy a korral haladó többi iparosok tüzzel- vassal törekedtek ugyanakkor az ellenzőket az ipartestület elengedhetetlen szükségessé­géről felvilágosítani s az akciókat akciók követték volna a mindenáron megvalósítás mellett. Örömmel üdvözöljük a legújabb akciót, a mely vasárnapra értekezletet hirdet az ipartestület felállítása tárgyában (d. e. 10 óra a városháza tanácstermében) és e fel­tétlenül szükséges intézmény mellett kész­séggel szolgáljuk szerény erőnkkel az ipa rosság érdekeit. Kobrák-cipők Vujánál. VÁROSI ÜGYEK Vízvezeték. Alig van tanácsülés, hogy a vízveze­ték építésével kapcsolatos kérdések tár­gyalásra ne kerüljenek. Legutóbb a tervek átdolgozásához szükséges előmun­kálatok felől intézkedett a városi tanács. A tervek átdolgozását ugyanis a városi közgyűlés Zarka Elemér műszaki tanácsosra bízta, az ehez szükséges adatokat azon­ban a várcs köteles a tervező ren­delkezésére bocsátani. Tehát a megkivántató térképmasolatck el­készítésével és a magassági pon­tok kitűzésével a mérnöki hivatalt bízta meg, az újabban épült városrészek lejt- mérezesére, talajfurásokra és egyéb mun­kálatokra Fogarassy Sándor mérnöktől kért ajánlatot, mivel a városi mérnöki hivatal kevés személyzete és nagy elfoglaltsága mellett ezekre nem vállalkozhatott. Ugyan­csak a tegnapi gyűlésből értesítette a tanács a vízépítési igazgatóságot, hogy a kútfúrási munkálatok megkezdésének akadálya nincs, végül intézkedett az egyik vízvezetéki kút elhelyezésére kiszemelt terület megszerzése iránt. Irodalmi est a városi színházban. A városi tanács május 24-ikére áten­gedte a városi színházat a magyar irodalmi társaságnak irodalmi és müvészest rende­zésére, amelyen Szász Zoltán, Rónai László és Medgyaszay Vilma fognak közreműködni. M.agánépitkezések. Városi tanács engedélyt adott Puskás Istvánnak Petőfi utca 30. sz-m és Stc n- metz Izidornak Petőfi-utca 50. szám alatt lakóház építésre, a Szatmárvármegyei Taka­rékpénztárnak pedig az államvasuti pálya­udvar mellett levő áruraktár telepén újabb raktár építésére. A németii határ rendezése. A németii határrészen kért tagosítás megengedhetöségét kimondó törvényszéki ítéletet az ítélőtábla másodfokon helyben­hagyta. A városi tanács megbízta a kapi­tányi hivatalt az ítélet közhírré tételével, egyszersmind felhívta a mérnöki hivatalt, hogy a rendezés alá kerülő halárrészen tervezett közutak, vasutak, valamint a viz- szabályozás céljára szükséges területeket je­lölje ki s azokról készítsen kimutatást. ingatlant akar venni vagy eladni, jelzálog kölcsönt keres, mielőtt bármiféle gazdasági cikket beszerezne, vagy a gazdasági élet bármely ágába vágó szükséglete van, forduljon bizalommal : Poszvák Mitodor ££5* Füszerüzlet berendezés eladó* Egy uj íüs7erüzlet berendezés jutányos árban eladó. Cim a kiadóban. Modern ruhaíestés bármely divatszinre * iájíi ijer j)á| Sbrafimár Gyár fóüzlet Kossuüi U u. 10. túl uMuiMh Felvételi üzletek; Kazinczy-uícs 17. Attiia-utca 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom