Szamos, 1911. február (43. évfolyam, 26-48. szám)
1911-02-12 / 35. szám
2-ik oiom. 8 Z A M O ,M (1911. febr. 12.) 35. szám. Modern ruhafestés üínfóiűr Pisi Gyár főüzlet Kossuth L. u. 10. bármely divatszinre tai OMliiiaí. Felvétgli üzletek: Kazinczy-utcs 17. Attila-utca 2 át hatalmában tartotta az embereket és már-már egy végzetes pénzügyi katasztrófa felé sodorta Szatraár városát, mégis sxüriőfélben van. A pénzintézete: még elég jókor észretértek és megkapaszkodtak a lejtőn lefelé gurulás közben. Ezt észrevéve a részvényekkel üzérkedők is meghökkentek kissé. Kevés, még megmaradt józan eszük elegendő volt annak felismerésére, hogy a spekulációt nem lehet a végtelenségig folytatni és igy ma már csak azok üzérkednek még, a kik utolsó csepp józan eszüket is elvesztették. A közönség, mint az előadottakból kitűnik, az Osztrák-Magyar bankfiók körültekintésének köszönheti, hogy megszabadult egy végzetes krachtól, a melynek réme már itt lézengett közöttünk. Legolesábbaa váaárölhstuflfc üveg, porc<iU£n J&mpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, s vasútiba zárban, Attila-utca 2/b. (Molnár-ház.) VIHAR a képviselőházban. — Saját tudósítónktól. — Budapest, febr. 11. Návay alelnök tizenegy órakor nyitotta meg az ülést és a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után utólag megrótta Zlinszky István képviselőt, tegnapi beszédében használt azért a kifejezésért: „Nem követi a pénzügyminisztert a gyanúsítások piszkos mocsarában.“ Polonyi Géza : az elnöknek nincs joga egyes képviselőket utólag megróni. Nincs joga őket utólag személyükben kritizálni és megrovásban részesíteni. (A jobb oldalon zugás, a baloldalon általános helyeslés.) Návay elnök visszautasít minden felszólalást, amely az elnök nyilatkozatával foglalkozik. Nagy zaj keletkezett erre a baloldalon. Egyszerre többen is közbekiáltottak: Az elnöknek pártatlannak kell lenni 1 A jobb oldal .Csendet“ kiabált, az egész Ház már izgatottan és feldultan lármázott. Az elnök hosszú csengetéssel tudott csak nagynehezen egy kis csendet teremteni. Amikor már beállott egy kis csend, az elnök újra felszólalt: — Am kor Justh Gyula volt az elnök, ő tett olyan deklarációt, hogy az elnöki ténykedések elbírálása a Ház többségének a joga. Amit mondott, abból semmit sem von vissza. Az elnök ilyen kijelentése után még nagyobb lett a nyugtalanság a Házban. Ekkor felállott Justh Gyula és a házszabályokhoz kért szót. Justh Gyula kijelentette, hogy az ö elnöksége idején soha hasonló megrovást nem használt, tehát amit Navay mond, nem felel meg a valóságnak. Óriási zaj keletkezett erre. Viharos taps a baloldalon, a jobboldalon a padokat kezdték döngetni erre. A baloldalról átkiál- tották: R ndro, rendre! Návay elnök a nagy zajban folyton csöngetett. Amikor szóhoz juthatott, rendre- utasitotta Juathot. Justh újra felszólalt és kijelentette, hogy a rendreutasítás nem változtatja meg azt, amit mondott és ami a tényállás és amit Návay minden rendreutasítás dacára is újra á lit és fenntart. Návay előbbi kijelentése igenis nem felel meg a valóságnak ! Ekkor Návay újra rendreutasitotta Justhot. Örületes kavarodás és láma keletkezett a Házbau. A jobbpárt a padokat kezdte döngetni, a balpárt ugyanezzel felelt, képviselők ugráltak fel és kiabáltak át egymáshoz. Percekig tartó lármában és kavarodásban szinte minden felfordul. Justh Gyula mire lecsillapodott a lárma, folytatta a beszédét: — Az 6* elnöki eljárás, amelyet mo3t tapasztal, nagyon emlékezteti Perezel Dö- zsö zsebkendős elnökségére. Leírhatatlan, siketitő, koatikus zaj közepette állt fel Perczel Dezső, hogy szót kérjen a házszabályokhoz. Beszélni kezd, de szavait elnyeli a pokoli lárma, úgy, hogy alig lehet néhány kikapott szót meghajtani abból, amit beszólt. Körülbelül ezeket mon" dotta: — Nem tudom, milyen okból, milyen alapon, az én nevemet is belekeverték a vitába. Lehet, hogy ez is ugrató szándékkal történt. Az egész zsebkendő história valótlanság 1 Újból kitört erre a pokoli lárma, mire Perczel igy fakadt ki: — Valódi parlamentárizmus lebegett szemem előtt, amelyet ami szerencsétlen házszabályaink akadályoznak meg. A jobboldal tapsol Perczelnek ; a baloldalon zsebkendőket lobogtatnak. A zaj egészen a menydörgÓ3szeraségig növekedik. Éktelen orditozás között áll fel Justh Gyula szólásra. A zaj oly arányt ölt, hogy nem lehet hallani Justh Gyula szavait sem. Elnök: Hallgassák meg a szónokot, akinek joga van szólásra. Justh Gyula: Perczel igazi parlamen- tárizmu ról beszélt. Neki van pedig a legkevesebb joga, aki igazi parlamentárizmus • ról beszélhet. A baloldal falrengető tapsoküal honorálja Justh szavait Zugás, kiáltozás. Igen sokáig tart a lárma, aminek a* vet véget, hogy a képviselők kivonulnak a folyosóra. A függetlenségi képviselők egy csoportba verődve állottak a folyosón, amikor a botrányok a folyosón váratlan folytatása lett. Sándor Pál ugyanis arra ment és odakiáltotta a képviselőknek: — Ez nem parlamentárizmus, hanem disznóság 1 Erre a folyosón tört ki a pokoli zaj. — Nekem nern imponál Justh hangos beszéde. Az emberek már már szemtől-sz emben álltak egymással, tinikor sikerült végre Sándor Pált elvezetni onnan, mire csend lett a folyosón. A Ház ülésén alig volt egy-ket képviselő. A jobboldali folyosón Perczel Dezső, Nyegre László, Sándor Pál, Dániel László és erösitgették nagy hangon, hogy most van itt a legfőbb ideje, hogy megcsinálják a házszabályreviziót VÍ3zo t a baloldali folyosón Justh Gyula körül csoportosult az ellenzék. meghatározni, mert jőtékonysági egyletek hiányában a bálokat vendéglős tartotta s ezek a vásári bálok voltak az úri nép mulatságának legkedvesebb alkalmai. A francia háború idején, amikor Szatmár, Ugocsa, Bereg és Máramaros vármegyék nemes inzurgensei Szatmáron gyűltek össze vitézi gyakorlásra, a nemes sereg tisztjei vigasságára a város a bálházba 1797. junius 25-én bált adott annak megmutatására, hogy milyen szives indulattal viseltetik az édes hazánk és felséges urunk országló széke és dicsőségének oltalmazása végett felkölt nemes sereg iránt. Hogy itt régen milyen zajosan mulattak, erről feljegyezve van, hogy 1905- ben, amikor Szatmár első püspökét Fischer Istvánt installálták a 400 teritókü banket után kivilágítás s olyaD bál következett, hogy abban a jókedvű bandérista urak lövöldöztek, ablakokat törtek s e. yób hasonló jókedvüsködóseket követtek el. Szatmár második püspökének, Klo- businszky Péternek idejövetelekor hasonló nagy banket és kivilágítás után a város adott a bálházban mulatságot a megyei lovas fiatalság tiszteletére, amelybe hogy a diák fiatalság is ott mulathasson, a polgármester rendelete szerint a főiskola kurátorát be nem bocsátották. A régi Fehórház látta a hatvanas években azokat a diszmagyaros mulatságokat, amelyekben a város és megye egyetértve tüntető magyarsága csodás fényű öltözetekben, sarkantyú pengés zajában, a nők ezreket érő pártához s más ragyogó fejdiszhez krinolint viselve járta a nagy mazurt, körmagyart s egyéb már elfeledett táncokat. Tisztes feladatot teljesitett, ami rombolást szenvedő vén Fehórházunk abban is, hogy sok ideig szolgált a magyar színjátszó társaság előadásainak színhelyéül is. Feljegyzés szerint Móricz György három tagból álló komódiajátsző társasága 1790. óv janius hónapban játszott Szatmáron három forint taxát fizetve. 1815- ben a dr. Sándorfi által felállított magyar játszó társaság "tartott előadásokat s ennek segítésére a város négy klafter fát és 25 font faggyugyertyát adott s 1819-ben a kolozsvári nemes magyar játszó társaság tagjai mulattatták a város népét a Fehérház Baál szobájában, melyért a város 37 forintot fizetett; a melynek játékát Tegze Mihály főnőtárias ui feljegyzése szerint kedves magyar nyelvünk pallórozódása, nemzeti Liíeraturánk kivált amidőn az legszebb nemzeti történetekkel kedveskedik, az ilyennek kebelünkbe ritkán lehető szemlélése tette örvendetessé. Ugyanez a társaság a következő évben ismét felkereste Szatmárt, de játszott itt Berend Filep német komédia játszó társasága is 5 ft helypónzt fizetve, de egy előadás után a németek már tovább állottak, nem találván németet Németiben. 1822. évben a vendéglős a szállót nem adta át a színészeknek s a társulat a Jeney főbiró ur csűrj óben volt kénytelen játszani. Bálházunk társadalmi eseményeiből csak azt említjük fel, hogy a hatalmas erejű vívó báró Hack itt kötött bele, a mi atlétánkba, a jóemlókü Bariba Endrébe, ki a begyen a Weisz-féle szőlő borházának nagy termében küzdött párbajban a bárót legyőzte. A Febórbáznál történt az is, hogy a beszállót! szegény embertől a vendéglős azért, hogy fagyos kenyerét a főző edény páráján melegítette, egy ezüst húszast kö- követelt. A dolog a főbiró elé került Legszebb ruhatisztitás Unihninri Dá\ Gyár főüzlet: Kossuth L.-utea 10. Vegyileg száraz utón fdl, QLflüJiai, Felvételi üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utca 2.
