Szamos, 1911. február (43. évfolyam, 26-48. szám)
1911-02-10 / 33. szám
33 Síi«, XLIK gvfo yarn, ______________________Szatmár, február iió 10,, péntek. PO LEaiHál MPILAP. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, */* évre 6 K. V4 évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:,. „ 16 8............ 4..........150 Eg y szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöltéinek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. Pálinka és drágaság. Régenten, az az nem is olyan régen, legföllebb negyven-ötven év előtt, sokkal kevesebbet termett a magyar föld, mint ma, mégis jutott belőle mindenkinek elég s a mi a fő : olcsón. Azóta Magyarország lakossága legföllebb négy millióval szaporodott, vagyis húsz százalékkal, ellenben a termelési többlet, a stas »ztika tanúsága szerint ötven százalékkal nagyobb. így egyszerűen beállítva a dolgot, az ember persze nem birja felfogni, hogy a lakosság gyarapodását messze felülmúló termelési többlet mellett hogyan lehet mégis drágább mirmen élelmiszer ? Egy pár hét előtti veieté cikkelyünk a drágaság egyik okát abban mutatta ki, hogy a hadsereg és a háborúk rengeteg sok munkaerőt vonnak el a termeléstől, a mely aztán ennek következtébe* megdrágul. Azonban régenten is kellett katonáskodni, sőt nem bárom, hanem tiz-tizenkét évig tartották benn a legényt k -.tooának, mégis olcsó volt minden. Ha a nagy békelétszám állandóan abnormálissá teszi is a' világgazdasági helyzetet, kell ezenkívül más helyi okoknak is lenni, amelyek miatt egy oly*n par excellence földmivelő országban, a minő a miénk, a piac szinte elvLelhc- etleniil megdrágul. Nem kell messzire menni a kutatásban, hogy a helyi okok legfőbbjét megtaláljuk: a közveti és ez, vagy őszint n kimondva : a közvetítési uzsora. Egy csomó ember, a ki veleszületett természeténél logv.i a munka fizikai fáradságától irtózik, szintén veleszületett élelmességénél és ielkiismeretlenségénél fogva azonban a termelő tnunkásnépnél ügyesebb, közvetíti az árusítást a termelő és fogyasztó közt. A közvetítők vásárolnak a termelőtől olcsón, aztun kartellbe lépnek és az árakat felhajtják, az óriási hasznot zsebrevágják. A termelő szegény marad, a fogyasztó szegényedik, a közvetítők ellenben gazdagszanak. Minthogy a termelő egyattal fogyasztó is, a közvetítőknek van gondjuk, hogy minél többet fogyasztanának vele pálinkát, igy aztán a termelő még jobban szegényedik, mert sokszor nem is pénzzel fizetnek neki, hanea pálinkával, a mely előbb-utóbb minden munkát, minden bir okocskát felemészt. Az istenáldotta vidéken, a melynek közepén Szatmár fekszik, ebben a városban a közélelmezésnek rendkívül olcsónak kellene lenni. Ennek ellenében sajnosán tapasztalja a lakosság, hogy a piacon majdnem olyan drága minden, mint Budapesten. Tapasztalhatni továbbá, hogy a kínálat aránylag csekély, minek folytán az árakat fel lehet strófoini. Mi ennek az oka ? Kétségtelenül nem más, mint az, hogy a földmivelő »ép csak csekély mértékben foglalkozik termeléssel. A mit mégis termel, annak árát már előre felvette valakitől és persze el is költötte, többnyire pálinkára. A mit elád, annak ára nagyrészben megint csak pálinkára kell. Ezenkívül az, a ki a pálinkát méri, minden egyébbel is ke- re-kedik: vásárol helyben, adósság fejében olcsón terményt, hoznak baromfit olcsón és eladja mindezt nagy haszonnal. A nép, mint a méh, dolgozik és izzadja a közvetítőnek a mézet. így lesz a páunk iból drágaság ott, a hói az Isten mindent bőviben teremtett. A pálinka a heiyi drágaság okozója. A kcpvisaloljáz illése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, febr. 9. A bankvit« általános része befejezéshez köaeledik, hogy a részletes tárgyalásnál éledjen föl ismét. A mai nap nagy eseménye gróf Andrássy Gyula beszéde Kabós Ferenc alelnök negyedtizenegy óra ut m megnyitja sz ülést. Lukács L iszló pénzügyminiszter két törvényjavaslatot terjeszt elő az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződés kiegészítésé es egyes pénzforgalmi eszközök sz&- porilása tárgyában. Következik h bankjavaslat folytatólagos tárgyalása. C emel István: A bankügygyei a mezőgazdaság szempontjából foglalkozik Kimutatja, hogy csak az önálló jég bank biztosítja a mezőgazdasági hitel kiegészítését. Gróf Andrássy Gyula: Nem volt zzáodékában az általános vitában résztvenni, azonban két nagy beszédben megtámadták a volt kormányt. Álláspontja nem változott, most is úgy vélekedik a bankról, mint akkor, amikor az őt is támogató többség más véleményen volt. Ma is károsnak tartja az önálló bank felállítását. Csodálatosnak tartja, hogy a munkapárt behozta a vitába a kiegyezés ügyét. Ha ez a kiegyezés olyan káros, miért nem támadtak akkor, miért vonultak vissza ? (Úgy van l) Felkiáltások: Odúkba rejtőztek ! Gróf Andrássy Gyula: Nem szabad ezért támadni a volt koalíciósokat, akik most a munkapárthoz tartoznak. A Lukács- Justh-tárgyalásról is beszél. Amikor Lukács ezt a tervet felvetette, azóló meg nem engedhetnek tartotta és meg is mondta ezt neki. A válság oka az volt, hogy a bankkérdésben a többség olyan állásponton volt, amelyet a korona nem honorált. A függet- le íségi pírt ezért a dátumért szétszakadt, 3 akkor jött a mostani pénzügyminiszter, aki a küzös bank hive volt és azt ajánl tta, hogy azoknak adj ik át a hatalmat, a ' ik a legtöbbet követelik. Ezt csak úgy tudta megmagyarázni, hogy a megalkuvásra számított. Csúnya téma, nem beszél róla többet. Áttér a* ötödik szakaszra. Lukács László pénz gy- miniszter szerint nem igírték a késztetések felvételét, hanem csak a rendezését. Hát ez nem felel meg az igazságnak. A munkapárt alakuló gyűlésén is gróf Ti-za István javaslatára olyan határozati javaslatot fogadtak el, a mely egyenesen kimondja, hogy kószfizetó-ek nélkül a párt az önálló bank álláspontjára helyezkedik. (Tetszés. Mozgás.) Ezt a határozaiot magyarázza Hieronymi kereskedelmi miniszter pozsonyi beszéde, amely igen nyomatékosan fejtegeti ezt. (Zajos helyeslés. Mozgás.) És ime a javaslatban nincsen meg a készfizetés, tehát az önálló bankot föl kellene állítani. (Élénk tetszés.) Kimutatja m lyen nagy az ellentét Tisza és Lukács beszedei között. (Úgy van!) Tisza azt mondta hogy csak kicsavart észjárással lehel magyarázni. Ezt magára nézve nem tartja sértésnek, de érveit. Aztán majd mindenki a saját eszejárásához mérten megalkotja a véleményét. (Tetszés ) A Széll-Körber-féle kiegyezés a kifizetéseken alapult, mig a mostani törvény ötödik szakasza. egyenes ül fölhatalmazza a kormányt, hogy a törvény ellenére járjon. (Úgy van!) A kormány javaslata törvény- módosító erővel nem bírhat, ped g a most mi javaslat s érint ez meglörténheúk. (Úgy van!) De van benne bázszabálysértés is, amikor azt akarj,i lehetővé tenni hogy egy megobstruált javaslat mégis érvénybe lép. *f AFAV rri HPimV IWSVCI/ VÁLLALNA*! Tervrajzok és költségve- 1 Allül Lp lill IvJZill. 1 ti IÍLűLlR tések készítését; gazdasági épületek, földépitési irodája Szatmár, Himyadi-u. 24. szintes és emeletes épületek felépítését »legjobb A öltség számítást díjtalan készítne k. beosztás és ízléses medern kivitelben, úgy helyben, mint vidéken
