Szamos, 1911. február (43. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-23 / 44. szám

sraumü majpuíAí3. Előfizetési dij: Helyben: 1 évre 12 K.'/, évre 6 K. 1/i évi t 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre.. 16 „ 8 ............ 4..........V50 Eg y szám ára 4 fülér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszém: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivataléiban fizítendők. Hirdetések: Készpónifizetés mellett, a legjutéLnyosabb árban közöl­téinek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. Az arad! randa gySUs. Nemzetiségektől körülvett országunk határszéléhez közel s az oláhság végső határán nem lehet szó nélkül hagyni azon jelenségekét, melyekben az oláh nemzetiségű polgártársaink társadalmi vezetésére magát hivatottnak tartó úgy­nevezett román nemzeti párt tevékeny­sége nyilatkozik meg. Ilyen jelenség legközelebb a román nemzeti párt által a múlt héten Aradon tartott népgyüléB a annak határozata. Ebben a határozatban az említett párt népgyülése nem kevesebbet, mint azt követeli, hogy a román nép az or­szág kormányzatába abban a mértékben folyhasson be, a mily mértékben hozzá­járul az állam fenntartásához s ezzel egyben követeli, hogy a minden meg­szorítás nélküli általános választói jog behozatalával, a választó kerületek nem­zetiségi területek szerint osztassanak be.-----Azt, íi$gy"'vaz"'~elsHsorbaa felhozott kö vetelés teljesítésének milyen állami intézkedést tart megfelelőnek, a határo­zat nem körvonal ózza, de a határozat Chiméra. — Ifj. J. II. Rosny. — (Folytatás és vége.) Mind e részletek emlékezetembe to­lultak, mikor a majordom egy fáklya vi­lága mellett felvezetett bennünket a lépcsőn. A bulorok, a tapéták szépsége mé­lyen meghatott, az ebédlő teljesen angol mintára (volt berendezve s a hálószoba kényelmét leírni lehetetlen. Egészen el lettem volna ragadtatva, ha a férjemre való gondolat nem tölt el valami furcsa, névtelen rémülettel . . . Miután foghegyre elfogyasztottuk az ebédet, férjem magamra hagyott s jó éjt kivánva nekem, diszkréten a saját lak­osztályába vonult. Abban a lelkiállapotban voltam, a mikor az ember kifáradva a sírástól, sajnálja, hogy ez a regényes uta* zás, ez a gyönyörű helyes ez a kenyelem, fényűzés ilyen szomorúságot vált ki, s hogy milyen más lenne mindez egy más férfi oldalán 1 Az elhagyatottság érzete nehezedett reám, sokáig álmodoztam igy, pongyolát öltve magamra s közben asszonymódra beletekintve a tükörbe is. Nem volt ked­vem aludni még. Egyszerre valami édes, behizelgő szövegéből nem vehető ki más, mint az, hogy az oláh ajkú népnek kulturális és közgazdasági kérdésekben olyan befolyás és helyzet biztosíttassák, amely szerint a hazánkban élő nemzetiségekhez tartozó lakosság megállapítandó arány szerint részesüljön mind abban, a mit az állata általános fejlődésre fordithat. És hogy céljuk nem egyéb, azt még határozottab­ban feltűnt! a követelések másik emlí­tett része, amelybén a választó kerüle­teknek nemzetiségek szerinti beosztását kívánják. Ezekben a követelésekben az aradi népgvülésnek nagy elbizakodottsága és fogslomzavara nyilatkozik meg, mert a határozat készítőinek azt a gondolkozását árulja el, hogy hazánk oláh nyelvű né­pét egy külön jogalapon tömörült önálló nemzetnek képzeli, amelynek valamely történelmi alapon joga van követelése­ket támasztani a magyar állammal szemben. Ilyen történelmi alap azonban nincs s nem is lehet, mert a történelmi múlt­ban csak annyit találhatnak, hogy a hazánkat megalkotó magyar nemzet jó­indulattal megengedte, hogy egyes vidé­muzsika hallatszott valahonnan. Szobám­nak egyik fala megmozdult, szétnyílt, s én egy gyönyörűen megvilágított, fényűzéssel berendezett termet láttam magam előtt. Mit jelentett ez ? Nem volt időm a töprengésre. Férjem lépett a szobába. Kö­zeledett hozzám, könnyed és mégis férfias léptekkel, valami álom átváltoztatta őt: szép volt, gyengéd és szellemes, édes szavakat suttogott nekem s látszott, hogy minden áron meg akarja nyerni tetszé­semet, a mi egészen meghódította a szi­vemet. Oh, nem, ez nem volt az a hall­gatag barom, a kivel ideutaztam 1 Ne gondolják, hogy nem értettem meg azonnal, a mi történt. Volt valami zavaros a nézésében, de semmi olyan, a mi a szerelemnek ellene mondott volna! Mert az őrült, a másik fajta életéből ide is áthozta hozzám való igaz nagy szerel­mét s azt a szenvedélyét, melyet rohama alatt oly meggyőzően tudott velem meg­értetni s a mit olyan kínosan magába zárt, a mikor józan ,'volt! Oly nagyon meg­őrizte akkor titkát, hogy sohasem tudtam bizonyságot szerezni magamnak felőle, vájjon akkor, a mikor józan, van-e sej­telme arról, mily boldoggá tett őrült ko­rában ? Hogyan megbabonázott, hogyan vált poétává a kedvemért s hogyan adta kein más nyelvű nép s igy oláhság is letelepedhessen s nem korlátolta azt sem, hogy a* ily nemzetiségek itt anyagi é» kulturális erőben gyarapodjanak, s e nemzetiségeket elnyomni századokon át meg s*m kísérletté; amikor pedig az ország nepéuek jogokat osztogatott, egyenlő mértékkel adta azt a haza min­den polgárának s igy a nemzetiségeknek s az oláhságnak is. Ebből az a jog, hogy a nemzetiségek területileg is kikerekithető külön jogo­kat szerezhessenek, nem következhetik s ily jogokat a nemzetiségek mindaddig nem is követeitek, írig nagy álmokban ábrándozó, idegen befolyás által i* ösz­tönzött egyes fanatikusok a nép nevében, ezt arra jogosítottaknak nem hirdették. Megtörtént az a hiba, hogy néme­lyek részünkről is hangot adtak néha annak, hogy itt valami kiegyenlítésre szüks-g van, noha tudhatták, hogy a magyar nemzet századokon át nem tett egy lépést sem olyan irányban, amely a nemzetiségek részéről elégedetlen­ségre okul szolgálhatott volna. Sát elnézésével, mulasztásaival, s a ide nekem annak a Chimórának minden kincsét, a mely minden asszony szive mélyén rejtőzködik ? Annyi mindenesetre bizonyos, hogy nagyon boldoggá tudott tenni . . . És most vénülni kezdek s magam körül nézek, azt kérdem önmagámtól, mi lett volna az életem, a mi megszokott jó gentilhommejaink egyikének oldala mellett, a kik az első órákban hevesek és tüzesek s aztán egyszerre kihűlnek, mint a vas kályhák . . . Egy józan, meggondolt férj oldalán, mint a milyent annyit látni körü­löttünk, a mindennapiasság virágtalan, egyenes ösvényén? Ha erre gondolok, nem sajnálom a szánalomnak azt az első, anyai mozdulatát, a melyet az özvegy Valaisnó és a hűséges cselédek kezdtek el, hogy eltitkolják fia és uruk mindennapos éjszakai őrültségét, annak a Valaisnak nagy betegségét, a kinek csodálatraméltóan szép tulajdonsá­gait is csak én ismertem, a ki tárgya voltam megindító érzékenységének és ragyogó képzelőtehetségének . . . Igaz, hogy csak egy szegény őrültet szerettem, de életemnek ez volt az egyetlen bölcs cselekedete.! 1ÁKÁY # LfPICffiY építészek építési irodája Ssatmár, Himyadi-u. 24. Költség számítást díjtalan készitnek. VÁLLALNAK: Tervrajzok és költségve­tések készítését; gazdasági épületek, föld­szintes és emelet,es épületek felépítését a legjobb beosztás és ialésss modem kivitelbe*, úgy helybe*, miit vidéken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom