Szamos, 1911. április (43. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-09 / 82. szám

SZAMOS lSlLápfiüi« S.) 8S. szám. 4. «Idái. Legszebb ruhatisztitás Uú'úú\or\ Pál ^afcmán Gyár főQzlet: Kossuth L-utca 10. Vegyileg száraz utón "aJloJtJi »“b űluGHIqI. PetvéteM üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utca Z alatt ül a próféta, akinek egy feketeardói asszony panaszolja, hogy a három éves gyermeke nehéz beteg, nya* valyatörős. Most jön — gondoltam — a misztikum. A próféta előveszi a zsoltárt, oda­tartja *z asszony elébe, hogy találomra nyissa ki. A kinyitott lapon kenetteljes hangon, inkább énekelve, mint olvasva elmondja az orosz nyelvű zsoltárt a próféta, azután magyarázni kezdi az ájtatos hallgatóságnak. A tolmács fordítja: — Nagy bajban vagy te, szegény asz- szony, azt üzeni az Ur. Betsg a gyermeked és földi ember nem is tudja meggyógyítani, se doktor, se bábaasszony. Ds az égi szel­lemek segítenek rajtad, azt mondja a szent könyv. A gyermeked nya valyatörős lesz még két évig, addig az urad — hogy is hívják az uradat? — Mihály. Szemák Mihály. — Mihály ne igyék pálinkát, hanem templomba járjon. Te pedig mondass a pó­pával szent misét, minden hónapban egyet, pénteken húst ne egyetek, ha ezt megtart­játok két esztendeig, meggyógyul a gyermek. Kitörő sírással fogadja az égi üzenetet a Feketeardóból való Szemák Mihály fele­sége, kiveszi a kebeléből a kartonkeszkenőt és apró pénzben leolvas a kaszlira vagy 40—50 krajcárt. Az utánna következő kliens férjhez menendő leány. Volócról gyalogolt ide és azt akarja tudni, hogy a jövendőbélije: Prunyica Fedor becsületes ember lesz é, nem nagyon iszákos és nem nehézkezü-é? Felüti a zsoltárt, a próféta dudol egy rigmust belőle, azután magyarázza, hogy az égiek előtt rendben a frigy. A Fedor nem iszákos, egészséges ember és ha meg is veri a feleségét, a mi nélkül nincs házasélet, nem haragtartó természetű. De azt kívánja az Ur, hogy a legelső gyermeket, ha fiú lesz Péternek, ha leány: Odottyiának ke­resztelje a pópa. Csak igy tartja meg Fedor a jó természetét. Ez is kibontja a keszkenőt, leolvas egy kis pénzt a kaszlira, a próféta feláll és egy rongyos kalendáriumba bevezeti a bevé­telt, az eladó leány még az ajtóban hálál kodik, de a próféta már a következő panaszt hallgatja. Egy öreg paraszt ember, Mátyfalvára való, elpanaszolja, hogy az éjszaka elveszett a felesége párnája alól száz pengő forint, Hárman aludtak a házban: ő, az asz- azony és egy suhanc fiú. Azt szeretné tudni, hova lett a pénz? Felüti a zsoltárt és hallgatja az igét : — Az Urnák tudomása van a száz pengő forintról, a mi a jószág árából ma­radt Az Ur szeme a pénzen van, mert be­csületesen szerzett pénz volt és az Ur azt üzenteti velem, hogy a pénz a házban van. Figyeltem a kétségbeesett parasztember arcát és néztem azt a leírhatatlan megnyug­vást, ami kiült reá, mikor a próféta kiöl vasta a könyvből, hogy a pénz a jószág árából maradt. Igaz, hogy szegény ember nél honnan is lehetne tavaszidőben ennyi pénz, mikor se termés, se munka nincs, csak a jószágot lehet eladni, de a próféta mégis nagyon okos ember, hogy igy elta­lálta és a jó magyar szentül, megnyugvással hiszi, hogy a pénznek a házban kell lenni, ahol rajta, a feleségén és fián kívül nem aludt az éjszaka senki. És ha meg nem találja a száz pengőt, akkor sem a próféta lesz a kibás, mert a pénz a házban van, legfeljebb nem tudják megtalálni. Mig a negyedik tanácskérő elmondja buját-baját, nőm hallgathatok oda, mert a mátyfalvai magyar nem bir az örömével, hát nekem esik : — Okos ember ez uram, nagyon ta­nult, bölcs ember, hiszen az égiek nem is választották volna ki üzenetvivönek, ha nem lenne okos «mbar. Nekem nagy hozzá a bizodalmám, mert egyszer már segitatt raj­tam. Négy esztendő előtt egy nyáron el­pusztult a sertésem, a tehenem meg min­den apró marhám. Akkor jöttem először hozzá. A szellemek azt üzenték nekem, hogy azért döglik a jószág, mert az Uristan meg akarja mutatni, hogy szerat. Kétszer annyit ad helyette. Hatvanhét esztendős ember vagyok, uram, de sohasem volt több egy árva tehenemnél. Mióta itt jártam, azóta két tehenet adott az Úristen, két jó­szág áll az istállómban. Ma se mentem én se csendőrhöz, se bíróhoz, mikor a pénz elveszett. Vettem a gubát, jöttem egyenest ide és most már — hála a felséges Úristen nek — tudom, hogy a pénz a házban van, ett kell lenni. Elfogytak a népek, magam maradtam, a prófétáné feltette a paszulyt a sparherdre s ő is kiment. Egyedül maradtunk: a pró­féta, a tolmács és ón. Nem is kérdezett tőlem semmit a pró féta, csak a zsoltárt nyittatta ki velem, el- danolt egy rigmust belőle s azután leadta a tolmács utján, amint az égiek üzenték: — Az ur nagy bajban van, azt mondja az irás. Az Istennek két cselédje össze­fogott, hogy kikotorja az urat a kereske delinóböl vagy a hivatalából vagy amije van. De az Úristen jót üzen velem. Azt üzeni, hogy a maga pártján van és an­gyalokkal őrizteti az ur kereskedelmit meg a hivatali kenyérit. Az Isten nem engedi hogy két utolsó cselédje kiássa magát a kenyeréből. Csak imádkozzék szorgalmasan és ne szívjon bőrszivart. Minden hamisság ellen védelmezik az angyalok, ezt üzeni az Ur. — Más bajom is van nekem, íolytat- tam az érdeklődést, hogy további üzene­teket tudjak kicsikarni. Az üzleteim nem sikerülnek, amihez nyúlok, az elromlik, és már Amerikába is el akartam menni, de ami minden embernek sikerül, nekem még az sem sikerült. Felnyitom a zsoltárt és jön az égi üzenet: — Az urnák hibás a keze, balos, mert nem böjtöl eleget, a jóllakott ember pedig felfuvalkodott és az égiek kegye elfordul tőle. Minden héten egy napi böjtöt tartson, az átok lemegy a kezéről, az Isten meg­segíti és még Amérikába is eljuthat. — Azután meg az a bajom, hogy nincs gyermekem. Mig ezt mondtam, lassan megfordítot­tam az ujjamon a köves gyűrűt, hogy karika gyűrűnek lássék Nem tudom, észrevette ó a mozdula­tomat vagy egyébtől fogott gyanút, de hir­telen megfogta a kezem és belenézett a tenyerembe, mintha onnan akarna olvasni. Mikor a befelé fordított gyűrű kövét meglátta, megcsóválta a fejét, elkomolyo­dott és tartózkodóan nyújtotta félém á zsoltárt, hogy nyissam fel. — A föld termést ád, a fa gyümöl­csöt ád, 8z asszony gyermeket ád. Görög az ur? — Nem. — Akkor római, mert énhozzám ceak ebből a két felebezetből járnak. Ha hazamegy, mondasson a pappal két szent misét és a falu két legszegényebb özvegyasszonyának adjon alamizsnát. Azután . . . , de itt már olyan taná­csokat küldtek az égiek, amit nem lek et újságban papírra tenni. Az utolsó kérdésemre aztán megta­gadta a feleletet a próféta akinek a gyürü- manipulációval felkeltettem a gyanúját. Betegség ellen nem akart tanácsot adni. Ez nem szakmája, azt mondja. Felállottam és a zsebembe nyúltam. — Mennyivel Urtozom ? — Nekem nem tartozik senki, az ur sem, m«rt én nem adtam az urnák semmi*. Nekem az égiek azt parancsolják, hogy megmondjam az üzenetüket, ezért nem jár pénz Hanem ha jószántából ad valamit, azt látják az égiek és százszorosán vissza­fizetik. Négy darab kor násl adtam a próféta markába, egyet a tolmácsnak, a próféta kézfogásra nyújtotta szent kezét, a tolmács szintén. Azután kikisértek mindaketten a kapuig. Visszavájtam magam a szekér szalmá­jába és mig a rettenetes utón visszafelé rázódtam a királyházai állomáson és csu- romviz lett rajtam minden, azon gondol­koztam, hogy érdemes volt-e Rákospatakra kínlódnom ? Többet vártam, misztikus titok­zatos dolgokat a prófétától, valami ember- fölöttiséget. De Mihók Péter nem csinál hókusz­pókuszt, nem ravasz ember, a világért sem, csak a hozzáfordulók a buták, a nagyon elmaradottak, a végtelenül buták. Mihók Péter csak éppen &z éditi őket, mert ök akarják, hogy a próféta szédítse azt a bubánatos fejüket. Dénts Sándor. fi Valódi saját készítményü mm TAJTÉKPIPÁK ÉS BOROSTYÁNKŐÁRUK jótállás mellett, a legjobb anyagból és kivitel­ben, eredeti angol és francia pipák, úgy­szintén mindenféle dohányzási c’kkek kaphatók 6ARTH JÓZSEFNÉ dohángtözsdéjében Szatmár, Deák-tér 5. sz. (Gindl-féle cukrászda mellett Figyelmeztetés. Polták Gyula kár­pitos és díszítő mester hirdetésére felhív­juk a figyelmet. id Ödön Budapestről áthelyezte. Szatmár, Kazinczy-utca 15 sz Míífogak, aranykoronák, csapos fogak, amerikai hídmunkákat jutányosán készit Telefon 258. fogászati műtermét Modern ruhaí'estés líaifáiny» D<n Q^afunat* Gyár fóüziet Kossutn L.-u. 10. bármely divatszinre nojtOJCí ifli OlgliMl. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2. Aranybánya a termőföld, ha kellően munkálják; a jó megmunkáláshoz elengedhetetlen kel­lék ma már a superfoszfátnál és tomasalaknál feltétlenül jobban bevált szárí­tott fekál trágya, amelyet szakszerűen állít elő és olcsó áron árusít az „ELSŐ SZATMÁRI MŰTRÁGYAGYÁR.“ Gyártelep: Udvari-ut. Prospektussal készséggel szolgálunk. Iroda: Bercséuyi-u. 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom