Szamos, 1911. március (43. évfolyam, 49-74. szám)
1911-03-24 / 69. szám
2. oldal SZAMOS (1911. márc. 24.) 69. szám. Gallérok gőzmosása naifáifir Báj Qyafmáp Gyár foüzlei Kossiuh L. u. 10Tükörfénnyei hófehérre ______IlflJIűjcjl iftt űMUHu,.. Felvételi üzletek: Kazinczy-utc? 17. Attila-utca 2. ho sszú haldoklás volt. Mindössze még egyszer próbált, 1710. évi junius 22-én Romhány és Yadkert között a császári hadak ellen szerencsét, de ez az ütközet eldöntetlen maradt. Vége volt a kuruc fegyverek dicsőségének s maga Rákóczi, 1711. évi február 21-én, Nagy Péter orosz cár segélyét keresendő, zord téli napon, hózivatarban, csikorgó kemény időben, a Kárpátok megfagyott szoros utjain, Ve- reckén át elhagyta örökre hazáját! (A szatmári békéről és helyéről a közlemények nem sokára következnek) ingatlant akar venni vagy eladni, jelzálog kölcsönt keres, mielőtt bármiféle gazdasági cikket beszerezne, vagy a gazdasági élet bárme ly ágába vágó szükséglete van, forduljon bizalommal : ónijnii gazdasági szakirodájához [UjUUl Szitmár, Kazinczy-utca 7. A Justh-párí mozgalma. A Justh-párt hétfőn a fővárosban országos gyűlést tartott, amelyen a vidéki tagok részvételével a jövőben követendő magatartását beszélte meg és úgy határozott, hogy nagy arányú politikai küzde lembe fog és ennek az általános, egyenlő és titkos szavazati jogot teszi a tengelyévé. A párthatározat a legféktelenebb obstruk- ciót helyezi kilátásba arra az esetre, ha másképpen célt nem ér. A Justh-pártnak ez a harci készülődése azért meglepő, mert a választójog reformja most nincs napirenden, de másfelől ennek a demokratikus reformnak ninas is számbavehető ellenzéke az országban. A kormány programjának egyik sarkalatos pontja az általános szavazati jog s Héder- váry miniszterelnök ismételten kijelentette azt is, hogy nem hive a pluralitásnak, csupán a többi jelzővel nem engedi megkötni előre a kezét. Hiszen még készen sincs a kormány tervezete a választás reformjára vonatkozóan s azért nincs készen, mert még feldolgozás alatt állanak a népszámlálás amaz adatai, amelyeket a tervezet megalkotásánál nem szabad, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Magáért az elvért tehát, hogy tudniillik a képviselőválasztás mai rendszerét az általános szavazati jogon alaupuló uj rendszer váltsa föl, fölösleges küzdeni ; ez a törekvés egyetemes, ebben alkotmányos életünk minden tényezője egyetért. A Justh- párt tehát nyitott kaput dönget, amikor a választójogi reform eszméjét propagálja, mert erre valóban semmi szükség sincsen. A részletkérdéseket pedig időelőtt feszegetik Justhék, amikor a többség ezeket illetően még nem foglalhatott állást, mert a reformjavaslat még készen sincs, amikor tehát még teljes lehetetlenség megállapítani, hogy a többség és a kisebbség felfogása milyen részletek tekintetében s mennyire fog eltérni egymástól. Vájjon mi lehet az oka annak, hogy a Justh-párt a választójog kérdését minden igaz ok nélkül homlokterébe kivánja állitani a politikai érdeklődésnek, sőt a maga küzdelmeinek egyenesen a tengelyévé teszi. A feleletet abban kell keresnünk, hogy az országos gyűlésen megjelent vidéki kültagok a közvéleménynek a Justh- párttól való nagy elhidegülésről a megmaradt párthivek elkedvetlenedéséről voltak kénytelenek beszámolni. A Justh-párt politikája nemcsak nem hódit, hanem a meglevő pártköröket sem tudja lelkesíteni, ez pedig a bomlás, a széthullás veszedelmét rejti magában. Ezért látja a pártveze- tősóg mellőzhetetlennek egy fölvillanyozó harcias mozgalom meginditását, egy népszerű, vagy annak vélt jelszó: a radikális választójog jegyében. Ez, csak ez lehet a magyarázata a Justh párt fegyverkezésének. Ha pusztán a párt taktikájáról és csupán belső életét érintő elhatározásáról volna szó, nem foglalkoznánk vele, vagy legfölebb beórnők annak a megállapításával, hogy az akció tengelyéül beillesztett kérdés, a választójogi reform, egyelőre még nem időszerű, s hogy a reformnak a maga ideiében való megalkotása a kormányt és a többséget merőben szükségtelen harci zajjal, fenyegeiőzóssel sürgetni. Sajnálattal és aggodalommal látjuk azonban, hogy a Justb-pártot ismét elragadja a heve, temperamentuma ismét felülkerekedik a higgadt megfontoláson s nem tud megállapodni másutt, mint a legszélsőbb radikalizmusba. Ez a radikalizmus azonban nem számol sem a gyakorlati élet követelményeivel, sem a magyar nemzet létérdekeivel, hanem vakon rohan előre az örvény felé. Amennyire bizonyos az, hogy a mai választójog elavult, igazságtalan, szükkörü és ennélfogva teljesen rászorult a modem és demokratikus reformra, éppoly kétségtelen az is, hogy a minden korlátozás nélkül való radikális reform, súlyos, alig kiheverhető veszedelem lenne Magyarországra nézve. Ki kell terjeszteni a szavazati jogot, sőt általánossá kell tenni, de úgy, hogy ennek a hazának és alkotmányos életének magyar nemzeti jellege egy árnyalattal se legyen homályosabbá; ez az irányeszme vezérli Kbuen Héderváry Károly gróf miniszterelnököt, a kormányt, a többséget, más pártok jelentékeny politikusait, s magát a nemzeti közvéleményt is. Ha pedig a Justh-párt az ellenmondás, az összetűzés, a harc kedvéért, népszerűség hajszolásból, vagy párttaktikából elveti ezt a zsinórmértéket, s a zabolátlan radikalizmus érdekében kezd országos izgatást, ezzel a nemzetre nézve káros áramlatoknak tesz szolgálatot. Ez a nemzet akarja, őszintén akarja s meg is fogja csinálni a választói reformot, de legelső sorban és mindenekfölött magyar akar maradni, s nem engedi meg, hogy büszke trikolórját bármely okból is, bármely modern jelszó kedvéért is vörösre mázolják. Úgy látszik, hogy a Justh-párt legújabb elhatározása, — amely különben csak megismétlése számos előbbinek, — éppen nem szerencsés. Ha a párt nem tágít, a szélső radikalizmus mellől, akkor érdeklődést kelthet ugyan maga iránt, barezot is prokálhat, — de mindazt csak szent nemzeti érdekek csorbítása árán, s végül is a nemzet életereje kétségtelenül ki fogja bírni ezt a támadást és elfogja söpörni az ellene zudulókat. Ha pedig a Just pártban mégis csak felülkerekedik a jobb belátás, akkor ennek vagy pártbomlás lesz a következménye, vagy az, hogy a radikális választójogi reform is puszta jelszava lesz a pártnak, mint a külön bank volt s most induló küzdelme is ugyanolyan meddő lesz, mint volt a bankaitáczió. Ezzel pedig aligha lehet megszüntetni, vagy éppen lelkesedéssel helyettesíteni a Justh- párt politikája iránt a maga táborában is észlelhető általános elkedvetlenedóst. Dávid Ödön f°0ászati üdV,u V^UUII műtermet Budapestről áthelyezte. Szatmár, Kazinczy-utea 15. sz. Müfogak, aranykoronák, csapos fogak, amerikai hídmunkákat Jutányosán késxif Telefon 258. i vita. A képviselöház ülése. Budapest, márc. 23. Vál ozatlanul teljesen érdeklődés nélkül folyik a költségvetési vita. És már alig is folyik tovább. Az általános vitának még ezen a hiten, tehát ma vagy legkésőbb holnap vége is lesz. A jövő hónap 6-án már megkezdi a Ház a húsvéti szünetet. Az ülés szónoka dr. Lengyel Zoltán volt. Az egykor lobogó szónok ma komoly szerepében mutatkozott be. A tavaszi lázak májusi szökellések elmúltak nála, minden szava, minden gondolata szinte szuggerálja hallgatóiba azt, hogy ő maga tartja a legfiatalosabbnak, a legkiforratlanabbnak eddigi szereplését. Kölcsönpolitikánk szomorú hibáiról, vizierőink jobb kihasználásáról beszélt a hajdani vibarrendező s ez mutatja a legjobban az idők változását . . . A szünet után Tisza István beszélt a magvar-remán békeakció stagnálásáról. Eröss Lajos ref. püspököt az orvoson megoperaiták. A püspök állapota kielégítő. Mint a Szamos inár közölte, dr. Eröss Lajos ref. püspök vasárnap váratlanul megbetegedett. A házi orvosa megállapította, hogy súlyos természetű vakbélgyulladás lépett fel. Erre a püspök családja táviratilag hívta a beteghez dr. Dollinger Gyula egye térni orvostanáit, aki kedden érkezett Debrebenbe. Még a délelőtt folyamán dr. Dollinger Gyu'a egyetemi tanár, dr. Tüdős Kálmán tiszti főorvos és dr. Láng Sándor ismert Operateur konzíliumot tartottak. Az orvosok 8u yos jellegű vakbélgyujadást állapítottak meg, mely csak gyors műtéttel gyógyítható. Elhatározták továbbá, hogy a műtétet még a délután folyamán végrehajtják. Délben a nagybeteg püspököt bérkocsin a bábakópző intézetbe szállították, ahol Dollinger Gyula egyetemi tanár a műtétet végrehajtotta A műtét csaknem háromnegyed óráig tartott. Az operáció sikerült, mindazonáltal a püspök állapota súlyos. A beteg a műtét után könnyebben érezte magát. Dr. Dollinger Gyula egyetemi tanár a műtét után visszautazott Budapestre. A beteg püspök állandó orvosi felügyelet alatt van, a bábakópző intézet egyik termében. Az orvosok bíznak benne, hogy hamarosan fölépül. A legközelebbi 24 óra alatt fog eldőlni, hogy állanak-e be komp'ikációk. Az első 24 óra reményt nyújtott arra, hogy a püspök kibírja a súlyos operációt. Az első éjszaka nyugodtan aludt a beteg, fájdalmakról nem panaszkodott. Az orvosok az első 24 óra elteltével a következő bulletiut adták ki a nagybeteg püspökről : „Hőmérséklet 36-7, érverés 96, közérzés és szívműködés jó, táplálékot a beteg nem vett magához. A beszéd nagy fáradsággal jár, éppen ezért a legnagyobb nyugalomra van szüksége a betegnek, aki látogatót nem is fogadhat, mert minden izga!om ártalmára lenne.* T atorján István okleveles építész építési írodéja Szatmár,Rákóczi-u. Fogarassy-ház. (Az emeleten.) Vállal mindenféle építkezést, tervek, költség vet isek készítését, m> ezetést és ellenérzést Különleges csipkefes- LjáifiáTDTt Pál $\7afrmári Gyár főüzlet: Kossuth L.-utea 10. tés, hűen minta után flojtaJBi iái, QlqIIíIqi. Felvételi üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utca 2
