Szamos, 1911. február (43. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-25 / 46. szám

XLHl BYfotyam. Szatmár, 19<1. február b* 25., szombat. á6 szám. ■ni PO:MTIMJLI WAPBLAJP. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, ‘/j évre 6 K, 1U évre3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:,. „ 16 ............ 8............ 4..........150 Eg y szám ára 4 Jillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákóczi-utcza 9. szám. cn Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöl- tetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. Nemzeti demokrácia. ( — ss.) Kedvenc témája némely toliforgatóknak demokrata melldöngeté- sek kost gúnyolni a nemességet, a gentryt, amely a vármegyékben és vá­rosokban vezető szerepet visz, illetve ezt az ősi tradíciókon alapuló vezető szerepét magától elragadtatni Dem en­gedi. Ne vélje senki, hogy az az irány­zat, amely a magyar gentry ellen fogait csikorgatja, talán a külföldről szárma­zott hozzánk. Nem, ez az irányzat tel­jesen magyarországi specialitás. Angliá­ban, Németországban, Franciasrszágban, valamint Olaszországban azok a csalá­dok a szerepvivők még ma is, amely családok az országot évszázadokon keresztül vérük hullásával megtartották. A nép mindenütt tiszteli ezt a tradíciót, amely nélkül békés állami fejlődés nem is lehetséges. A közvélemény nálunk sokan nem fölvilágosítani akarják, hanem megté­veszteni olyan állítások szünet nélküli hangoztatásával, amelyek a valóságnak meg nem felelnek. így maradisággal gőgös exkluzivitással, sőt müveletlenaég- gel vádolják az ál am gerincét képező gentryt, hol ott ellenkezőleg a tény az, hogy a gentry töri magát az e rópai műveltség után és a demokráciától sem elvben, sem a való életben egyáltalán nem idegenkedik. Akik a gentryt az úgynevezett középosztályiyal mindenáron szembeállítani iparkodnak, azok elhall­gatják a tényt, hogy a gentry és a kö­zéposztály már régóta egyre jobban kö­zelednek egymáshoz, sőt • karöltve ha­ladnak. Nem igaz, hogy a gentry a nem nemes polgártói, ha oz müvek és tisztességes, húzódozik és viszont, nem igaz, hogy a predikátumos ember gőg­gel nézi le azt a felebarátját, aki ki­mutatható ősök nélkül szűkölködik, ha igy volna, ez már maga az európai szellemtől való elmaradottság volna. Hogy egyéni rokonszenv, avagy ellen­szenv itt-ott mutatkozik, ez nem bizo­nyltja az ellenkezőt: mindenkinek joga van arra az embertársára nézni jó, vagy görbe szemmel, akit egyénileg kedvel, vagy nem kedvel. A gentry egy jelentékeny, több­nyire öröklött földbirt knak ura minden vidéken és igy ezen a néven is a tör­vényhatóságokban, valamint a társa­dalmi életben irányitó szerepet játszik. Ez axt ami fáj némelyeknek, ez nem megy sokaknak a tejébe, a szocialista és anarchista fejekbe, amelyek azt sze­retnék, ha a gentry félreállana és az országot átengedné nekik, hogy aztán a teljes hazát lanság és valiástalanság ural­kodjék. Képzelhetni, hogy hogyan néz­nénk mi ki mint állam, ilyen alapokon. Hogy mindenki a maga fajtáját legjobban szereti, ez talán nem éli é- lendő. Inkább az volna szomorú, ha például S/atmármcgye ősi családjai, amelyeket részben rokoni kapcsok, rész, ben régi ismeretség fűznek össze, nem kedvelnék egymást, hanem jobbon von­zódnának olyanokhoz, akikkel semmi intimebb összekötte ésük nincs, vagy éppen szocialistákkal .rokonszenveznének, akik meg akarntk semmisíteni minden tradíciót, akik a kérges tenyerek ural­mát követelik, mert ezek többen van­nak, mint a konzervatív fejlődésen mun­kálkodó fejek. A kérges kezek tulajdonosai egy­úttal kérges lelkek is: tele gyűlölettel minden iránt, a ni Magyarországon egy dicsőségben én szenvedésekben egyfor­mán bővelkedő múltból táplálkozik. E kérg>-s lelkeket egy csomó tollforgató vezeti, akiknek ehez a múlthoz semmi közük nincs, akik a múltból fejlődött jelent szeretnék halomra dönteni, mint nem kedvük szerint valót, az ilyen alakok beszélnek csökönyösen arról, ami nincs: autogonizmusról gentry és nem gentry állampolgárok közt, és tagadják még csökönyösebben azt, ami van: a nemzeti demokrácia egyre nagyobb tér­hódítását, amely abban nyilvánul, hogy nálunk osztálygyülölség, osztályharc nincsen, csupán azoknak képzeletében, akik szeretnék, ha volna latorján István okleveles építész íöítssi Irsd'je Szaímar,Rakóczí-u. Fogarassy-háx (Az emeleten.) Villa! aindaníéte építkezést, tervek, költséf vst.eek készítését, m ‘ ezetéit áo «ttenérzéít TÁVIRATOK. — Saját tudósítónktól. — A képviselöház ülése. \ ___.Budapest, fev r. 24. Ma osztották szét a pénzügyi bizottság vaskos jelentését az 1911. évi állami költ­ségvetésről, a melynek bő kivonatát tudva­levőleg egyes lapok ismertették, mielőtt még a Ház elé került volna, a mi aztán a kép­viselőház ülésében is szóvá tétetett. A részletes bankvita során Lovászy Márton széles alapon foglalkozik a bank- statutumokkal. Kívánja, hogy a kisebb papír­pénzek htlyett aranypénz kerüljön forga­lomba, hogy igy Magyarország is részesüljön az aranykészletben. Polónyi Géza a házszabályokhoz kért szót és kifogásolja, hogy a részletes vita során eddig sem az előadó, sem pedig a miniszternek e célra a Házba rendelt szak­közege nem adott felvilágosításokat a kép viselőknek. Az elnök annak a nézetének ad kife­jezést, hogy a házszabályok 214. szakasza csak a jogot biztosítja a nevezetteknek arra, hogy felszólaljanak, de kötelezéttséget ez irányban nem hárít rájuk. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Polonyi Géza tudomásul vette a ma­gyarázatot, bár precedensekkkel tud szolgál­ni, hogy a szakközegek mindig megtették, hogy felvilágosításokat adtak. Rátér ezután a bankstatutumok 83. szakaszára, amely eleve elzárja a jogot az országtól, hogy élvezhesse a készfizetés áldását. Polonyi úján Holló Lajos, majd Ábra­hám Dezső beszéltek. Ezután Hack János a mentelmi bizott­ság határozata értelmében megkövette a Házat, mire a bankvitát folytatták. Kilenc bányász elpusztult. Déva, febr. 24 A vulkáni salgótarjáni kőszénbányák keleti tárnájában tegnap lappangó tiizat vettek észre a bányászok. A tűz ellen egy szűk tárnában védgátat emeltek. Tegnap délelőtt a védgátnál nyolc munkás agyago- zott. A bányatüz kiégette felettük a véd- gátaí, az égő zsarátnok a munkásokra sza­kadt és valamennyiüket maga alá temette. Mellettük állt Pék János főaknász, aki a ..unkát vezette. Pék égési sebekkel ki­menekült a bányából, de sebeibe tegnap éjszaka belehalt. A nyolc munkás ho ttestót még nem tudták kiásni a romok alól. Sze­mélyazonosságukat sem lehetett még pon tosau megállapítani. MAKÄY i$ LiPlOZIY ÉPÍTÉSZEK építési irodája Szatmár, Hunyadi-u. 24 Költség számítást díjtalan Ítész Unt le. VAIJLAJLNAK: Tervrajzok és költségve­tések készítését; gazdasági épületek, föld­szintes és emeletes épületek felépítését a legjobb beosztás és ízléses modern kivitelbe», úgy helybe», mint vidéke».

Next

/
Oldalképek
Tartalom