Szamos, 1911. március (43. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-19 / 65. szám

2. oldal SZAMOS (1911. márc 19.) 65. szám. Különleges csipkef< s- U tés, hűen minta után Pa i. Szalma Gyár főüzlei: Kossutn L.-utca 10. • Felvetni üzletek: Kazinczy-u. 17. Attüa-iBca 2 I szép Martin féle tavaszi C*M\ liánul szerezheíünk be angol gj^apjuszöveteket ^VoloZ. Oy UIqMGI legelőnyösebben Martin Sons & Co. Ltd. angol gyapjúszövet gyárosnak egyedüli raktara. Női szövet eostiim különlegességek I Legszolidabb szabott árak I Visszaemlékezés 1848. március l5-é~e. Petőfi a vármegyében. Domahidy Istvántól. Mint egy sóhaj, oly gyorsan surant el fejem fölött, azon hatvanhárom óv, mely előtt az égből röpített azon isteni szikra: Világszabadság! A continens minden zu­gában tetterőre lobantotta az addig le­nyűgözött lelkeket és sziveket. Ki, mint élőlény szemlélője nem volt azon nagy átalakulásnak, melyben a korszellem baci- lusait a levegő oldotta fel, s hordta szerte belélegzés végett a vén Európa népei között, csak a bibliából olvashatta azon hasonló cliausticus processust, mikor az őserő egy zűrt állított előbb elő, hogy ezen szép és harmonikus világot megalkossa. Az 1848. márciusi szellemi forradalom­ban, mint növendék tanuló csakis annyi­ban vehettem részt, hogy atyám és tanáraim kíséretében a megyei és népgyülóseken, valamint a hálátadó isteni tiszteleteken megjelenhettem, azonban éber emlékemben ól az akkori lelkesítő hírlapok és prokla- mációk gondos olvasása, valamint a nagy - társadalom eszmecseréinek megfigyelése folytán a szivekből és lelkekből kitört azon vulcanicus erő, melylyel az uj világ az ó világnak oly gyorsan nyakára hágott. Budapest lett Pozsony helyett mekkája március első napjaiban megyénk szün­időkben ni gyöngyfiatalságának, — a dele­jes áram sodorta magával a Kölcseyeket, Marőtbyakat, D jmahidyakat, Jókeyeket, Mándyakat, Nagyokat, Kovácsokat, B. Luzsinszkyt, Ujfalusyakat, Uraykat. Zsit- kovszkyakat, Kerekeseket, Madarasyakat, Csabákat, Vajayakait, Koósokat, MajosoKat, Keresztszeghyeket stb., hogy a szellem országos kirajzásánál jelen legyenek. A conservativ atyák nem tarthatták vissza drága gyermekeiket, — magastetejü kalap - ban és frakkban indultak útra, s pár hót múltával, mikor szabadságra törő telkeiket kielégítették, mindannyian nemzetőri csá­kóban érkeztek haza. Megyénk jövő remé­nyeit a korosabb társadalom Nagykároly­ban a székhelyen vártu és mikor a kifáradt palóc lovak megálltak a megyeháza és úri casinó előtt, egy vászonnal beterített ekhós fuvarból kiszállt igénytelenül a többek kö­zött Petőfi Sándor, ki a nagy napokat ki­pihenni Erdődre igyekezett. Az egybegyült tömeg harsány éljen­zésekbe törve ki, vállaira ragadta és hallani óhajtotta. Nem menekülhetvén a követelés elől. Azon megyeház előtt, mely még 8—10 hónapok előtt neki menbelyül szol­gált, mikor 1847-ben a caszinóban heves vita folyamán a Rákóczi bukását a maj- tényi fegyverletételnek rótta föl s Károlyi Sándor generális fegyverletételét hazaáru­lásnak declarálta, melynek folytán lazítás czime alatt elfogatását vették czélba a gróf Károlyi Alajos prosditái, mely inczi- dens után irta azon versét; hát e falak között hangzottak el nagy szavaid óh Köicsey 1 a nép vállain hallatta serkentő hatalmas szónoklatát és ma is előttem áll a szabadság véres kardjának hordozója mikor beszédének végeztével két kezeit összefogva és az ég felé tekintve e fohász tört ki leikéből: Szabadság! te égnek szülötte ! nemes kebleknek tulajdona! Melyért küzdtek haj­dan atyáink és szerte hordták véres zász­lóikat, elvégre szürkül vált hajnalod! Üdv neked óh mennyei nemtő! Üdv neked óh magasztos eszmény! Szellemed áldva lengje át e drága honnak szent határait! Szellemed üdvösen hasson és diadalt vív­jon azok fölött, kik néked ellenségeid !!! Elképzelhetlen volt a beszéd hatása, megyénk ifjúsága válain vitte be őt a casinó termébe s ott esküdtek rá mind­annyian, hogy a negyedfólszázados rab- lánczokat szétszaggatják. Látom továbbá azon kimagaslott ala­kokét, kik igéző hatású szónoklataikkal egy testbe tömöritették az ezredéven át előjogokkal birt patríciusokat az elnyoma­tott, de emberi és polgári jogokra sóvárgó nóptömeggel azon jelszavak alatt: Szabad­ság! Egyenlőség! Testvériség! Mely dicső jelszavaknak lobogóját először a nemes franczia nemzet ragadta kezeibe, de annak világa a Hallei üstökös uszájainál vagy bármely villanyfénynél gyorsabban és va­kítóbb fénnyel tört be az elnyomott euró­pai államok polgárainak ablakába és bár a korszellem őserejével szemben állították az autokrata államfők a hatalom szurony­erdőit, azonban nagyrószben az önállóság­ért és alkotmányért küzdött nemzetek ma­radtak fejül a porondon és ma már élvezik is a verőkkel szerzett gyümölcsöket. A korszellem szabad levegője tehát, mint fentebb jelzem, 1848. első hónapjai­ban rohamosan elárasztotta hazánk lát­határait is, s mert annak ozonja a lelke­ket felélesztette, a márciusi napokban ala­kította át az ezer éven át előjogokat birt magyar nemesség egy erős-egységes és egyenjogú állammá minden vér és erőltetés nélkül hazánkat azon többé a hatalomtól nem kérő, de követelő igényekkel: a szabadság, egyenlőség és testvériség sym- boluma alatt. A nemesi előjogok eltörlése — közös vér és anyagi teher viselés — az urbórisóg fölmentóse és szabad sajtó. Első Ízben ezen nemzeti igényekkel zarán­dokoltak föl Becsbe hazánk ujjáalkotásának apostolai a király elé. Diadalutjok volt, — Becs igényeikre visszhangot adott és a császár város nemzeti ünnepet rendezett honfitársaink üdvözlésére és mert a szabad szellem ott is termékeny talajra talált — Ausztria ezen látogatásnak köszönheti mai alkotmányát. A korszellem nyomása alatt hullámzó dinasztia missionártusaink igényeit telje­sítette s visszaói'kezósök alkalmával diadal­iveket állítva föl nekiek Budapesten a tömeg — a nép vállairól, hirdették ki az uj átalakulás alanyait Ámde a negyed- fólszázadokon át alkotmányos független­ségért sóvárgó honfisziveket hullámzásba hozta az események áradata és a meg­nyert alkotmányos eredményeket csak is alanynak tekintvén — mint féket át tört ár rohantak tovább, teljes erejűkkel és erélyökkel ismételten a király elé, — azon követeléssel, hogy hazánk államiságának és függetlenségének sacramentális kiegé­szítő részeit, jelesen: a nemzeti hadsereg, önálló nemzeti bank és szabad kereskede­lem törvénybe igtatását egy magyar nem­zeti felelős kormány kinevezésével és a választói joggal felruházott nép parlament­tel engedje törvénybe igtatni ős azokat szentesittesse. —- Az igények megtestesí­tésére kedvezett az idő! fort a szabadság érzelmeinek hatása alatt egész Európa 1 tehát ötödik Ferdinánd koronás királyunk az ország követelésének elegett tett, fele­lős kormányunk ki lett nevezve, a nép által választott parlament összehi vása és 48-as tör­vényeink szentesítve, s ezen szellemi aratást követte aztán azon általános és milliók ajká­ról fölszálló fohász : Éljen a haza ! Éljen a királyi — következtek templomainkban ezekután a háladó isteni tiszteletek. Mintha e percben is látnám a kistestü, de nagy­lelkű és csillogó szónoki tehetséggel ren­delkező református lelkészeink ma is élő Doájenjót, Asztalos Györgyöt, ki Nagy­károlyban azzal kezdte imáját, hogy áldja a magyarok Istenét, mert jóra terelte ki­rályunkat. — Cathetrából hirdette ki nagy glóriával az önállóságunkat biztosított 48-as törvényeket — szóval: ezen vórnólküli szellemi és erkölcsi forradalom alakította át hazánk közjogi és politikai viszonyait és mert ennek első hajtása március 15-ón kelt ki a szikekből és agyakból, azért decretáita később az országos közvélemény sátoros nemzeti ünneppé a március 15-ét és bár azon dicső napok és vívmányok később mesével határos nemzeti erőnk ki­fejezése dacára hazánkra nézve a Démo­nok, — Camarilla — tévútra vezetett s ellenünk föllázitott nemzetiségek, s min­denek fölött a zsoldos muszka had közre­működése folytán katasztrófával végződtek. Ttikörfénnvel SST*“ HÖjtájeF Pál SfittflU « Gyár loüzlet Kossuth JL.-u, 10. d. Feívételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2. In jjj : Újdonságok érkeztek \ Szatmári Bazárba!! Kazinczy-utca ÍO. szám. 1 Hall

Next

/
Oldalképek
Tartalom