Szamos, 1911. február (43. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-26 / 47. szám

2. oldal SZAMOS (1911. febr. 26.) 47 szám Különleges csipkéié*- Unfbnin?i Páí ^7afcrTión Gyár foüzlet: Kossuth L.-utea 10. I tés, büen mint?* után íJűjlöjDí fal, u-dblilfli. Felvételi üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utca 2. a termőföld, ha kellően munkálják; a jó megmunkál ishoz e'engedhetetlen kel­lék ma már a superfoszfátnál és . tomasalaknál feltétlenül jobban bevált szárí­tott fekal tragya, amelyet szakszerűen állít elő és olcsó áron árusít az „ELSŐ SZATMÁRI MŰTRÁGYAGYÁR.“ Gyártelep: Udvari-ul. Prospektussal készséggel szolgálunk. Iroda: Bercséayi-u. 21 . Csak farsangi komédia volt. A képviselöház végre befejezte a bankjavaslat tárgyalását, illetve : az ellenzék kibeszélte magát, hogy a farsang három utolsó napján ne tarlson üléseket. Milyen stilszerü: vége a farsangnak, vége az obstrukciónak is, a mely úgyis tisztára farsangi komédia volt. A komédia kedélyes utójátéka: szünet ham- Vuzó szerdáig, hogy az ellenzék egyéb far­sangi komédiákban is részt vehessen. Most már csak az kérdés, hogy milyen lesz a böjt, a mely ilyen farsang után következik? Jegyesek! saját érdekükben okvetlen keressék lel Krämer Jenő H ím János-u ca 7. szám alatti bu or üzletét és tekint­sék meg legmodernebb butor-kiá litását. hogy a mostani békés elintézéssel a ineny- nyei birodalomnak tervezett felosztása csakugyan komoly szándék, a melynek végrehajtása ezúttal csak halasztást szen­vedett. A Panama csatorna. Az Egyesült Államok képviselőháza, mint Washington­ból jelentik, ismét 49 millió dollárt, azaz majdnem 200 millió koronát szavazott meg a Panama-csatorna építésének folytatására. Ebből az óriási összegből körülbelül egy negyedrész a csatorna két partján épí­tendő katonai erődítésekre esik. Az Unió tehát gondoskodik arról, hogy meg is tartsa magának ezt a nagyszerű müvet, a mely eddig több mint 5000 millió koro­nába került, nem is számítva azt a 800 millió frankot, a melyet mintegy huszonöt óv 'előtt a franciák beleöltek. KÜLFÖLD! SZEMLE. Abdul Hamid szoknyában. A török ex-szultán: Abdul Hamid, a ki több mint másfél óv óta állam fogoly és a szaloniki-i Alladini-villába van internálva, nagyon szeretne onnan szabadulni. Már vagy négy ízben tett szökési kísérletet, de mindany- nyiszor elárulták. Mint Belgrádból jelen­tik, a napokban az ex szultánt az albánok akarták megszöktetni, nem felejtvén el mai napig, hogy az ő uralkodása alatt milyen nagy urak voltak és folytonos láza­dásaik miatt mindig „rajtuk pihent11 Európa szeme. Három albán férfi és egy asszony valahogy bejutott az Alladini-villába, a hol Abdul Hamid szoknyába bujt, azután el akart távozni, valószínűleg minél mesz- szebbre. A kapunál azonban egy őr meg­állította a gyanús társaságot és az ex- szultánt leleplezte. A szökés ezúttal is meghiúsult, Abdul Hamid csak azt nyerte vele, hogy ezúttal még szigorúbban fogják majd őrizni. Telefon az összes európai álla­mok közt. Londonból olyan hir érkezik, a mely érdekesebb és fontosabb minden apró-cseprő diplomáciai bonyodalomnál. Arról van ugyanis szó, hogy angol kezde­ményezésre közvetlen telefonösszeköttetést létesítenek Anglia, Németország, Svájc és Hollandia közt, aztán ezeket a vonalakat a többi kontinentális államok vezetékeibe is bekapcsolják. A terv megvalósulása nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy Európa bármelyik telefonáilomását bárhonnan fel lehet hívni telefonbeszélgetésre. Elaludt az orosz-chinai konflik­tus. Ugylátszik China vagy nincsen el­készülve egy háborúra, vagy szövetséges társ nélkül áll, vagy pedig megijedt attól, hogy az európai hatalmak el akarják venni néhány tartományát. Mint ugyanis Póter- várról jelentik, a chinai kormány nemcsak teljesiti Oroszországnak összes követelé­seit, hanem késznek nyilatkozott még arra is, hogy az ez évi augusztusban lejáró orosz-chinai szerződést is megújítja és ebbe bele enged vétetni mindent, a mit Oroszország kíván. Chinának ez az engedé­kenysége nemcsak az orosz diplomácia diadalát jelenti, hanem egyúttal azt is, J világbéke. A francia kamarában, mint Párisból jelentik, Sembat képviselő tegnapelőtt indítványt tett, hogy a külügyi kormány kezdjen tárgyalásokat a külföldi államokkal az egy időben való leszerelés tárgyában. Pichon külügyminiszter elle­nezte az indítványt, a 'melyet a kamara nem íj fogadott el, miután Pichon azzal szemben felvetette a bizalmi kérdést. Erre Eumont képviselő másik indítványt adott be, a moly legalább annyit kivánt, hogy a külügyminiszter a hatalmakkal egyetértve, vétesse bele a hágai béke konferencia programjába a leszerelés kérdését. Ezt már nem ellenezte Pichon. A kamara el­fogadta Dumont indítványát, a mely azon­ban aligha fogja a világbeliét csak egy lépéssel is közelebb vinni a meg^alósu lás felé. latorján István oklsveb« épitssz ipiíési írod'ja Sza{m‘ár,Rákóczi-u.Fogapassy-hájt (Az emeleten.) Vállal íHmdanféí* építkezést, tervek, költse« vet isek készítésűt. ’*• ezetéjt és eíienérzéit „I katholickmus - sötétség.“ (Dr. L.) Ez alatt az eléggé tendenció­zus cim alatt a Heti Szemle februárius 22. számában egy Szánalomraméltóan félreve­zetett bárány neki megy dr. Kováts István reformátás „prédikátornak“ (sic) s a pro­testantizmus ellen is véghez visz olyan siralmas jeremiádát, hogy a jóizlésü ember­nek szinte megáll miatta a lélegzete. Még az, hogy az uj református lelkészt elmondja siheder módra öklelőzőnek, nem hivná ki maga ellen a nyilvános kritikát. Ezt a hecc­káplán hangot ismeri mindenki Szatmáron, mióta a Heti Szemlét a Pázmány-sajtóban nyomják. Meg kell azonban itt is á lapíta­nunk, hogy dr. Kováts Istvánt épen amiatt, mert ő római katholikusnak született, a re­formátus hivök egyrésze bizonyos tartózko­dással fogadta. Ha tehát sz uj lelkész hite mellett székfoglalója alkalmával vallást tett, ezzel bizonyos fokig tartozott az eklézsiájá­nak. A Kováts ősei mind reformátusok voltak. A nagyapját azonban elkeresztelték valami vegyes házasság miatt. Ebből az az egyszerű tanulság, hogy ne tessék elkeresztelni 1 Soha se lehet tudni hogy melyik unoka bosszulja meg keményen ezt az igazságta­lanságot Csudálatos a dologban csak az, hogy a Kováts kije'entóselt ép azok hal­lották meg legjobban, akik sehol se voltak láthatók I Egyetlen egy római katholikus káp­lán vagy gör. kath. sekrestyés be nem mert lépni az eretnekek láncos templomába, mintha bizony az ördig bekapta volna va­lamelyiket. hí egy modern színvonalon mozgó s a Jézus követésére buzdító tartal­mas beszédet végig hallgatott volna. Hogy mennybe nem volt tendenciózus és különösen a katholicizmus ellen aggresz- sziv Kovátsnak a beszéde, azt nemcsak a beszéd tenorja igazolj i, melyben a kultúra iránti munkára hivott fel mindeneket, ha­nem az a iapi áldás amellyel Isten áldá­sát könyörögte e város minden lakóira val­lás és felekezetkülömség nélkül. Ly nem lehet a felekezeti békét ineg- rontaui tisztelt cikkíró ur ! Úgy azonban, a hogy ön teszi, még ez is lehetséges. Ön ugyanis ahelyett, hogy a felekezeti béke ér­dekében a Kováts beszédének eme külön­ben se pointirozott részét őszre se vette volna, egyenesei kipukkad, mint valami felfnvalkodott béka, és tante pede lcki- csinyli az egész protestantizmust. Azt Írja ugyanis, hogy „a protestantizmus széttago­zódott, más és más felekezetre oszlott, hite elfakult egész a keresztényieden racionaliz­musig. Krisztus istenségét is elhagyták. A reformáció a fátum, a végset rettentő ha­talmát beszéd a praedestináció sötét taní­tásában, mely megállítja a tetteket stb. stb.“, más ehez hasonló badarságok ! Hát kérem, ami a széttagolódást il­leti, erre csak az a megjegyezni való, hogy minden evolúció minden fejlődés bizonyos fokú differenciálódást hoz m igával. Ne tessék elfelejteni, hogy amiárt a protestánsok egyik helyen anglikánoknak, másik helyen evangélikusoknak s a har­madik helyen reformátusoknak neveztetnek, dogmatikus elveikben egyformák. Csak két hitelvet vallanak, a keresztsével és az úri szent vacsorát. Mind a kettőt maga a Jézus sz űzette. Minden egyéb, tehát a pre- destináció is csak doktriner elv. ami felett ma is vitatkoznak a theologusok s amit ép úgy meg lehet az isten eleve tudásának princípiumaiból magyarázni, mint akár az ördögöt, poklot, purgatóriumot, vagy teszem azt — az átlényegülés tanát. . A protestantizmust sem a predesti- náció elvéből kell megítélni, hanem abból az óriási történeti hatásból, amelylyel el­dobva magától a papi vagyon nyújtotta fényt, a maga puritánságában utat tört a demokratikus népszabadságnak, ledöntötte az előítélet, a babona bálványait s a tudo­mányt a szabad vizsgálódás, a kutatás fegyvereivel szerelte fel. Maga a katholioizmus se volt képes ez alól a hatás alól menekülni. Ön citálja a protestáns Carlyle azon mondását, hogy a protestantizmus szülte a francia forradal­mat. Mint jó protestáns ember mondom, j Gallérok gőzmosása í 1 Tükörfénnyel hófehérre “ lájtájer Pál Szatmá n Gyár fóüzlet Kossum L.-u, 10. G Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2. MÁK i építési Költség LY $ LIPICZKY építészei irodája Szatmár, Hunyadi-u. 24 számítást díjtalan készitnek VÁLLALNAK: Tervrajzok és költségve- V tések készítését; gazdasági épületek, föld- . szintes és emeletes épületek felépítését a legjobb . beosztás és ízléses modern kivitelben, úgy helyben, mint vidéken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom