Szamos, 1911. március (43. évfolyam, 49-74. szám)
1911-03-19 / 65. szám
SZAMOS (1911. március 19. 65. szám. sebben a közönség lelkesedése bizonyítja. Három vastapsot adott a művésznőnek. Minden tenyér munkában volt. k. Horváth Kálmán — Józsi. Káldor Dezső betegsége miatt ma délután „Cigányszerelem“ operetben Józsi cigányt Horváth Kálmán, a debreczeni Nemzeti Színház népszerű baritonistája adja, mely egyik leg- brilliánsabb alakítása. Hauako — Szatmáron. A világhírű japán drámai művésznő világhirüli kőrútjában Magyarország minden nagyobb városában tüneményes sikerrel tart előadásokat japán társulatával. Mint halljuk, Heves Béla nagy áldozatok árán 2 estére szerződi ette s alkalmasint márc. 27. és 28-án lesz vendégünk az exotikus, kiváló nagy művésznő. Két önálló darabban játszik társulatával és ezen érdekes 2 vendégjátékra a helyárak is 50 százalékkal lesznek felemelve. Vidékről jövő előzetes érdeklődésekre azonnal válaszol a színházi iroda. Hawel Edith hangversenyénak programja : 1. Bach —Tausig: Toccata és Fuga D-moll. 2. Goldmark: Sába királyné nagy ária 8. Chopin: Praeludes E-moll-Des-dur. Etude C-moll. Nocturne B-moll. Mazurka A-moll Ballada F-dur. 4. Debussy : Müdal. Kern: A Te neved. Strausz : Cinka (Cigánybáró). 5. Debussy : Ciair de lune. Schubert—Liszt: Ständchen és Erlkönig. — A hangverseny a Kereskedelmi Csarnokban lesz e hó 25 én megtartva Szvatits Eugénia énekesnő közreműködésével. Szonett Pénelopéhoz. Penalópe, í* szép, szalid, í« szőke, ÖQint ódon tükör állas* itt a fényért, Slnézném benned volt rajengó énem, De homályát az idő reád szőtte. Ok Penelópe, bágyadó tükör te, S vágybesíria lázas, csendes éjen Kaik dúdoló szóm Oircéről meséljen, Ki hajdani hatalmad összetörte. GLz • szavára fakult minden volttá, (3 ragyogásod múltakba temette &s sírós fályolt vont szép kék szemedre. (3 glóriádat lassankint elolfá, Tengerbe szórta fiajad aranyát — S utast hervadt búból van a koranád. Kaczér Sgnác. —»■= A szent tűz. Nem szimbólum, ne tessék mindjárt rosszra gondolni. Nem olyan szent tűz ez, amilyennel ódákban, tósztokban találkozik az ember. Nem is az a szent tűz, amely március tizenötödikén délelőtt tizenegy órakor vet lobbot a magyar honfiban és ki- olthatatlan lággal lobog a haza üdvére éjfélig, esetleg hajnalig, esetleg másnap délig, aszerint, hogy mennyi olaj öntődik a tűzre. A tűz, amit szentnek kitaláltunk, voltakópen egészen szimpla tűz. Nem emberi mesterség élesztette, az ős tűz ez, amit a föld terem. Aenok előtt elsüllyedt erdőknek, a föld ölébe visszatért világoknak lelke csapkod, harsog, lobog, dübörög ebben a tűzben. Mintha az erő, az anyag elpusztíthatatlan lelke szakadna föl a föld titkos kriptáiból, követelve az érvényesülést, a munkát, a cselekvést. Ezeknek az örök tüzeknek az ismerete talán egyidős az emberiséggel. Lehet, hogy Prométheusz belőlük orozta az első tüzet, amelynek fényinél és meleginél lelkes állattá nevelkedett az ember. Az ősember már bizonyosan hasznát vette a földgáznak. Talán fölhasználta primitiv élelme izesebbé tételére, mint ahogy a hawai ember ma is tojást süt a vulkán kráterében, a pokol torkában. Talán istenét látta benne, miat ahogy az évezredes parszi vallás hive ma is elzarándokol a harmadik világrészből is a bakui szemt tűzhöz, a történelmi idők kezdete óta mindig égő petroleum forráshoz. A modern ember a modern isten szolgálatába fogja, a munkáéba. Amerikát a természeti erők kihasználása emelte az anyagi kultúra csúcsára s ezek közt a természeti erők közt elsőrangú helyet foglalnak el a földgázak. A kissármási földgázról hiteles mérnöki számítások megállapították, hogy fü- tőértéke naponta száznegyven waggon kőszénnek fetel meg. Olyan koldusországnak, mint a miénk, kiszámíthatatlan értékű kincs. Olyan, mintha a mesebeli Aladin csodalámpáját találták volna meg. Megváltást, pénzt, gazdaságot, kultúrát, uj földet, uj eget jelent az a metángáz, amely két esztendő óta hívja magához az embereket, bömbölve az uj idők dalát, S tetszik tudni, mire használják mi- nálunk ezt a szent tüzet, mióta rendeltetésére rájöttek ? Téglát égetnek nála. Egyetlen hely van Magyarországon, ahol praktikusan felhasználták eddig a földgázt: Püspökladány községben ugyanis tizenkét évvel ezelőtt fúrtak egy artézi kutat. A munkálatokat végző mérnök észrevette, hogy a feltóduló vízzel együtt nagymennyiségű földgáz tör elő. Értesítette a máv. igazgatóságát, amely azután nagyon csekély költséggel a gázt elvezette a vasútállomásra és a környékbeli terekre. Összesen 112 láng ég tizenkét óv óta. Az üzemben fennakadás sohasem volt. Pedig elképzelhető, hogy ez a kis ártézi kút micsoda semmiség, a mértföldekre el- hallalszó aármási zuhogáshoz. A püspökladányi pályaudvar főnöke munkatársunk előtt a földgáz világi fásról ezeket mondta: — Üzemzavar, gázbiány sohasem fordult elő. Ha baj van a világítással, azt csupán a vezeték és az égők primitiv volta okozza. A kis gázkut bámulatos bőséggel ontja kincsét. El tudná látni — ez a mérnökök véleménye — az egész környéket is, de erre nincs szükség. Püspökladányon jó a petroleum is, sőt még az is nagy fényűzés. Itt még olajmócsnól tartanak. Ez a mottója annak, hogy nálunk a földgáz kiaknázatlan: hogy nálunk még az olaj mécsesnél tartanak! Élj egyzés. Papp Lajos szabóiparos eljegyezte Mónus György leányát Juliskát. Halálozás. Sugár Emil nagykárolyi vendéglős pár nappal ezelőtt Berlinben — ahova operáltatni ment régi baját elhunyt. Temetése tegn-ip előtt ment végbe a német metropolisban. Teaestély. A szatmárvármegyei Lo- rántffy Zsuzsanna egyesület \ hó 18 án fényesen sikerült teaes élyt rendeze t. Az estélyt a szatmárnémeti énekkar nyitotta meg, mely után Biki Károly esperes meleg hangon üdvözölte a szép számmal megjelent intelligens közönséget. Phildius Ke- resztély francia nyelven dr. Kovács István lelkész tolmácsolása mellett tartott magas szárnyalásu előadást a Keresztyén Ifjúsági Egyesületről, utána Hankisz Blanka remek szavallata, Faragó Ibolyka csodálatrakeltő zongorajátéka, valamint Lénárd Ede sza- mosdobi ref. lelkész ur szóló éneke szűnni nem akaró tapsot váltott ki és végül Me- gyercsi Béla ref. lelkész a Kér. Ifjúsági Egyesületek titkára humoros és tartalmas előadása után a jól és szépen sikerült 5. oldal. estéhről a szép számban megjelent közönség kedves emlékekkel távozott. A népszámlálás. Máramarosszigetről jelenük • Máramarosmegye lakossága az 1900-iki népszámlálás óta 301811-ről 356.348 lélekre emelkedett, tehát a tényleges szaporodás 22.45 százalék. A távollá vők száma, akik nagyrészt Amerikában tartózkodnak, 18.307 egyén. Máramarosban a legtöbb lakossal bir a megye székhelyet Máramarossziget 21.283 lakossal, tiz év élőt: a lakosság száma 16.970 volt; legkevesebb a lakosság száma Kerekhegy tarackvizi járási községnek, melynek lakossága 340, utána Rekettye község (ökörmezői járás) 380 lakossal. E kis községből 42 egyén Amerikába vándorolt Legnagyobb volt a szaporulat a téesői járássan 32.41 százalék, legkisebb a sugatagiban 14.i2 százalék. önállósítás elősegítése. A debreceni kér kamara két 100 koronás ösztöndíjat hirdet önállósulni kívánó iparosok részére. Határidő május 15. Egy kis pékinas titokzatos halála. Székelyhidról Írják lapunknak : Góesi Gábor, Svéda Béla székelyhídi pékmesternél alkalmazásban levő inas, minden héten átjárt Csokalyra süteményeket árulni. Az elmúlt héten is hátara vette a kenyeres kosarat s vígan fütyörészve hagyta el gazdája műhelyét A kis pékinas az nap este nem tért haza, sőt másnap sem. Gazdája nyugtalan lett s sürgönvözöít az árva gyermek rokonainak, hogy nem-e ment hozzájuk a fiú látogatóba ? A válasz az volt, hogy nem látták. Svéda kerestette a kis fiút, de hasz tálán, eltűnt. A szegény árva nem is adhatott életjelt magáról, mert csütörtökön ott találták a halászok az Ér piszkos vizébe, kezét imára kulcsolva, hátán kosarával, holtan. Hogy került a vizbe, mi okozta halálát, azt mély titok fedi. Tanulmányi ösztöndíj. A debreceni kir. kamara ipari és kereskedelmi pályán működő ifjak tanulmányainak előmozdítása Ja egy 600 koronás és két 300 koronás dijat tűzött ki. Pályázni lehet május 15-ig. A kocsitoló halála. Királyházáról Írják: Tóth László kocsitoló a vasúti kocsik kapcsolása közben az ütközők közé került, a szerencsétlen ember súlyos belső sérüléseket. szenvedett, bár önerejéből vonszolta ki magát a kerekek közül. Még cigarettát is kért. és rágyújtott. Az orvos megvizsgálván olyan súlyosnak találta a bajt, hogy a nagyszőllősi kórházba szállitatta. Ámde még útközben meghalt. Ipari munkások jutalmazása. A debreceni kar. kamara öt 100 koronás és hat ötven koronás jutalmat tűzött ki mindazon ipari és kereskedelmi munkások számára, akik egy helyen 15, illetve 5 évig egy huzamban működtek. Pályázati határidő május 15. Javítják az Árpád-utcai kocsi-utat. Sok panasz hallatszott már az Árpád-utcai aszfaltozott kocsiút ellen, a melyen Ja hatalmas gödrök nemcsak a lovak lábait, a jármüvek épségét veszélyeztették, de a kocsibanülöket is állandóan azzal fenyegették, hogy egy egy hatalmas döccenönél kiesnek. Tegnapelőtt azonban már hozzáfog tak az úttest kijavításához s rövidesen ismét sima lesz az Árpád utca koesiutja. Iparos es kereskedelmi szakiskolai ösztöndíjak. A debreceni kér. és iparkamara a debreceni ipari szakiskola részére tiz 200 koronás, a szatmári faipari iskola ifjai számára pedig három 150 koronás ösztöndíjra hirdet pályázatot. Ezeken kivüi egy 200 koronás Ösztöndíj van fentartva a debreceni felső kereskedelmi iskela és hét 150 koronás pedig bármely más kereskedelmi iskola számára. Pályázati határidő julius 15. Az Iparos Otthon épitése Góljára az Önálló Asztalosok egyesülete 100 koronát adományozott.
