Szamos, 1911. február (43. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-11 / 34. szám

4. oldal. SZÁMOS 1911. febr. 11.) 34. szám A csecsemő halálozás okai Magyarországon. Irta dp. Nlelchner Vilmos gyermekorvos, a budapesti Bródy Adél gyermekkórház volt alorvosa. Minden nemzet létérdeke úgy nem­zetgazdasági, mint szociális szempontból a természetes fokozatos szaporodás nagysá­gában nyilvánul. Mi sajnos azon országok közé tartozunk, akik nem dicsekedhetünk erős szaporodással. Mert bár a születések számaránya nálunk meglehetős első helyen áll, úgyszólván csak Szerbia és Oroszor­szág születések számaránya múlja felül a mieinket, mégis a szaporodási többlet ná­lunk sokkal kisebb, mint a többi álla­mokban. Olyannyira kicsi, hogy majdnem utolsó helyre kerülünk s csak Svéd és Olaszország szaporodási számaránya ki­sebb a mieinknél. Nálunk okát. ennek elő­ször a csecsemők halálozásának nagy vol­tában látjuk, melyet különösen a törvény­telen szülöttek nagy száma erősen fokoz. Ki van mutatva, hogy Magyarorszá­gon születik legtöbb törvénytelen gye­rek s egyúttal ezek gondozása igen sat­nya, minélfogva halálozásuk nagy s ez szaporodási statisztikánkat nagy termé­kenységünk mellett erősen rosszabbitja. Ha vidékek s nemzetiségek szerint ki­mutatjuk a halálozás nagyságát, azt talál­juk, hogy magyarlakta vidékek, igy Duna— Tisza köze, Tisza balpartja erősen vezet, mert itt a halálozás nagy. Tisza balpartjához tartozik Szatmár- megye is Sajnos Szatmármegye azon me­gyékhez tartozik, a hol nagy a csecsemők halálozás száma Szatmármegyében 1908. évben 3475, Szatmárnémetiben 236’2 éven aluli gyermek halt meg. Általában leg­nagyobb a halálozás kora tavaszi és a forró nyári hónapokban. Á nyári hónapokban az emésztő szervek, megbetegedése a tavaszi hónapokban a légző szervek megbete­gedése szerepelnek a halál okául. Az emésztési zavaros rendszeresen a helytelen táplálkozásból erednek. A fia tál intelligens vagy kevésbé intelligens anya nem ismeri a szoptatás helyes tech­nikáját, hanem derüre-borura szoptatja csecsemőjét valahányszor sir, nem szá­molva avval a körülménynyel, hogy a sok tejet a kis csecsemő nem tudja megfe­lelően emészteni, mert nagy a mennyi­sége s kevés az ideje hozzá. Ez aztán bélhurutra vezet, minek többnyire halál a vége. Egy másik felfogása az anyáknak, feltételezik magukról, hogy kevés a tejük. Ennek kiegyenlitéséte sokszor már 4 he­tes korban a szoptatás mellett mindenféle más ételt adnak, a mit a csecsemő gyomra és béltractusa nem bir el. Végre mind­kettő felmondja a szolgálatot s a csecsemő elpusztul. Ezt az úgynevezett vegyes táp­lálkozási módot, a mi a szociális viszo­nyaink is elősegítik. Vonatkozik ez külö­nösen a kenyérkereső anyákra, kik reg géltől estig vagy gyárakban, vagy kint a mezőn dolgoznak. Csecsemő gyerekük gondozását rendesen a csecsemő nagyob­bik testvérkéjére bízzák. Ez aztán egész nap tömi mindenfélével, este az anya agyonszoptatja s igy létre jön meging a mit fent említettem, a halálos végű gyo­mor és bélhurut. Egy harmadik ok, a mi a csecsemő emésztési zavarát előidézi : a mesterséges táplálás. Itt az anyák nincse­nek tisztában, mit szabad a gyermeknek adni s mikor. Fühöz-fához kapkodnak s mindenféle helytelen táplálkozási módot használnak, mig a gyermek bélhurutot kap s elpusztul. Hátra vau még egy kö­rülmény, a mely az emésztési zavarok létrejöttében nagy szerepet játszik : a dajka által való szoptatás. Ez különösen a va­gyonos osztálynál fordul elő, a mikor az anya vagy betegségénél íogva, vagy gyen­gesége miatt, vagy éppen kényelem szem­pontjából nem szoptat. Dajkát vesznek. Azonban a dajka valami oknál fogva egy hónap múlva megszökik, most mig másat kapnak, a gyermeket mesterségesen táp­lálják. A táplálkozásnak ezen hirtelen megváltoztatása a csecsemő emésztő szer­veire káros befolyással van. Egy másik tényező, mely mint már fentebb említettem, a csecsemők halálozá­sát emeli a légző szervek megbetegedése. Itt különösen a gyermekkori tüdőgyuladás és gümőkór szedik áldozataikat. Az a csecsemő, mely a helytelen táplálkozásból eredő gyomor és bélhurutban nem pusztul el, az könnyen esik áldozatául a tüdő- gyuladásnak, vagy gümőkórnak, mert a gyomor és bólhurut által a szervezetnek ellentálló képessége csökkent. Ez esetben könnyebben kap tüdölobot s könnyebben is pusztul el. Viszont azok vegyes táplál kozással gümőbacillus is juthat a csecsemő szervezetében s akkőr gümőkórban pusz­tul el. Az emésztési és légzési zavarokon kívül egy harmadik tényező is van, a mi a csecsemők halálozását elősegíti: nálunk uralkodó rossz hygenikus viszonyok. Túl­zsúfolt, piszkos s nedves lakásokban hiányzik a tiszta levegő, hiányzik a tisz­taság, melyek a gyermek nevelésénél mind fontos szerepet játszanak a táplálás mellett. A felsorolt okok megszüntetésével, a esecsemők halálozását nagyban csökken­teni lehetne. Ezt elsősorban a társadalom­nak volna kötelessége megtenni. Nem kell minden baj orvoslását a kormánytól várni, aki úgy is a poiiiikával annyira el vaa foglalva, hogy nem veszi észre éppen az államot alkotó alapelemek pusztulását. Ezért maguknak a vidékeknek kell tenni valamit a csecsemők halálozásának meg­szüntetésére. E tekintetben járjen elő jó példával a többi megyék előtt Szatmár­megye s Szatmárnémeti városa. Ne le­gyünk csak avval megelégedve, hogy Budapest igyekszik a csecsemők halálo­zását csökkenteni; a hol már megalakult egy ilyen egyesület, mely az anyáknak kell" oktatást ad a csecsemő táplálásáról és gondozásáról. De máskülönben is Bu­dapesten igen sok gyermekkórház van, a hol az anyák msgfelelő oktatást nyernek. A magam részéről gondolom, úgy lehetne némileg segíteni, ha a hatósági orvosok megbízatást kapnának, természe­tesen megfelelő dotáció mellett, hogy évente 1—2-sxer népes nyelven vándor­felolvasásokat tartsanak a csecsemő táplá­lásról és nevelésről. Továbbá az egyes centrumokban a bábáknak kurzusokat kellene tertani. Hasznos volna a nép kö­zött útmutató nyomtatványokat kiosztani. Továbbá Szatmárnémeti központtal egy ilyen egyesületet alakítani, mely az egész mozgalmat megyeszerte irányítaná. Leg­ideálisabb volna azonban egy intézet fel­állítása, mely a csecsemők táplálkozását és gondozását irányítaná, mi azonban et­től messze tartunk. Külföldön már van­nak ilyen intézetek. Szerény soraimat azon reményben fejezem be, hogy mértékadó körök gon­dolkozni fognak eszmém fölött s esetleg megteszik a szükséges lépéseket 6 örömöm lesz, ha soraimmal a esecsemők halálozá­sának csökkenésében bár mily kevéssel is közreműködtem. «ST UJ VÁLLALAT, 'M melyben eddig is nagy hiányt szenvedtünk városunkban s szinte nélkülözhetetlenné vált ur RITA Els5 szatmári általános ks- „VCm I Hű resksdeli«i tudakozó intézet. Petőfi-utca 17. sz. Telefon-szám 310. Gyorsan, olcsón és lelkiismeretesen szerez be informátiót, egyénekre, cégekre, vagy folyamatban levő ügyekre vonatkozólag. Színház és zene. Heti műsor: Szombaton Andorffy 2-ik vendégfellép- léül újdonság, itt először „Móricz bácsi“ énekes történet. (A. bérlet.) Vasárnap délután „A peleskei nótá­rius“ énekes bohózat, — este Andorffy P. buosufelléptéül másodszor „Móricz bácsi.“ (B. bérlet.) Andorffy Péter vendégjátéka. Teg­nap este érdekes vendége volt a szatmári színháznak. Andorffy Peter kezdette meg A cigánybáróban három estére terjedő ven­dégszereplését. A ma már fehérfejü, de fiatalemezgásu komikus, 15 -16 év előtt nehány éven át kedvenc színésze volt a szatmári közönségnek. Tegnap esti Zsupánja mesteri alakítás volt telve minden szavában, minden mozzanatában a vérbeli színész egészséges, természetes, ízléses, derütkeltő humorával. Hangban, játékban fiatalos, elsőrangú színész bizony az öreg Andorffy ma is. Dénes Ella, Burányi és Herczegné gyönyörű énekszámait, Pongrácz Matild kellemes játékát már a darab más előadása alkalmával megdicsértük. A megsértett kritikus. Lapunk más helyén megírtuk azt a konfliktust, amely Heltai egy helytelen színpadi rögtönzése miatt Bendiner Nándor zongoraművész, mint a Szatmár és Vidéke színházi refe­rense és Heltai között kitört. A konfliktus tárgyában Csomay Győző meghívására a helybeli összes lapok szerkesztői és mun­katársai részvételével értekezlet volt, ame­lyen a következő határozatot hozták: „A szatmári újságírói kar megbotrán­kozását fejezi ki Heltai Hugónak a „Cigány szerelem“ előadasa alkalmával Bendiner Nándorral, a Szatmár és Vidéke sziairefe- rensével szemben elkövetett Ízléstelen és a kritika jogát métyen sértő inzultusa felett. Kijelenti, hogy úgy Heves Béla színigazgató, mint Heltai Hugó színész részéről elégtételt vár és amennyiben ezen elégtételt meg nem kapná, kész jogos kívánságának erő­sebb eszközökkel is érvényt szerezni. Kije­lenti az értekezlet, hogy az elégtételadás módját az említettek részéről hírlapi utón közzéteendő bocsánatkérő nyilatkozatban látja. Miután a sértés nyilvános és félre nem magyarázható volt, kijelenti az érte kéziét, hogy elégtételül is csak nyilvános és félre nem magyarázató bocsánatkérést vár és fogad el. Ezen határozatát az értekezlet Heves Béla színházigazgatóval közölni ren­deli.“ (Aláírások.) HÍRROVAT. Márkusz Mártonné temetése. Teg­nap délután két órakor kisérték örök nyu­govóhelyére az elhunyt Márkusz Mártonnót. A temetésen a város intelligenciájának min­den rétege képviselve volt s a család tisz­telői igaz részvéttel állották körül as el­hunyt koporsóját. Dr. Jordán Sándor főrabbi könnyekig megható beszédben méltatta az elhunyt szerető feleséget, a legjobb anyát, aki egész életében csak csaladjának élt. Majd Braun főkántor gyászéneke után ki- kisérte az elhunytat örök pihenőhelyére. Esküvő. Glück Izor magánhivatalnok e hó 19-én d. u. 3 órakor tartja esküvőjét Fried Sárikával Nagykárolyban. Házasságkötés. Róna Adolf nagyvá­radi kereskedő tegnap kötött házasságot Bernáth Lipót helybeli fakereskedő leányával Izabellával. Népszámlálás a fekete bál falujában. Most érkesett be hozzánk a hivatalos ielen- tés az ököritói népszámlálásról. A fekete bál falujában tiz év alatt 68 lélekkel szapo­rodott a község népe. Tiz év előtt 1827 lakosa volt Ököritónak, az idei népszámlálás

Next

/
Oldalképek
Tartalom