Szamos, 1911. március (43. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-30 / 73. szám

XLIÜ. évfolyam. Szatmár, 19<1. március M 30., csütörtök. 73. szám. Előfizetési díj : Héjban: 1 évre 12 K. */i évre6 K.x/« évre3K,; hóra.1 K Vidékre :.. .. 16 ............ 8............ 4...........1-50 Eg y Mám ára 4 fillér. SzerK<ei,ztdség éz ki&dóhivatai: S ' Aiczi-utcza 9. s^arn. »3 Töieíons^--.*!!: ' J7. Mindennemű dijak Szatmáriul, a lap kiadóinvatalában fizetendők. BP-dotés«k : Kószpénzf,.:etés melleit, a legyrtányosabb árban, kftrtl- teinek. — «.z apróhirdetések kdrdtt mindeu szó 4 fillér. Nytftór sora 20 fB»r. — —a> - - 1 1 1 i ■ u1 ■ A nagybirtokok. Az ősember első vagyona bizonyára a fegyver volt, ami után a föld követ­kezett, a vagyont védte a másikkal, a földet a fegyverrel. Ha birta. Ha a má- 6ik ember erősebb volt, ha jobb fegy­vere volt, elvette amattól a földet, s az­után ő lett vagyonban az ur, a hada­kozó államoknak még ma is meg van ez a csinos szokásuk. Az éveknek százezrei múltak el az ősember első birtokszerzése óta s a bir^okkérdés, a birtokpolitika még ma is a megoldatlan kérdések egész töme­gét látja maga előtt. Földgömbiink egyes részeiben ádáz tülekedések folynak egy- egy földdarabért, mig a földgömb nagy része, legalább fele ma is lakatlan és gazdátlan terület. Néha van gazdája annyiban, hogy névleg valamely állam­hoz tartozik, de megmunkálója nincsen. Terményeiből élni nem óhajt senki. A szántóvető munkáját végezni oda em­berfia nem megy. Ha a föld méhe ara­nyat, vagy gyémántot rejt magában, ak­kor lehet a föld a legveszedelmesebb trópusi éghajlat alatt, lehet a föld kiet­len zord északon, az ember akkor föl­keresi, mert odavezérli a hirtelen meg­gazdagodás reménye, de másként csak kényszerítő szükség esetén megy el on­nan, ahol született, aminthogy a kény­szerítő szükség viszi ki hazájából úgy a szegénysorsu magyarokat, mint más min­denfajta népeket. Az ostromlott vár mindenütt a nagybirtok, illetve a kötött birtok. Ír­országban s az olasz Campanán épp úgy, mint Magyarországon. Yoltaképen ez nem a nagy darab földek ellen in­tézett harc, hanem harc a nagy vagyon ellen, csak itt más tárgy körül forog. Nálunk közgazdák és szociálpolitikusok az arányosabb birtokmegosztás mellett érvelnek, ott az arányosabb vagyon­megosztás az, amit a jövő zenéjének hirdetnek. Itt egy elmélet azt mondja, hogy senkinek se lehessen ezer holdnál nagyobh birtoka, ott egy másik elmélet azt követeli, hogy senkinek se lehes-ten egy millió dollárnál nagyobb vagyona. Elméletek, amik szépen hangzanak, de valóra válni nem tudnak. Amig a törvényben a mai magánjog áll, ezen elméleteket cs *k a törvényhozások bír­nák valóra váltani. De hát hol van az? Hol vau az az ország, ahol még tudnák vagy meg mernék bolygatni e kérdése­ket? Talán sehol. Eddig legalább nem volt ilyen s csak oly helyeken tartott ilyen alakulás ideig-óráig, ahol a forra­dalom anarkiába csapott Van néhány olyan főnemesi birtok, amelyen nem terem egy szál rozs sem, amelyen nem legel egy darab birka sem, amelyen a föld méhe nem rejt kincseket, mégis gazdagon jövedelmeznek a tulajdonosok­nak. Londonnak, az óriási világvárosnak egy nagy része ilyen birtokokon épült, egyes városrészek utcáikkal, palotáikkal ilyen birtokokon állnak s csak úgy bért fizetnek a föld után, mint a mezőgaz­dasági bérletnél. A hitbizományi rend­szernek elég különös kinövése ez, de azért még az angol törvényhozás eddig nem változtathatott rajta. Nálunk a múlt század utolsó év­tizedében Beksics Gusztáv kiváló poli­tikusunk vetett föl egy eszmét, amely szerint az alföldi latifundiumok kérdése megoldandó lenne. Az áttelepítés azóta jól ismert elve volt ez. A nagybirtokok áthelyezendők lettek volna a hegyek közé a nemzetiségi területekre, ahol egyúttal magyar szempontból is szolgá­latot tettek volna, mig igy a fölszaba­dult. alföldi területek szolgálták volna a kivándorlás megakadályozásának céljait. Azonban ebből az eszméből is csak egy érdekes könyv lett, amelyet elolvastak s azután elfeledtek. A jó ötleteknek szokott ez a sorsuk lenni. Alma 1 kg. 30 kr. Mertznél. k kepviselőfjáz ülése. Budapest, márc. 29. A költségvetés részletes vitájának mai érdekessége a horvát vita volt, amelyet Polcnyi Dezső vezetett be, több mint másfél órás beszéddel. A horvát belügyi igazgatás költségeiről volt szó s ezt az alkalmat ragadta meg Polonyi, hogy fejükre olvassa a horvátoknak tiialisztikus bűneiket. A horvát képviselők csaknem teljes számban jelentek meg az ülésen, de Polonyi Dezső hosszú beszédét ők sem bírták türelemmel végighallgatni. Annál nagyabb érdeklődéssel hallgat ták — de csakis ők hallgatták — a maguk szónokát, Popratovics Ferenczet, aki az elv kedvéért horvá. nyelven polemizált Polonyival Szőlő, alma Mertznél. TÁVIRATOK. — Saját tudósítónktól. — Lázadás egy pap ellen Lőcse, márc. 29. Pernye községben a katholikus hívek fellázadtak papjuk ellen. Már é'etveszede- lernben forgott, amikor a csendőrseg közbe­lépett. Tizenegy lázadót a csendőrök letar­tóztattak. Egy csendőri kirendeltség még nehány napig, amig a f'eldühösödött emberek között helyreáll a béke, kint marad Pernyén. A Reichsrath felosz’atása. A 14. §• Bécs, márc. 29. A képviselőház feloszlatása most már befejezett dolog A kérdés csupán az, hogy mikor történjék a (eloszlatás és mikor válaszszák az u) képviselőket. A pártok egyrésze azt szeretné, hogy ha már most megtörténnék a feloszlatás és júniusra kiír­nák a választásokat, mert igy elkerülnék a hosszú választási agitációt, ami temérdek pénzbe és izgalomba kerül. Legtöbben azonban az őszi választás mellett vannak, mert attól tartanak, hogy nyáron a polgár­ság távollétében a szocialisták és a radi­kálisok kerülnének túlsúlyra. A Széchényi-társulat igazgatósági ülése. A szatmárvármegyei Széché íyi-társulat Falussy Árpád elnöklete alatt igazgatósági ülést tartott tegnap a városháza tanácster­mében. a melyen az országos közművelő­dési tanács részéről Árkay Kálmán az országos tanács alelnöke is részt vett. Az ülés rendkívül érdekes tárgya a kulturegyesületek tömörüléséről szóló indít­vány volt, a melyet Árkay Kálmán országos alelnök hozott javaslatba, kiváló szabad előadás kíséretében. Előadó ismertette a vidéki közművelő­dési egyesületek működését s ennek kapcsán utalt arra, hogy a maguk körében kiváló tevékenységet kifejtő intézmények együtt­véve még sem szolgálják azt a magasztos célt, amelyre hivatva vannak s hogy azt csakis közös irányítás és egyöntetű műkő­HOTEL ARANY SAS' SZÁLLODA BUDAPEST A központi pályaudvarral ===== szemben. — Családi szálloda. Pedáns tisztaság. Modern kényelem. Szobák villany- világítás és kiszolgálással 2 kor. 60 fillértől feljebb. ===== Baross-tér 19. szám alatt. Szállodatulajdonos: Fried Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom