Szamos, 1911. február (43. évfolyam, 26-48. szám)
1911-02-24 / 45. szám
4. oldal, SZAMOS (1911. febr. 24.) 45 szám e hir megerősítéséért fordultunk, azt az információt kaptuk, hogy a vételről szó van ugyan, de még nem befejezett tóuy. A fehérgyarmati kerületben a ma- tolcsi véres összetűzés óta a körülményekhez képest elég nagy rend uralkodik, amiben különösen nagy érdeme van annak az 53 csendőrnek és egy század gyalogságnak, amely a kerületben tartózkodik. Tegnapelőtt érkezett Fehérgyarmatra a belügyminisztérium kiküldötte és a kassai hadbíróság kirendeltsége. Az irgalmasok kórházának beteg forgalma. A magyar irgalmasrend most bocsájtolta ki a rend kórházaiban és elmegyógyintézetében 1910. év folyamán gyógykezelt és ápolt betegek kimutatását. A szatmári intézetben, a mely 1834-ben alapitta- tolt és amely 46 ágygyal van felszerelve a mull évben 380 férfibeteget ápoltak, akik közül gyógyultan elbocsátottak 350 embert, az év végén ápolás alatt maradt 9 beteg, gyógykezelés alatt meghalt 21 beteg. Bejáró beteg volt 3874. Ezek a számok is bizonyítják, hogy az irgalmasrend kórháza szép, nemes és nagy munkát teljesít, a mi külő nősen nálunk, Szatmáron méltánylandó, ahol a mostani közkórház helyszűke miatt az irgalmasok kórháza nem egyszer a végső veszedelemtől menti meg a gyors segítségre szorulókat. Nem érdektelen tudni, hogy a rend 13 magyar és egy zágrábi intézetében az elmúlt évben 15376 beteget 138869 bejárót kezeltek, kik közül 563 halt meg. A rend legrégibb intézete a szepesváraljai, a mely 1560. évben alapittatott, tehát most 351 éves, legfiatalabb az egri elmegyógyintézet, amely 1908-ban alapittatott. Nagy lopás. Bein Dávid 27 éves szilágycsehi illetőségű kereskedő segéd, aki Nei Pál mátészalkai lisztbereskedő cégnél volt alkalmazva, gazdájának bizalmával visszaélve 4000 koronát lopott el a rábízott pénzből s azzal megszökött. A csendőrsóg most országszerte körözi. Periratrekord. Régi és mindinkább letűnő nevezetessége a vidéki ügyvédek periratainak, hogy fölötte terjedelmesek, terjen gösek szoktak lenni. Nemcsak azért, mert régebben az a hit — és talán nem is alaptalan hit — volt elterjedve az ügyvédek körében, hogy a bíróság a költségek megállapításánál méltányolja a perirat terjedelmét is kvalitásra való tekintet nélkül, — de terjedelmesek szoktak volt lenni azért is, mert a régimódi periratok nemcsak arra voltak hivatva, hogy az ügyfél igazáról igyekezzenek meggyőzni az ellenfelet és különösen a bíróságot, hanem arra is, hogy a jó anekdótákat, szójátékokat és nem egyszer az ellenfél ügyvédje iránti személyeskedő kirohanásait elhelyezzék benne az ügyvédek. Ez utóbbiért aztán nem egyszer azzal a záradékkal végződött a bíróság Ítélete, hogy a periratok a benne foglalt sértések miatt jogerő után áttétetnek az ügyvédi kamarához. Annyira megszokott dolog volt ez, hogy egy vidéli ügyvédjelölt az ügyvédi vizsgán Írásbeli dolgozatát, melynek során egy bírói Ítéletet kellett meghoznia, azzal a sablonos záradékkal fejezte be az ítéletet, hogy „a periratok pedig az abban foglalt sértések miatt az ítélet jogerőre emelkedése után áttételnek az ügyvédi kamarához.“ Csak a szóbeli vizsgán derült ki, hogy a jelölt azt hitte, hogy ez olyan sablonos és kötelező befejezése az ítéletnek, mint az „őfelsége a király nevében I“ való kezdet, — mert ő a vidéken, ahol praktizált, nem látott olyan Ítéletet, amelyben ez benne ne lenne. Nevezetes példája volt a periratbeli személyeskedésnek az is, amit a pesti törvényszékhez benyuj- t®tt periratában irt egy vidéki ügyvéd, akinek Eötvös Károly volt a perbeli ellenfele. A perirat igy kezdődött: „Tekintetes kir. Törvényszék 1 A székláb nem furulya, még akkor sem, ha Eötvös Károly fújja.“ Ilyen és ehhez hasonló apróságok tették terjengőssé a régimódi periratokat, amelyek azonban ma már majdnem teljesen elvesztették kedélyességüket és tényállításokkal, bizonyítékokkal, száraz jogszabályokkal vannak tele. És annak a hires periratnak, amelyet tegnapelőtt nyújtottak be a szatmári periratba, nem annefedólák és nem személye^ • kedések terjesztik ki a terjedelmét, hanem a per bonyoda mas volta. A periratot dr. Szivák Imre és dr. Teller Miksa budapesti ügyvédek adták be a Délmagyarországi Faipari r. t. képviseletében abban a perben, melyet a részvényiársaság indított Szatmár városa ellen az avasi fakitermelésre vonatkozó sz:-rződős érvénytelenítése iránt. A perirat 136 nyomtatott oldalra lerjed és mintegy 170 melléklet van hozzá csatolva, köztük számos fényképfelvétel. Ügyvédi körökben szinte szenzációt keltett a hatalmas terjedelmű perirat, amelynek nem any- nyira a tartalma izgatja az ügyvédeket, mint inkább az, hogy mennyi perköltséget fog a bíróság megállapítani a hatalmas munkáért ? Gyilkos merénylet a feleség ellen. Szándékos emberölés bűntettének kísérletével vádolva állott tegnap a szatmári esküdtszék előtt Mitruska (Danku) János 27 éves máriapócsi lakos. Alitruskát elhagyta a fele sége, hazament szüleihez Nyírcsászáriba és férjének többszöri kérésére kijelentette, hogy sohasem tér többé vissza hozzá. Mitruska efölötii elkeseredésében revolvert szerzett és elment a feleségéért, aki azonban ismét elutasította. Erre a férj kirántotta a fegyvert és rálött az 8S zonyra, akinek azonban nemesebb részeit nem sértette meg a golyó. A sérült asszony pár hét múlva fel is gyógyult. A tegnapi esküdtszéki tárgyaláson Szabó József kir. törvszéki biró elnökölt, szavazóbirák voltak dr. Visky Sándor és dr. Knoll Béla A vádat Jákó Sándor kir. ügyész képviselte, a vádlói tat dr. Walter Farkas ügyvédjelölt védte. Az esküdtek a védő áltat feltett és súlyos testi sértés bűntettére irányuló kérdésben mondták ki bűnösnek a vádlottat, akit a kir. törvényszék másfélóvi börtönre Ítélt. Kicsalt és elmulatott pénz. Morucz Sándor kömörői lakos nemrég eladta két lovát és szánjál 210 koronáért. A vásár után természetesen a kocsmába ment á!do- mást inni. Mikor már be volt állítva egy kicsit, melléje szegődött Kálnoki István fehérgyarmati lakos és azt súgta a fülébe, hogy adja oda neki a pénzét megőrzés végett, mert észreverte, hogy nehány ember el akarja azt rabolni. Morucz megijedt és nagytitokban át is adta Kalnakinak a pónz- zót, 200 koronát, azután hazament Kömö- rőre. Pár nap múlva, miután Kálnoki egy cseppet sem sietett visszaadni a pénzt, Mo rucz megint Fehérgyarmatra ment és felkereste Kálnokit, hogy ide a 200 koronával. Kálnoki ötölt-hatolt, de végre jobbnak látta bevallani, hogy a pénz már nincs meg, mert elmulatta azt az utolsó fillérig. Moruc Sándor, mit tehetett volna egyebet, feljelentette derék barátját a bíróságnál. A lelketlen testvér. A szatmári kir. ügyészséghez több nyirparasznyai lakos feljelentést tett, hogy Weinberger Szeréna ottani lakosnő, aki testvérénél, Weinberger Sámuelnél tartózkodott, gyanús körülmények közt halt meg. A feljelentők beadványukban elmondják, bogy Weinberger Sámuel úgy nyáron, mint télen egy deszkából összetákolt kamrában tartotta nővérét el zárva, ütötte-verte, éhséggel sanyargatta Minthogy ebben a fogságban ruházata is lerothadt, a szerencsétlen nő a múlt hónap végén megfagyott. Fivére aztán sern a halottkémmel, sem orvossal meg nem viz* gáltatta a halottat, hanem eltemettette minden hatósági közeg közbenjötte nélkül. A kir. ügyészség megkereste a csendőrséget az előnyomozás megejtése végett. Továbbképző tanfolyamok tanítók számára. Szatmárvármegye tanítóinak tudomására hozzuk, hogy f. évi julius hó 3-tól kezdődőleg 3 hétre terjedő tanítói és tanítónői továbbképző tanfolyamok fognak tartatni, még pedig a tanítók számára az aradi, a bajai, a Csáktornyái és az iglói áll. tanítóképző-intézetben ; a tanítónők részére pedig a pozsonyi és a sepsiszentgyörgyi áll. el. tanitónőképző intézetekben. Mindegyik tanfolyamra 60—60 hallgatót vesznek fel, felét államköltségen A tanfolyamokra bármilyen jellegű elemi iskolánál működő oki. tanítók és tanítónők folyamodhatnak. A fel vétel iránti bélyegtelen kérvények f. évi márc. hó 6 ig a kir. tanfölügyelőségh *z terjesztendők be. A kérvényben megjelölendő, melyik tanfolyamra kérik felvételüket. Táncmulatság. A szatmári részi g.k. egyház Dbruár 26-án a Vigadó termeiben tánevigalmat rendez templomépitési alapja javára, amely alkalommmal az újonnan alakult tt-mplomi énekkar is közreműködik. Szaivátor-sör a Pannoni.) ban. A világszerte hires Szalvátor-sör, amelyet a müncheni Paulanerbräu az évnek egyetlen hónapjában gyárt csak, tavaly vonult be Szatmárra, ahol csakhamar nagy népszerűségre tett szert. A müncheni Szalvátor sör gyártás nevezetes napja elkövetkezett ós a Pannónia bérlői az idén is gondoskodtak arról, hogy a szatmári közönség is élvezhesse e világhírű italt. A friss szállitmányu sör megérkezett ós szerdától kezdve friss csapolásban kapható Szatmáron kizárólag és egyedül csak a Pannónia éttermében. Lapvezér: Jsney György. Főszerkesztő: Seress Imre. Felelős szerkesztő : Dénes Sándor. Nyilttér. E rovat alatt közlőitekért nem felelős a Szerk. 1909. B. 328—5. sz. másolat Őfelsége a király nevében I Az erdődi kir. jbiróság mint büntető bíróság becsületsértés vétségével vádolt Vizler István elleni bűnügyében Herman György magánvádló által emelt vád felett Erdődön 1909. szeptember 22-én Szabó József kir. albiró Csüry János irodatiszt jegyzőkönyvvezető továbbá Dr. Roth Imre ügyvéd mint magánvádló képviselője, s Dr. Lang Gusztáv ügyvéd mint védő részvételével megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád ós védelem meghallgatása után következőleg Ítélt: A kir. járásbiróság Vizler István 31 éves római katholikus vallásu, erdődi születésű és lakos, — nős, — kisbirtokos, — vagyonos, 3 gyermek apja — írni — olvasni tudó vádlottat azon cselekménye miatt, hogy 1909. évi julius 4-én Erdődön a Schwartcz Dávid vendéglőjében Herman Györgyöt „piszkos embernek“ nevezte a B. T. K. 261. §-ába meghatározott becsületsértés vétségében bűnösnek mondja ki, s ezért a B. T. K. 261. §-a alapján az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap s végrehajtás terhe mellett az 1892. évi XXVII. t.-cz. 3. §-ában megjelölt czólra fizetendő, behajthatatlanság esetére a btk. 53. § a alapján 3 napi fogházra átváltoztatandó 30 korona pénzbüntetésre ítéli, a büntetés végrehajtását azonban a B. N. 1. §-a alapján három évi próbaidőre felfüggeszti. Vádlott köteles a B. P. 480. §. alapján 15 nap s végrehajtás terhe alatt Herman György magánvádló részére 36 korona összeget megfizetni, valamint az esetleg felmerülendő bűnügyi költséget a kir. kincstárnak az 1890. XLIII. t.-cz. 9. §-ába meghatározott módon megtéríteni. Egyben magánvádló kérelméhez képest a jogerős ítéletnek egész terjedelmében — indokaival együtt Vizler István elitólt költségére Szatmár Németi sz. kir.
